Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Szűz Mária teherbe esésének napja. Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették Mária fogantatásának napját március 25-ére.

Ez a nap minden szempontból a termékenység ünnepe. A néphiedelem szerint, ha ilyenkor a gyermekre vágyó asszony óránként imádkozik, biztosan teherbe esik.

Emellett országszerte szokás, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell oltani, szemzeni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust.

Az ország több tájékának hiedelme szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Így vélekedtek a göcsejiek és a zagyvarékasiak is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, az szerencsétlenséget okozna. Szegeden úgy vélekedtek, hogy a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést is odaadnák.

fa

Sok néphagyomány kapcsolódik a fákhoz ezen a napon – fotó: Pixabay

A kiszomboriak ellenben ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.

A moldvai csángók hagyományai szerint ezen a napon az olyan fákat, amik nem teremnek, termővé lehet tenni, méghozzá a fa megfenyegetésével. A terméketlen fát meg kell fenyegetni azzal, hogy kivágják, sőt, fűrésszel a kézben lesz csak igazán hatásos a fenyegetés.

Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra a hagyomány szerint igézet ellen piros szalagot köt. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedik az oltóágakat; s úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat.

Nemesbükön a szőlő 4 sarkában megmetszik a tőkéket, hogy jó termés legyen. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. 

Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással.

A bánáti bolgárok vörösbort isznak és pattogatott kukoricával vendégelik meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az a hiedelem, hogy vérré válik az emberben.

(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)