Hadászi László, a KITE innovációs főigazgatója a „Precíziós gazdálkodás mint lehetőség a magyar mezőgazdaság számára” címmel tartott előadást a PREGA Konferencia gépesítéssel és szaktanácsadással foglalkozó szántóföldi szekciójában.

Magyarországon a kukorica termésátlaga még igen messze van a plafontól – ezzel a kijelentéssel indította Hadászi László a precíziós szántóföldi növénytermesztés jelenlegi helyzetét elemző prezentációját. Azt tapasztalhatjuk, hogy olyan kifejezések jelentek meg a mindennapi életben, mint az öntanuló digitális technológia; az ipar 4.0; a fintech; a digitális egészségügy vagy az okos közlekedés. És most már a digitális mezőgazdaság és a precíziós gazdálkodás fogalma is bekerült ebbe a sorba.

A prezentációt megtekinthetik a képre kattintva:

KITE

 

Divat, vagy a jelen gazdálkodási gyakorlata?

– idézte a kérdést, amelyet gyakran tesznek fel neki. Mindig azt válaszolja, hogy aki ezt tudakolja, nem lehet mezőgazdasági szakember. A válasz érdekében elég csak kitekinteni a világba. A divat egyébként is egy-két év alatt megváltozik, „mi pedig, akik itt ülünk a PREGA Konferencián, azon fáradozunk, hogy a következő 20-30 évre olyan technológiát alapozzunk meg, amelyre bizton támaszkodhatnak a mezőgazdasági termelők” – fogalmazott.

Ám ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás széles körben elterjedjen, igen komoly szemléletváltásra van szükség, és ennek úgy kell megtörténnie, hogy üzemen belül a tulajdonostól kezdve egészen a gépkezelőkig mindenkin végbemegy – emelte ki. Ezt nem lehet tovább húzni, mert valóban le fogunk maradni. Örömmel hallgatta a PREGA két külföldi előadóját, mert megerősítette abban, hogy jó irányban haladunk.

Hadászi

Hadászi László: "Mi, akik itt ülünk a PREGA Konferencián, azon fáradozunk, hogy a következő 20-30 évre olyan technológiát alapozzunk meg, amelyre bizton támaszkodhatnak a mezőgazdasági termelők – fotó: Agroinform.hu

A jelen lehetőségeiről szólva elmondta: egyre többen hisznek ebben a technológiában. Ugyanakkor az látható, hogy elszigetelt kis rendszerek kezdenek kialakulni, amelyek a technológiának csak egy-egy elemét – bár azt profi módon – használják. De így a termelő nemigen fog boldogulni. Akkor lesz valóban átütő erejű, ha vertikálisan és horizontálisan is sikerül összerakni egy rendszert. A KITE úgy gondolja, hogy ez az igazi kihívás.

Melyek a rendszer főbb jellemzői? – tette fel a kérdést. A válasz: nagy területre kiterjeszthető; a gyakorlat számára könnyen értelmezhető, végrehajtható; gazdaságosan üzemeltethető; folyamatosan fejleszthető és többletjövedelmet biztosít. Ennek a rendszernek az alapjaival a KITE készen van, és ezt a szántóföldi növénytermesztés területére piacképes termékként ki tudják vinni – hívta fel a hallgatóság figyelmét.

A KITE precíziós gazdálkodási rendszerének három alappillére van: az agrotechnológia, a műszaki megoldások és az informatikai háttér. Ezeknek „egyenszilárdnak” kell lenniük, mert hiába a legjobb gép, ha a technológiát nem tudja végrehajtani, és hiába a legnagyobb IT-háttér, ha nem támogatja az agrotechnológiát.

