Ez a felfedezés lehetővé teszi, hogy egységnyi mennyiségű búzából mintegy 10 százalékkal nagyobb mennyiségű és jobb minőségű lisztet tudjunk előállítani – írja a sciencedaily.com. A liszt minősége azáltal javul, hogy a maghéjnak nagyobb – vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag – része kerül bele.

A szabályozó gén tulajdonképpen egy egysejtfehérje, amely úgy működik, mint egy ragasztó, azaz egyben tartja az endospermiumot (magfehérjét), a csírát és a korpát. Ha a búzaszem kevesebbet tartalmaz ebből az „összeragasztó” egysejtfehérjéből, akkor annak elemei az őrlés során könnyebben szétválaszthatók.

liszt

A liszt minősége is javulhat – fotó: Shutterstock

E felfedezés révén a humán táplálkozásba több olyan bőtermő búzafajta is bevonható, amelyeket korábban őrlésre alkalmatlannak nyilvánítottak. Mivel a búza a mérsékelt égöv legfontosabb élelmiszernövénye, és a táplálkozáshoz szükséges fehérje-, illetve energiamennyiség 20 százalékát adja, ezért az ausztrál felfedezés nagymértékben hozzájárulhat a globális élelmiszerellátás javításához.

A kutatás vezetője szerint az ausztrál csoport által szerzett ismeretek a termesztésben azonnal alkalmazhatók. A kutatások eredményeit a Scientific reports folyóiratban közölték.