Varga Ákost, az UBM Csoport igazgatóságának elnökét kérdeztük a világtrendekről, a terményárak változásairól, fenntartható takarmányiparról, valamint a rovarfehérjékről a cégcsoport sajtóreggelijén.

Egyre nagyobb szerepe van a hatékony termelésnek. A profi összetételű takarmány hogyan javíthat az állattartás hatékonyságán?

Az állattartó számára az egyik legfontosabb szempont, hogy egységnyi pénzből, amit ő a takarmányra fordít, a legjobb fajlaggal a legtöbb húst hozza ki. Nekünk pedig a rendelkezésre álló takarmány-alapanyagból kell összerakni egy olyan receptúrát, amivel ennek a kívánalomnak a legjobban megfelelünk. A tápnak olyan beltartalmi értékkel kell rendelkeznie, ami állatfaj-specifikusan és az állatfaj különböző életkorának megfelelően a legjobbat nyújtja.

UBM Csoport igazgatósága

UBM Csoport igazgatósága – Fotó: UBM

Mindezen hogyan változtatnak a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárások?

Jelenleg ez a kihívás. Minél kevesebb olyan takarmány-alapanyag kerüljön a tápba, aminek a karbonlábnyoma nagy. Itt jön képbe a tudomány és az új tudás: hogyan tudjuk az alapanyagokat úgy kicserélni, hogy a vevőnek és a fenntarthatósági szempontoknak is megfeleljünk. Szerintem a mi kutatás-fejlesztési csapatunkkal – együttműködve egyetemekkel, más kutatóintézetekkel –, figyelembe véve a helyi specialitásokat, a helyi szinten elérhető takarmány-alapanyagokat, a lehető legjobban meg fogunk felelni a megváltozott piaci igényeknek. Az elsők között leszünk, akik olyan takarmányt kínálnak a vevőiknek, amely ezeknek az összetett szempontoknak is eleget tesznek.

A sajtótájékoztatón többek között arról is volt szó, hogy mi várható a takarmányiparban, de hogyan alakulhatnak majd a terménypiacok?

Tavaly a háború a terménypiacon egy óriási árrobbanást okozott, mindennek felment az ára – búzának, kukoricának, árpának, szójadarának –, emellett megemelkedett a gáz és a villamos energia ára is. Magyarországon és Közép-Kelet-Európában ezt még tetézte a soha nem látott aszály. Kukoricából óriási volt a kiesés, 2,4 millió tonna termett, abból is 1 millió tonna toxinos. Soha nem volt ilyen elképzelhetetlen tragédia. De búzából is 1,5 millió tonnával kevesebb termett tavaly. Ennek következtében Magyarországon hatalmas takarmányár-robbanás következett be, viszont a takarmány-előállítóknak a magas ár ellenére készletezniük kellett a normál működés miatt.

Még jó pár hónap, mire ezek a magas áron vásárolt készletek elfogynak annyira, hogy az új termésből, az alacsonyabb árú gabonából tudjanak takarmányt gyártani. Ez be fog következni, mert a világban a terménypiacoknál már erős a visszarendeződés. Azt gondolom, hogy

májustól-júniustól egy erős árcsökkenésre lehet számítani a takarmányoldalon, addig pedig ezek az árak megmaradnak, illetve egy szép lassú erodálás megy végbe, amíg az ókészletek el nem fogynak.


A gabonaárak hasonlóan alakulhatnak?

Ha nem történik újabb nagy dráma a világban – például az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban –, nem jön megint egy járvány, vagy más előre nem látott globális változás, akkor a gabonaárak ebben az évben konszolidálódni fognak, és az eddigiekhez képest egy alacsonyabb szinten maradnak. Semmi esélyt nem látok arra, hogy a két évvel ezelőtti szintekre visszatérjenek, tehát

az árak a két évvel ezelőtti és a tavalyi árszint közé fognak majd beállni.

Takarmánygyár

Takarmánygyár – Fotó: UBM

Milyen takarmányipari trendek várhatók a következő évtizedre?

A világtrendek azt mutatják, hogy a brojlercsirke és a sertés a nyerő a jövőben, és úgy gondolom, hogy a brojlercsirke lesz a legnagyobb nyertes. Nagyon gyors a ciklusa, 40 nap alatt csirkehús lesz a naposcsibéből, illetve más állatfajokhoz képest nagyon alacsony a fajlagos takarmányhasznosulás ennél a fajnál.

