Mindezt Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezetője jelentette ki a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) „szántóföldi” szakmai napján, ahol megvitatták többek között a termeléshez kötött támogatásokat, az elmúlt év növényvédőszer-piaci fejleményeit és a 2017-es gabonapiaci lehetőségeket is. A Takarék felkészült arra, hogy 2017-ben fel fog gyorsulni a pályázatokkal kapcsolatos finanszírozási igény – mondta el. A konferenciát figyelemmel kísérte az Agroinform.hu is.

Nemcsak a mezőgazdaságban tekinthető sikeres esztendőnek 2016, hanem a pénzintézetek, a finanszírozók számára is. Saját bankjáról elmondta: a Takarék – amely hagyományosan a mezőgazdaság finanszírozója ­– jelentősen előre tudott lépni mind ügyfél-, mind hitelállományában. Tavalyi eredményeik is igazolják, hogy jó „ötlet” a szakmai alapra helyezett finanszírozás, tehát hogy kvázi tanácsadó pénzintézetként működnek a piacon. Három éve ezért hozták létre a Takarék Agrár Központot is, amelyet tavaly országos hálózattá fejlesztettek – ismertette.

gabona

Fórián Zoltán: akkor járunk el helyesen, ha a gazdálkodásunkat úgy fejlesztjük, hogy támogatások nélkül is nyereségesek legyünk – fotó: Agroinform.hu

Milyen erők mozgatják a világ gabonapiacait?

A partnerség nagyon fontos eleme az, hogy előrejelzéseket is készítenek, hiszen „meg kell értenünk, hogyan, milyen erők mozgatják a világ gabonapiacait, ennek milyen ritmusa, milyen következményei vannak”. Az év elején mindig van valamiféle növekedési várakozás, amely februárra rendre ki is szokott hunyni. Ennek hátterében azok az óriási készletek állnak, amelyek a világ gabonaraktáraiban halmozódtak fel. Mivel évről évre csúcsokat ér el a világ gabonatermelése, nyilvánvaló, hogy ilyen piaci helyzetben nagyon nehéz felfelé törekvő árakról beszélni – hangsúlyozta.

Azt mondják az ügyfeleiknek, ezen az árszínvonalon kell jövedelmező gazdálkodást megvalósítani. És próbálják ebből a támogatásokat is kivonni.

Ha nettóban számolgatunk – a Takarék a tavalyi évet így számszerűsíti –, bizony az jön ki, hogy országos átlagban a búzán veszteség volt tavaly Magyarországon. Tehát aki csak átlag alatti termést tudott produkálni, az bizonyosan komoly veszteséget szenvedett el. A támogatások persze kozmetikázzák a valóságot, de ez nagyon veszélyes dolog. Most van ideje annak, hogy felkészüljünk azokra az évekre, amikor kevesebb vagy akár sokkal kevesebb támogatással kell gazdálkodni – hívta fel a figyelmet.

A piaci nyomáson – a gabonaárak alacsonyak, csak a folyamatos fejlesztésekkel lehet versenyképesen termelni – túl az is ösztökélheti a termelőket, hogy eddig nem látott alacsony kamatszinten juthatnak forrásokhoz, és kedvező szinten vannak a támogatások is, tehát most van itt az ideje, hogy ki-ki versenyképes üzemméretet, gazdálkodási formát és főleg hatékony működést alakítson ki a mezőgazdaságban.

Kérdésre válaszolva kifejtette: felkészültek arra, hogy 2017-ben fel fog gyorsulni a pályázatokkal kapcsolatos finanszírozási igény. Nagyon gyorsan elbírálják a kérelmeket, legyen az bankgarancia, elő- vagy önerő-finanszírozás. Vagyis a pénzügyi forrásokon nem fog múlni, hogy a mezőgazdasági vállalkozó milyen ütemben tudja a pályázatban foglalt üzleti elképzeléseit megvalósítani  – jelentette ki. Egyébként a bankok versenye látványosan erősödik a mezőgazdaság finanszírozásában – mondta el. A gazdálkodók ugyanis becsületes, jó partnerek, kiváló a visszafizető képességük – tette hozzá.

