Aggódnak a gazdák az évszakhoz képest kimagaslóan meleg januári időjárás miatt. Az agrárkamara ezért felhívja a figyelmet arra, hogy bár a napokban – helyi jelleggel – főként dísznövényeknél rügyezést figyeltek meg, általánosságban elmondható, hogy a növénykultúrákat többnyire még nem zökkentette ki a mélynyugalmi állapotukból a meleg idő, az csak bizonyos mikroklímáknál, egy-egy melegebb területen és meghatározott talajszerkezet esetében tapasztalható.

Tájékoztatásuk szerint a hétvégére várható lehűlés segíthet abban, hogy a növények visszataláljanak a normális életciklusukhoz.

Az igazi veszélyt az jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be.

A növények a december-januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket. Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.

repce

Virágzik a repce a tavaszias időben a Zala megyei Hahót közelében – fotó: Varga György/MTI

Kiemelték, hogy a természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, amelyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra.

Az enyhe téli időjárás azonban évről-évre egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem szempontjából, mivel a téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, amelyek a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Erre a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük – közölte a NAK.