Az Európai Bizottság közzétette az élelmiszeripari termékre vonatkozó páneurópai tesztsorozat eredményeit, amelyek azt jelzik, hogy néhány azonos vagy hasonló márkanevet viselő terméknek eltérő az összetétele. Azonban területi különbözőségeket nem találtak – írja az MTI.

Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszéde óta elkötelezett a kettős termékminőség problémájának kezelése iránt. Az Európai Bizottság most közzétette a nemrég lezajlott felmérés eredményeit azt követően, hogy az EU egész területén azonos módszertan szerint vizsgálta az élelmiszeripari termékeket annak érdekében, hogy jobban megismerje az élelmiszeripari termékek EU-n belüli kettős minőségének kérdését.

élelmiszeripar

Az uniós vizsgálat 1400 élelmiszeripari terméket vizsgált 19 uniós országban – fotó: Pixabay

A Bizottság belső tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont által készített felmérés, amely közel 1400 élelmiszeripari terméket vizsgált 19 uniós országban, azt mutatja, hogy az összehasonlított termékek 9%-ának eltérő volt az összetétele, noha a csomagolás azonos képet mutatott. Az eltérő összetételű termékek további 22%-ának hasonló volt a csomagolása.

A felmérés nem mutatott ki egyértelmű területi mintázatot, tehát nem bizonyosodott be, hogy a kelet-európai országokba rosszabb minőségű termékek jutnának azonos csomagolással.

A kidolgozott új módszertan alapján az illetékes nemzeti hatóságok mostantól elvégezhetik az uniós fogyasztóvédelmi jog értelmében tiltott, megtévesztő gyakorlatok feltárásához szükséges eseti elemzést.

Folyamatos téma a kettős minőség

Az élelmiszerek kettős minősége nyugat és kelet között közel két éve téma az EU-ban, onnantól kezdve, hogy a szlovák agrártárca bejelentette, a multinacionális élelmiszergyártók Szlovákiában forgalmazott termékeinek jelentős része alacsonyabb minőségű, mint az, amit ezek a cégek ugyanolyan márkanév alatt az osztrák piacon értékesítenek. Majd egy magyar vizsgálat is arra jutott, hogy vannak eltérések a Magyarországon és az Ausztriában kapható népszerű márkák termékei között.

Az akkori agrárminiszter, Fazekas Sándor többször beszélt kettős mércéről, sőt egyenesen azt is kijelentette, hogy egyes cégek másodrendű uniós állampolgároknak tartják a közép-kelet-európai lakosokat. Az élelmiszerminőségbeli különbségek a mai napig témát jelentenek a magyar és a kelet-európai politikának. Az Agrárminisztérium önállóan vagy a többbi kelet-európai ország képviselőivel együtt többször kijelentette, hogy Kelet-Európában silányabb élelmiszert forgalmaznak a nagyobb cégek és felszólítottak a gyakorlat megszűntetésére. Ezt, tehát a keleti tagországokban árusított termékek rosszabb minőségét ugyanakkor nem igazolta az uniós felmérés.

élelmiszeripar

A vizsgált minták között voltak eltérések, de nincs egyértelmű területi különbség – fotó: Shutterstock

"Örömmel nyugtázom, hogy nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy kelet-nyugati megosztottság alakult volna ki a márkás élelmiszeripari termékek összetétele tekintetében, viszont aggodalommal tölt el, hogy a feltárt tények szerint a vizsgált azonos vagy hasonló márkájú termékek akár egyharmada eltérő összetételű" – mondta Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért, valamint a Közös Kutatóközpontért felelős biztos.

"Európa egységes piacán nem érvényesülhet kettős mérce. A kettős minőséget szankcionáló új jogszabályok megerősítik a fogyasztóvédelmi hatóságok hatáskörét, és biztosítják számukra azokat az eszközöket, amelyekkel véget vethetnek ennek a gyakorlatnak. Az európai fogyasztók vásárlásaik során a jövőben maradéktalanul megbízhatnak majd abban, hogy mindenhol a jól ismert minőséghez jutnak hozzá" – tette hozzá Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos.

Mindemellett az Európai Bizottság egy új, 1,26 millió euró összköltségvetésű pályázati felhívást tett közzé, hogy megerősítse a fogyasztóvédelmi szervezeteknek a termékek tesztelésére és az esetleges félrevezető gyakorlatok azonosítására való képességét. A pályázatok benyújtásának határideje: 2019. november 6.