Nyugat-Európában csökken az állattartó telepek száma, Magyarországra, Közép-Kelet-Európára ez jó hatással lehet.

Nekünk nem szabad arra várni, hogy az állattartással foglalkozók majd idejönnek hozzánk. Magyarország Lengyelországgal, Szlovákiával, Romániával versenyez, tehát olyan feltételrendszert kell biztosítani az állattartóknak, akik ezt a tevékenységet folytatni akarják, vagy újra akarják kezdeni, hogy minket válasszanak. Ehhez az egyik nagyon fontos dolog, hogy takarmánygyárakkal rendelkezzünk, valamint szükséges a meggyőző tudás és a szaktanácsadási hálózat.

Magyarországon a takarmánygyártás folyamatosan nőni fog. Az állatlétszámoknál azt látom, hogy a brojlerállomány az elmúlt évben 10%-kal csökkent, hosszú évek növekedése után, de biztos vagyok benne, hogy a növekedés itt folytatódni fog. A sertésszám elérte a mélypontot és innen emelkedni fog, illetve a víziszárnyas-piacnál is azt látom, hogy az állatlétszám növekedni fog. A pulykatartás kevesebb, mint 2-3 évvel ezelőtt volt jól jövedelmező, de véleményem szerint ez a piac stabilizálódni fog, és pár év múlva egy enyhe emelkedés jöhet az állatlétszámban.

Mi annyit tudunk tenni, hogy fenntartható módon gyártott takarmányokat állítunk elő, hogy az alapanyag-termelés károsanyag kibocsátása a legkevesebb legyen, és ebben jók vagyunk.

Takarmánygyár

Takarmánygyár – Fotó: UBM

Az EU-s szabályozás szerint az antibiotikumok használatát 2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni. Ez hogyan befolyásolja a takarmányipart?

A fenntartható mezőgazdasági termelés a következő évtized legnagyobb kihívásai közé tartozik. Komplex, egymással összefüggő témakörök, szabályozás és elvárás, amelyet az „European Green Deal" programban (ezen túl globálisan, a FAO által koordinált programokban is) átfogja a mezőgazdasági alapanyag-termelés, az élelmiszer előállítás teljes körét – növény, állati termékek, takarmánytermelés, amint az élelmiszeripar és kereskedelem, a fogyasztók kiszolgálásának a területeit, és a környezet- és állatvédelem, valamint a humánegészségügy elvárásainak a teljesítését is! Ennek keretében tartalmazza az energiaellátás, klímavédelem, környezetbarát gazdaság, szennyező és toxikus anyagoktól mentes környezet, a biológiai sokféleség, ökoszisztémák megőrzésének az elvárásait és kötelezettségvállalásait, amint a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerek fenntartását, ahogy ezt a szlogen is összefoglalja: „A termelőtől a fogyasztó asztaláig". Ezen belül kiemelt problémakör az antibiotikumhasználat korlátozása a további mikrobiális rezisztencia fékezése a hatékony gyógykezelések érdekében, akár humán-, akár állategészségügyi célzattal, és persze ezen túl ez élelmiszerbiztonsági elvárás is.

A mátrix tartalmazza a környezeti (Environment), Szociális (Social) és Vállalatirányítási (Governance) elemeket, ezért nemzetközi nevén, mint ESG-jelentés, egyre több nagy cég mindennapi életébe épül be, amint az UBM cégcsoportéba is, ezen feltételek teljesítésének a rendszere.

Ami a konkrét kérdést illeti, az antibiotikumhasználat 50%-os csökkentését 2030-ig, ez nem kizárólag takarmányozási, sokkal inkább komplex, az állatitermék előállítás minden szegmensét átfogó elvárás, amibe bele tartozik az állattartó telepek technológiai, menedzsment színvonalának jelentős javítása az állományt érő stresszhatások minimalizálása érdekében, a preventív, hozamfokozó antibiotikumhasználat kiváltását a napi üzemelési gyakorlatban, az antibiotikumok kizárólag és csak szükség esetén történő terápiás és célzott használatával.

A mikroorganizmusok antibiotikumrezisztencia kialakulása nagy fenyegetés a humán- és állategészségügyre egyaránt, mivel az antibiotikus készítmények száma behatárolt, szinte nincs új hatóanyag, így könnyen alakul ki a rezisztencia, annak az összes következményével, kártételével.

