A művelési, más néven menedzsment zónákra alapozott inputanyag-kijuttatással el tudjuk érni, hogy táblánk minden egyes pontján optimális szintű gazdálkodást folytassuk. A művelési zóna a precíziós gazdálkodás területi alapegysége, amelynek lényege, hogy a táblán belül az eltérő adottságú (talajszerkezet, textúra, tápanyag-ellátottság, gyomfertőzöttség stb.) „foltokat”, vagyis zónákat külön egységként kezeljük.

A növénytermesztés sikerét a talajunk minél pontosabb megismerése adja. Hazánk talajviszonyai igen változatosak, akár egy táblán belül is különböző tulajdonságú talajfoltokat találhatunk. A foltok táblán belüli meghatározásának kiváló módja a talajszkennelés. A módszer alapja, hogy az eltérő szerkezetű és összetételű (homokos, vályogos, agyagos és ezek keverékei) talajfoltok másként vezetik az elektromosságot.

Ezt jellemzi a talaj EC-je, azaz elektromos vezetőképessége. A vezetőképesség és a talaj fizikai félesége közötti összefüggés alapján számos olyan alapvető tulajdonság megállapítására nyílik lehetőség (vízgazdálkodás, nitrogénhasznosító képesség, gyökeresedési mélység, kation-kicserélő kapacitás, mobilis tápelemek kimosódásának veszélye, pH-pufferkapacitás), amelyekre az agrotechnikai és a tápanyag-gazdálkodási döntések során építhetünk.

Veris

A kontakt típusú Veris talajszkenner működés közben (Gölle, 2016)

A talajszkennelésre különböző típusú és elveken működő eszközök állnak rendelkezésre. A kontakt eszközök (pl. Veris) a talajjal érintkező tárcsákkal, míg a nem érintkező eszközök (pl. TSM – Top Soil Mapper) az elektromágneses indukció elvén határozzák meg a vezetőképességet. A Veris az EC-t kettő, míg a TSM négy szintben méri. A mélyebb rétegekből származó adatok feldolgozása lehetővé teszi a tömörödött rétegek „megtalálását” is, amelyeket a soron következő alkalommal végzett talajmunka változtatható mélységű beállításával törhetünk át, így az üzemanyag-megtakarításon túlmenően a felesleges talajbolygatást is elkerülhetjük.

A talajszkennelés eredményeként kapott EC térkép (Gölle, 2016)

A táblán végzett folyamatos EC-mérés eredményeként kapott térkép a talajadottságok alapján teszi lehetővé a művelési zónák lehatárolását, így a talajmintavételi pontok kijelölése mellett már alkalmas a táblán belüli különféle tőszámú vetés, nitrogén-kijuttatás, vagy akár eltérő mennyiségű öntözővíz kijuttatásának megtervezésére is.

A szkennelésből származó talajtérkép alapján végzett, zóna alapú talajmintavételt és laborvizsgálatot követően reális képet kaphatunk az egyes foltok tápelem-ellátottságáról is. Ez a tápanyag-kijuttatási terv elkészítésekor lehetővé teszi, hogy a táblánk minden pontjára annyi hatóanyagot juttassuk ki, amennyi valóban szükséges

Szeretne többet megtudni a talajszkennelésről? Akkor látogasson el a III. PREGA Konferenciára, ahol a Digitális Szántóföld szekcióban erről is szót ejtünk majd!

Fehér Tibor és Makra Máté – FieldPASS Kft.