Agrotechnológia

Az agrotechnológia legfontosabb megvalósítandó feladatairól elmondta: a növény igényeit a lehető legoptimálisabban módon, a lehetőség szerint folyamatosan, az alapműveléstől kezdve a betakarításig ki kell elégíteni. Be kell vezetni a biológiai szemléletű talajművelést is, tehát a forgatásról egyre inkább át kell térni a lazításra. „Nem azt mondom, hogy dobjuk el az ekét, hiszen vannak olyan évjáratok, amikor az egyéb talajművelő eszközök nem működnek megfelelően.” De ma már

ilyen mértékű talajforgatás csak a Kárpát-medencében van, sehol máshol.

A legfontosabb dolgok egyike a homogén növényállomány kialakítása és fenntartása, „ez az alfája és az ómegája az egésznek”. Szólt az időben elvégzett műveletek jelentőségéről, a sor–sorköz elvéről, a lokális és pozícionált inputanyag-használatról, a szükséges és elégséges elvének a betartásáról, amely lehetővé teszi a menetszám-csökkentést.

A KITE által kínált eszköz- és eljárásrendszer agrotechnológiára gyakorolt hatásairól többek között elmondta: pontossága révén átfedés- és kihagyásmentes megoldásokat tesz lehetővé, amely inputanyag-megtakarítást eredményez. A navigáció lehetővé teszi a sor–sorköz megkülönböztetését, amelyet nagyon érdemes megtenni, mert „egyszerűen fogalmazva: megéri”.

Hadászi

"Hiába a legjobb gép, ha a technológiát nem tudja végrehajtani, és hiába a legnagyobb IT-háttér, ha nem támogatja az agrotechnológiát." – fotó: Agroinform.hu

Innen tovább lépve – folytatta a felsorolást – már arra a szintre jutunk, ahol szükségünk lesz valamilyen adatfeldolgozásra, hogy a differenciálást végrehajtsuk, a pozícionálást pedig az eszközrendszerünk végzi. Amit csak lehet, vonjunk össze egy műveletbe, részben az optimális idő fenntartása, részben pedig érdemi költségcsökkentést érdekében.

Itthon egy kukoricatermesztő a vegetáció során 10-12 szer megy rá a táblájára, az óceánon túl ugyanazt 7-8 művelettel elvégzik,

ami nyilvánvalóan érdemi gázolaj-megtakarítás teszt lehetővé.

A KITE nagy jelentőséget tulajdonít annak is, hogy a területet alkalmassá kell tenni a termesztésre. Csak így lehet homogén növényállományt kialakítani, és a termesztett kultúrák igényeit kielégíteni. Hogyan lehet ezt megtenni, ha például belvíz áll a területen? – tette fel a kérdést. A KITE-nek erre is, továbbá az erózió elleni védelemre is vannak megoldásai: a felszíni vízelvezetés és a rétegvonal-gazdálkodás 3D-s térkép alapján.

Műszaki megoldások

A KITE precíziós gazdálkodási rendszerének második alappilléréről, a műszaki megoldásokról kifejtette: ennek lényege, hogy teljes kompatibilitást legyen képes biztosítani. Hiába törekednek az egyes gyártók, hogy gépeik, eszközeik összekapcsolhatók legyenek más gyártók termékeivel, a KITE azt tapasztalja, hogy ez a valóságban „nem is olyan egyszerű”. Igenis vannak problémák a kompatibilitással. Bár nem áthidalhatatlanok, de komoly fejtörést okoznak. Ugyanakkor a teljes kompatibilitás egy-egy gépgyártó rendszerén belül könnyen elérhető, valódi kapcsolatot lehet teremteni az egyes technológiai műveletek között. Ennek ellenére azt tapasztalják, hogy 
Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan üzem, amely egy gépgyártó mellett tette volna le a voksát. Vegyes gépparkok alakultak ki,

így kell teljes kompatibilitást megteremteni a különböző gépgyártók gépei között.