Nem jó stratégia a fejlesztéseket a pályázatoknak alárendelni

Jelen gazdasági környezetben egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy nem egyszerűbb-e hitelt felvenni, és megszabadulni a támogatásokkal járó bürokratikus procedúrától. Már több ügyfelük is megtette, hogy lezárván egy pályázati ciklust, visszaszámolt, utókalkulációval megnézte, hogy végül is az a hosszú idő, amit erre rászántak, megérte-e. Ők bizony már nagyon várták ezt az időszakot, amikor a kedvező kamatkörnyezet jóvoltából nem kell alkalmazkodni a pályázati vagy a támogatási rendszer ritmusához – fejtegette.

gabona

„Jelen gazdasági környezetben egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy nem egyszerűbb-e hitelt felvenni, és megszabadulni a támogatásokkal járó bürokratikus procedúrától” – fotó: Agroinform.hu

Ha elemezzük, hogyan történnek a magyarországi mezőgazdasági beruházások, arra jutunk, hogy nagyon-nagyon szoros összefüggést mutatnak a támogatási rendszerrel. Ez azt jelenti, hogy nagyon kiszolgáltatottak vagyunk annak, hogy mikor, milyen ütemben érkeznek a források. Pedig nem ezzel kellene foglalkoznunk, hanem azzal, hogy mi a középtávú célunk, mi a jövőképünk, mit igényel a piac tőlünk, és ehhez szépen felépíteni a finanszírozásunkat – sorolta. Amelyben persze mindig helye van a támogatásnak, a pályázatoknak, de nem szabad hogy az határozza meg, hogy milyen beruházást, pláne meg hogy milyen eszközt vásárolunk, hogy éppen mire kapunk támogatást.

Ma már több – főleg a nagyobb – vállalkozás esetében eljutottak oda, nem várnak arra, hogy egy-egy pályázat megjelenjen, átfusson a bírálati és a kifizetési cikluson, hanem ezekkel a kedvező forráslehetőségekkel gyorsan, könnyen és rendkívül rugalmasan dolgozzanak. Fórián Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy a következő pénzügyi kifizetési ciklusban ez a finanszírozási megoldás már olyan szintre fog fejlődni, hogy érzékelhető lesz a támogatások és a pályázati források iránti kereslet csökkenésében is.

A pályázatokkal tehát élni kell, de nem szabad minden fejlesztési elképzelést ennek alárendelni, mert az hibás stratégiai döntéshez vezet – nyomatékosította. A Takarék Agrár Központ arra sarkallja az ügyfeleit, hogy legyen jövőképük. Ehhez mi kell? Piacismeret, előrejelzés, hogy nagyjából lássunk 5-6-8-10 évre előre, hogy milyen piaci körülmények között kell majd értékesíteni a termékünket, és arra visszafelé felépíteni a finanszírozást.

Lesz Közös Agrárpolitika 2020 után is

Semmi szokatlan nincs abban, hogy 2017-ben még nem tudjuk, milyen lesz a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után. Nem  számít arra, hogy gyökeres változások történnek. Vannak csapások, irányvonalak, amelyeket érzékelni lehet, de véleménye szerint lesz Közös Agrárpolitika 2020 után is. A Takarékbank minden szcenárióra felkészül, és azt a hozzáállást ajánlja a gazdálkodók számára is, hogy számoljanak a legrosszabb eshetőséggel is. Valószínűleg nem fog bekövetkezni, de mégis akkor járunk el helyesen, ha a gazdálkodásunkat úgy fejlesztjük, hogy ne is legyen szükség a támogatásokra, anélkül is nyereségesek legyünk! Fejlesszünk, gondolkodjunk úgy, hogy egyszer ennek a rendszernek vége lesz, addig meg „legyen hab a tortán vagy a csokireszelék a hab tetején” a támogatás – kanyarodott vissza legfőbb üzenetéhez Fórián Zoltán, a Takarék Agrárközpont vezetője.