A nagyobb vállalkozások csaknem fele hajtott végre jelentősebb, legalább 10 millió forint értékű beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatásából.

üzlet

Az elmúlt két évben a nagyobb vállalkozások csaknem fele hajtott végre jelentősebb beruházást — fotó: pixabay.com

Magas a beruházási kedv

A felmérés alapján a beruházási kedv továbbra is magas, a megkérdezett vállalkozások több mint egynegyede tervez további beruházást a következő egy év során. Az ITM Magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából* kiderül, hogy a hazai kkv-szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így is jelentősen elmarad az európai átlagtól. Látják ezt a vállalatvezetők is, a beruházásaik célja döntő részben a hatékonyságnövelés volt.

A pandémia negatív hatással volt a gazdaságra, ennek ellenére a vállalkozások jelentős fejlesztéseket hajtottak végre

A Magyar Bankholding valamint az NMS Hungary legfrissebb piackutatása** a legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások megvalósult és tervezett beruházásainak alakulását vizsgálta.

A pandémiás helyzet megtépázta a gazdaságot, de többek között a hazai vállalkozások beruházási kedvének köszönhetően gyors visszapattanás tapasztalható: a felmérés alapján egyértelműen látható, hogy a vállalkozások az elmúlt két év során jelentős fejlesztéseket hajtottak végre.

A megkérdezettek 47 százaléka valósított meg nagyobb, minimum 10 millió forint értékű beruházást, 60 százalék közülük 100 millió forintos összeghatár alatt tartotta a fejlesztés értékét; 14 százalékuknak több beruházása is volt. A primer ágazatokban működő cégek jártak élen a beruházásokban, 66%-uk valósított meg valamilyen korszerűsítést. A tényt a Magyar Bankholding Csoporthoz tartozó Budapest Bank 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index*** felmérése is alátámasztja: az agrárvállalatok 60%-a valósított meg valamilyen fejlesztést az elmúlt évben.


Legfőbb cél a fejlesztés

Az ITM Magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából kiderül, hogy a hazai kkv szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így sem éri el az EU átlag felét sem. A vállalatvezetők tisztában vannak azzal, hogy mennyire fontos a versenyképességük növelése, ezért a különböző technológiai fejlesztések az elmúlt években is prioritást élveztek: a válaszadók körében a legnépszerűbb üzleti célok között a kapacitásbővítés, az eszköz- és gépcsere, illetve az épületfelújítás és a technológiai fejlesztés szerepeltek.

A pandémiás helyzet sem tántorította el őket, a válaszadók háromnegyede szerint a COVID-nak semmilyen hatása nem volt a megvalósult beruházásaikra, sőt 10%-uk előbbre hozta, esetleg magasabb értékben és többet is fejlesztett, mint azt korábban tervezte.

fejlesztés

A kapacitásbővítés, az eszköz- és gépcsere, az épületfelújítás és a technológiai fejlesztés lettek a legfőbb célok — fotó: pixabay.com

Hitelfelvételnél az elsődleges szempontot a hitel kamata jelentette

A megvalósult beruházások kétharmada a 100 millió forintos összeghatár alatt volt, amelyet a legtöbb esetben (82%) saját tőke bevonásával finanszíroztak, de államilag támogatott hitelt (23%) és pályázati forrásokat (22%) is igénybe vettek. A hitelfelvételi döntés meghozatala során a legfontosabb tényezőnek a hitel kamatát tartották, míg a bankválasztás során a kiszolgálás minősége, a személyes kapcsolattartás és a díjak, költségek voltak a legfontosabb szempontok.

„Az elmúlt évek beruházásokat finanszírozó slágerterméke az NHP Hajrá! Program volt, amelynek keretösszege azonban kimerült. Azonban a hazai kkv-k számára számos más támogatott termék most is elérhető, például a Széchenyi GO! család vagy az EXIM- és MFB-programok termékei, illetve az új hétéves ciklus jelentős pályázati forrásaival is számolni lehet – jelentette ki Szabó Levente, a Magyar Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

„Mivel a most igényelhető támogatott konstrukciók összeghatára egyenként kisebb, mint az NHP Hajrá!-é, ezért fontos olyan pénzügyi partnert választani a fejlesztések támogatásához, amely nem csak hiteleket kínál, hanem szakértőként segít a legjobb kombinációk megtalálásában" – tette hozzá.

Az agrárium szereplői is optimisták

A 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index kutatás eredményei is alátámasztják a kkv-knál tapasztalt tendenciát, amely szerint az elmúlt időszak megváltozott körülményei és nehézségei ellenére sem csökkent az agrárium szereplőinek beruházási kedve. A felmérésben részvető gazdák 60 százaléka valósított meg valamilyen fejlesztést a vállalkozásában.

A likviditásuk megőrzése érdekében valamelyest csökkent az átlagosan befektetett összeg, de a kkv-khoz hasonlóan még így is átlagosan több mint 90 millió forintot fordítottak korszerűsítésre.

iroda

A hitelfelvételi döntés meghozatala során a legfontosabb tényezőnek a hitel kamatát tartották — fotó: pixabay.com

A beruházások célja a termelés versenyképességének javítása volt

Ahogy a kis- és középvállalati szektor, az agrárium esetében is a termelés versenyképességének javítása volt a beruházás elsődleges célja. A megkérdezettek fele nem csökkentené a kiadásokat, 32 százaléka pedig többet költene, mint tavaly. A beruházások kétharmadát saját forrásból és bankhitelből finanszíroznák, emellett több mint duplájára, 15 százalékra nőtt az állami és 8 százalékra az EU-s támogatások igénybevétele is.

* https://www.edutus.hu/wp-content/uploads/2020/10/KKV-Stratagia-2019-2030.pdf

***A Budapest Bank Agrárgazdasági Indexéről

A bank megbízásából külső kutatócég 2015 óta vizsgálja az agrárszektorban tevékenykedő kkv-k várakozásait. Az Agrárgazdasági Index értékét az eredményektől függően -100 és +100 között állapítják meg, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja. A kutatás során az agrárvállalkozások pénzügyi várakozásait, beruházásaik alakulását, a piaci környezet megítélését, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és finanszírozási lehetőségeiket vizsgálják. Ezek alapján a főindexen belül három részindexet határoznak meg: siker, beruházás és kereslet.

Az országosan reprezentatív kutatás 50 millió forint árbevétel feletti mezőgazdasági vállalkozások megkérdezésével készül, 400-as mintán. A legutolsó felmérést 2021. május 11. és július 8. között az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készítette.