A KITE erre a helyzetre is felkészült. Van, ahol ezt egyszerűbben, van, ahol egy kicsit több munkával, de meg tudják oldani. A másik probléma, hogy a gépgyártók által fejlesztett szoftverek „alapvetően a műszaki tartalmukat célozzák meg”, és az üzemeltetéssel, üzemszervezéssel kapcsolatos információk nem mondhatók felhasználóbarátnak.

Legtöbbször csak egy számtengert kapunk a rendszerről, ezt még fel kell dolgozni. A technológiára magára, az agronómiára pedig nem nyújtanak megoldást.

IT megoldások

A KITE precíziós gazdálkodási rendszerének harmadik alappillérére, az IT-vonalra rátérve ismertette a különböző adattípusokat. A tábladokumentáció az, ahová beérkezik a munkagépekről az adat. Abban a pillanatban, amikor valaki (például a tulajdonos vagy a gépkezelő) belenyúl az automatikus folyamatba, akkor a kapott adatok „gyakorlatilag a 100 százaléka” már nem lesz megbízható. A KITE rendszerében azt követik, hogy ne lehessen a rendszerbe kintről belenyúlni. Csak a menürendszerből van mód választani, de még így is előfordulnak problémák.

A táblaadatok mellett vannak online adatok is, ezekre rá vannak kötve a KITE gépei, rendkívül megbízhatóak, „merészen lehet alapozni” rájuk. A külső adatforrásokról elmondta: három ilyenre támaszkodnak. A talajinformációk elsődlegesek, kihagyhatatlanok, nagyon nagy hangsúlyt fektetnek ezekre. A meteorológiai, továbbá a különböző légi és műholdfelvételek adatai is fontos támpontul szolgálnak.

Az adatformátumokkal kapcsolatos nehézségekről kifejtette: nemcsak az erőgépek, munkagépek közötti kompatibilitást kell biztosítani, hanem az IT-vonalon is meg kell teremteni. Mint elmondta: a legmegbízhatóbb adatok azokból a gépekből származnak, amelyeket a KITE-től vásárolnak. Megmutatta, hogy például egy John Deere géprendszer milyen sokféle szenzorral van ellátva. A termelők ezek tudásának a tapasztalataik szerint csak körülbelül 20 százalékát használják ki. Tehát a megvásárolt rendszerben is óriási tartalékok vannak még.

„Mindezt egy agronómusnak elég nehéz megélnie.” Épp ezért az előadás kitért arra is, hogy jelenleg melyek azok az informatikai eszközök, erőforrások, amelyeket KITE „bevet” az adatfeldolgozás céljából. Vannak vásárolt hardverek és szoftverek, és olyanok is, amelyeket ezek közül „kicsit átalakítottak”, és vannak itthoni vállalkozásokkal együtt kifejlesztett eljárásaik. De azt is látni kell, hogy egy 250 000 forintos laptoppal és egy drónnal nem lehet elvégezni ezeket a méréseket, nem lehet összehozni ezeket – jelentette ki.

A saját adatbázis-architektúra kialakítására a világ vezető adatfeldolgozóját (SAP) bízta meg a KITE.

„Egy évet töltöttünk el azzal, hogy az agronómus és az informatikus közös nyelven beszéljen”.

Lezajlottak az adatfeltöltések, és most már a terheléses teszt történik. 2018 végére eljutnak oda, hogy a teljes adatfeldolgozási folyamatot automatizálni tudják. A végeredmény egy termőképesség-térkép, amelyhez szaktanácsot is adnak.

Végezetül ismertette a szaktanácsadási rendszerükkel kapcsolatos statisztikát. E szerint 2017-ben 200 gazdasággal álltak szerződéses kapcsolatban. Ez csaknem 100 ezer hektárral, 1800 erőgéppel – 250 erőgépre adtak napi riportot – való foglalatosságot jelent, amelyet 50 szaktanácsadójuk látott el. Még az idén felépül Nádudvaron egy új központjuk, amely kifejezetten a precíziós technológia elterjesztését szolgálja – zárta előadását a KITE innovációs főigazgatója.