A jelenlegi globális antibiotikumhasználatot a gazdasági előnyök tartják fenn az állatitermék-előállításában, amelyet csak az antibiotikumértékesítés nemzetközi kontrolljával lehetne hatékonyam fékezni,

a felelősségi körbe bevonva nem csak az állattartókat, de az antibiotikumok használatát lehetővé tevő gyógyszergyártó- és állategészségügyi rendszert és a politikai döntéshozókat is.

Külön témakör az antibiotikumok adagolásának (aluldozírozás a költségek miatt), vagy a nem megfelelő készítmény használatának a gondja, ami elősegíti a rezisztencia kialakulását. Ez nem marad az országhatárokon belül; ezért is igényli a nemzetközi együttműködést.

A takarmányozásnak megvannak az eszközei az antibiotikumhasználat csökkentéséhez. Ez elsősorban a jó minőségű takarmány-alapanyagok használatával és optimalizált tápanyagtartalommal, kiváló minőségű keveréktakarmányokkal érhető el, aminek persze költségoptimalizáltnak is kell lennie. A megfelelő táplálkozáshoz jó emészthetőség, energiafelhasználás és rostlebontás szükséges.

Ezen túl az állatok egészséges emésztésének és bélflórájának a kialakítása és fenntartása, az emésztőtraktus mikrobiom (hasznos baktériumpopuláció) és az immunrendszer támogatása szükséges, amelyhez a takarmányipar rendelkezik megfelelő takarmánykiegészítő termékekkel. Anélkül, hogy mélyen belemennénk a szakmai részletekbe, a pre- és probiotikumok, a takarmányt (ivóvizet) savanyító készítmények, enzimek, nyomelemek, valamint biostimulánsok.

Melyek azok az alapanyagok, amelyeket magyar termelőktől be tudtok szerezni?

A tavalyi év a nagy aszály miatt rendhagyó volt. Azt gondolom, talán nem lesz minden évben ilyen és elegendő mennyiségben meg fogjuk tudni venni a magyar kukoricát, ha nem, akkor az ukrán vagy bármilyen importból szerintem meg fogjuk oldani az ellátást. Az őszi kalászosok mindig rendelkezésre fognak állni elegendő mennyiségben, gondolok itt a búzára, árpára.

A kicsit szárazságtűrőbb cirok vetésterülete nagyobb lesz és részint helyettesíteni tudja majd a kukoricát.

Amiből eddig is nagyon sokat importálunk, az az extrahált szójadara, mert Magyarországon a takarmánygyártáshoz fehérje kell, de a fehérjenövényeknek nem kedveznek a természeti adottságok. Szójababból körülbelül 150 ezer tonnát termel Magyarország, nekünk is van szójabab-feldolgozó üzemünk, de a szójabab rendkívül érzékeny. Az agrotechnológiája is nehéz, tehát ha valamennyire lehet is bővíteni a szójabab hazai vetésterületét, soha nem tudja kielégíteni az egyre növekvő szójadaraigényt.

Hiszem, hogy kreatívnak kell lenni, és itthon azokat az egyéb hüvelyes fehérjenövényeket kell termeszteni, amiket annak idején egyetemi tanulmányainkban még latinul is tudtunk.

Ez sem fogja tökéletesen megoldani a fehérje-alapanyag utánpótlását, de én azt gondolom, hogy sokat enyhíthet rajta.

Jöhetnek a rovarfehérjék?

A rovarfehérje-kérdés közép- és hosszú távon alapjaiban fogja megváltoztatni a takarmánygyártást. Fontos tudatosítani, hogy ez nem azt jelenti, hogy rovart esznek majd az emberek, hanem a rovarokból nagyüzemi módon készül majd takarmány-alapanyag. Akinek ezzel kapcsolatban fenntartásaik vannak, azoknak érdemes a falusi tojásra és a tyúkra gondolni. A tyúk kapirgált a kertben és részint rovarokat is evett, és attól lett olyan nagyon ízletes a tojás. Tehát rovarfehérje ügyben nagyon fontos a megértés és a tudatosítás. Ez nem egy "nem akarok én bogarat enni" típusú kérdés, hanem arról van szó, hogy ellenőrzött körülmények között olajat és fehérjét vonnak ki rovarokból és ez kerül majd az állati takarmányba. Egyébként ilyen üzemek már léteznek az Európai Unióban.

Azt gondolom, hogy a következő 5-10 évben forradalmi változást fog hozni, mert a rovarfehérjét nem kell majd messziről importálni és fenntarthatósági szempontból egy unikum lesz, nagyon sokat fog segíteni.