A múlt hét olyan felemásra sikeredett. Eleinte tavasz, napsütés, meleg, majd eső, ami 1-2 nap alatt hóesésre váltott, s azt követően megjöttek az éjszakai fagyok, s a nappalok is egyre mogorvábbak lettek. Ez az az időszak, amikor kárt szenvedhetnek növényeink, s ez az az időjárás, ami veszélyezteti a korai fakadású növényeket. Eddig arról írtunk, hogy sem a tél fő szakaszában, sem a február végi komolyabb lehűlés időszakában nem károsodtak növényeink.
A hét második felében már –4-6 oC-os éjszakákról beszéltünk, de helyenként ez alatti hőmérséklet is előfordult. Bács-Kiskun és Csongrád megyében a kajszi és őszibarack ültetvényekben tetemes kárról, rügypusztulásról számolnak be, helyenként 50-90 százalék a kár becsült mértéke.
Ismét látszik a késői tél vége, a Meteorológiai Szolgálat ugyan csak a jövő hét elejére mondja az éjszakai fagyok eltűnését, de a nappali maximumok fokozatosan emelkednek.
Újra hólepte kajszibarack – A szerző felvétele
Az előbb bemutatott időjárásnak van még egy negatív hatása, nevezetesen a belvíz megjelenése, mára már inkább térhódításáról kell beszélni. A friss jelentés szerint 65 000 ha területen áll belvíz. Először a kicsit melegebb déli tájakon jelent meg, pl. Békés megyében 11 000 ha, de a riasztó a fenti számban az, hogy várhatóan tovább növekszik. A pár nap alatt lehullott jelentős mennyiségű eső (40-50 mm), majd az olvadó hó még ez után fog összefolyni az északi, északkeleti tájakon, s rontja majd a helyzetet.
Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági terület 10-15 százaléka belvíz alá kerülhet, de a kötött talajú térségekben ez akár 20 százalék is lehet.
Az üzemek már nekiláttak a tavaszi munkáknak, egyre több helyen lehetett látni traktort a határban, főképpen a szántásokat munkálták el. Sajnos ezeket a területeket is hó, esetleg belvíz borítja, s várhatóan sokáig nem lehet a talajra menni. Másutt a tavaszi fejtrágyázásokat kezdték el, s most a műtrágya helyenként a felszíni vízben oldódik.
Az őszi kalászosok közül az őszi árpa a bokrosodás vége felé, míg az őszi búza kicsit lemaradva, bokrosodás állapotában található. A szántóföldi növényeknél nincs olyan éles határ az érzékeny fenológiai állapot tekintetében, mint a gyümölcsfáknál, de azért megfigyelhető a késői tél károsító hatása.
Búza ónos eső után – A szerző felvétele
Az áttelelt növények a napsütésben kezdtek kizöldülni, ami az asszimiláció kezdetét jelzi. Most a hó alatt vagy éppen a vízben szenvednek, s kinézetük talán rosszabb, mint 2-3 héttel korábban. Ezek sem szeretik a hirtelen felmelegedést, majd a hirtelen lehűlést.
Károsítás még nem jellemző a táblákon, de az időjárás kedvez a hópenész betegségnek, megjelenése várható. Az Alföld déli részén, a melegebb időszakban már megfigyeltek levéltetveket a kalászosokon. Korán jelentkeznek, figyelni kell rájuk.
Az őszi káposztarepce is megmozdult, kezd kizöldülni, tenyészőcsúcsában ott az ígéret. Most viszont, ebben a hideg időszakban újra megállt fejlődésében, a virághozó tengely kiemelkedése késést szenved. A tavaszi fejtrágyát ebben a kultúrában is elkezdték kiszórni, sajnos ez is csak részben hasznosul, elviszi a víz, a növény aktivitása is csekélyebb. Kórokozó egyelőre nem található a táblákon, de a kártevők már megkezdték a betelepedést.
A sárgatálak fogásai alapján megállapítható, hogy a szárormányos jól telelt, nagy tömegben jelent meg a múlt hét közepéig (a hideg betöréséig). Ez azt jelenti, hogy Zalában – jelentős repcetermő területünkön – 30-150 imágót fogtak a sárgatálak 3 naponta. Az eső, hó, hideg megállította betelepedésüket, így korai védekezést egyelőre nem kell tervezni. Nem nélkülözhető viszont a csapdázás, mert a következő felmelegedés hatására várhatóan tömegesen vándorolnak a táblákra.
Az ültetvényekről már szó esett. A metszések általában megtörténtek, de valószínűleg vissza kell menni megvizsgálni a fagykár mértékét, ha szükséges, metszéssel javítani még a helyzeten. A tavaszi lemosó permetezéseket megállította az időjárás. A csonthéjasoknál különösen fontos, hogy minél hamarabb, a fakadás, virágzás előtt megtörténjen ez a kezelés. Várhatóan a kajszi, őszi, cseresznye, minden össze fog virágozni, készülni kell a monília elleni védekezésekre.
Ónos esővel bevont körteág – A szerző felvétele
Almásokban különösen fontos a varasodás kórokozójának követése, az aszkospóra-szóródás kezdetének meghatározása. Napjainkban a varasodás fejlődését is visszafogta a hideg idő. Jelenleg a pszeudotéciumokban jól láthatók az aszkuszok, és nagy részükben már az aszkospórák is, melyek viszont még mindig színtelenek, vagyis éretlenek.
Az aszkospórák érési folyamata 0 fok feletti hőmérsékleten indul meg, tehát a felmelegedéssel és csapadékkal együtt ez a folyamat felgyorsul. Hosszabb távon a meteorológia március 26-30. között tavaszias meleget (12-14 oC) ígér gyakori esőkkel. Ha ez megvalósul, akkor húsvétkor már számíthatunk az aszkospórák szóródására.
Ónos esővel bevont körterügyek – A szerző felvétele
A talajlakó kártevők már érzékelik a tavaszt, felfelé mozognak a gyökérzónába. A közvetlenül a lehűlés előtt végzett felvételezések is ezt támasztották alá. Olyannyira, hogy a pajorok mintegy 60-70 százaléka a felső 5-10 cm-es talajrétegben volt megtalálható. A lehűléssel néhány cm-es lefelé irányuló mozgásra számíthatunk, de már nem jelentősre.
A mezei pocokról korábban azt írtuk, hogy jól telelt, aktív a népesség. Ez továbbra is érvényes, de meg kell jegyezni, hogy a pocok számára a jelenlegi körülmények kimondottan kedvezőtlenek. A táplálékkereső állat elázik, járatait elönti a víz, s a nedves körülmények között könnyen megbetegszik a család. Viszont tudja, hova kell építeni járatait, megkeresi a szárazabb magaslatokat, s ott átvészeli a nehéz időszakot. Éppen ezért a megfigyelés, a lakott járatok számolása fontos. Az Alföldön nagyobb gondot okoz, míg a Dunántúlon kisebb a népesség. A nagyüzemi táblákon – a korábban elvégzett kezeléseknek köszönhetően – csökkent a népesség, viszont házi kertekben már egyre aktívabb a kártevő.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
