Miként lehet a talaj alapfunkcióit helyreállítani?

A termelési kockázatok, valamint az inputanyagok csökkentéséhez elengedhetetlen talajaink kellő gondozása, etetése, itatása, talajaink alapfunkcióinak mielőbbi regenerálódásának elősegítése - írja a nak.hu az inputanyag szükségletek csökkentésével foglalkozó cikksorozatának ötödik részében.

Legfontosabb feladat a talaj szervesanyagtartalmának, szerkezetességének javítása, a talajélet helyreállítása – fotó: pixabay.com

Racionalizálható az inputanyagok felhasználása

A talaj tápanyag- és vízraktározása az, amivel biztosított lesz a talaj termékenysége. Az új, vagy megújuló technológiák használatával hosszútávon jelentősen lehet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, - igaz ez nem azonnal csak 2-4 év elteltével következik be - de általa az inputanyagok és műtrágyák felhasználása  jelentősen mérsékelhető.

Legfontosabb feladat a talaj szervesanyagtartalmának, szerkezetességének javítása, a talajélet helyreállítása. A talaj gyors regenerálódására sokféle alternatív megoldás létezik.

Huminsavak, fulvosavak

A humin anyagok a növények humifikálódása során keletkeznek, a növényi eredetű biomassza évezredes bomlási folyamataiban és a tőzegből nyerhetők ki. A huminsavak és fulvosavak minimum 70-féle ásványi anyagot tartalmaznak felvehető, biológiailag hasznosítható formában.

Hatásaik:

• azonnal növelik a műtrágyák hatékonyságát,
• javítják a növények tápanyag-felvételét,
• növelik a növények stressztűrő képességét,
• stimulálják a gyökérnövekedést,
• serkentik a csírázást,
• növelik a talaj puffer- és kationkicserélő kapacitását
• természetes kelátképzőként segítik a mikroelemek elérhetővé tételét a növények számára
• javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét

Komposzt teák

A tea használatára olyan gazdálkodási rendszerben kerüljön sor, ahol van szervesanyag pótlás (szerves trágya, zöldtrágya,  szármaradványok, komposzt), minimális a vegyszerhasználat és a talajművelés - azaz nem bolygatjuk az épülő talajélet struktúrát.

Használatával elérhetjük a talajélet katalizálását, serkenthetjük a csírázást és stabilizálhatjuk a fejlődési szakaszokat. Kedvező hatást gyakorol a tarlók kezelése során, a bomlási folyamatok serkentésével. Kedvezően hathat még a beltartalmi összetevőkre is.

Legyen minimális a vegyszerhasználat és a talajművelés – fotó: pixabay.com

Alga készítmények

Az alga készítmények a talajélet serkentését, regenerálását, víztartását segítik elő. Főként a kertészetekben és az intenzívebb kultúrákban alkalmazzák, de minden esetben fejtik ki pozitív szerkezetjavító, víz-, és tápanyaggazdálkodást segítő hatásukat.

Ismert talajjavítók a bazalt, a zeolit, a riolittufa, az alginit, a bentonit, az agyag, melyek a növények tápanyagellátása mellett a talaj vízgazdálkodásának javítását is megoldják. Ezen ásványi talajjavítók képesek a növények számára még felvehető formában megkötni a tápelemeket kolloidtartalmuk révén, csökkentve ezzel a kimosódási veszteségeket.

Alga készítményeket is lehet alkalmazni – fotó: pixabay.com

Fontos a megfelelő agrotechnika alkalmazása

Mire érdemes ügyelni?

• lehetőség szerint csökkenteni kell a műveletek számát - azaz nem szabad túlművelni a földet - , mert ez a talaj felső rétegének kiszáradásához, a talaj rögökbe állásához vezet és jelentősen rontja a talajszerkezetet
• a magágykészítés a lehető legkisebb taposással és/vagy porosítással járjon
• kerülni kell a túlzott talajforgatást, mert az szárít, általa alacsonnyá válik a nedvességtartalom, valamint elégetjük a szervesanyagokat
• alkalmazzunk alacsony abroncsnyomást
• csak mindig a megfelelő talajállapot mellett végezzük a munkálatokat

Kutatók szerint a talajok természetes szervesanyag-tartalma a felére csökkent, ugyanis a rendszeres forgatással fokozódik a szervesanyag oxidációja, amelynek eredményeképpen a humuszfelhalmozódás csökken.

Kerülni kell a túlzott talajforgatást, mert az szárít – fotó: pixabay.com

Az istállótrágya jelentősége

Kelet-európai kutatások szerint legalább évi 8–12 t/ha almos istállótrágya kijuttatására lenne szükség a hagyományos forgatásos talajművelési technológia mellett ahhoz, hogy fenntartsuk – ezzel még nem növeljük – a talajok szervesanyag (szerves szén) tartalmát.

Ha nem áll rendelkezésre elegendő almos istállótrágya, akkor a szervesanyagfogyást, a szerkezetesség és talajélet csökkenését ellensúlyozni csak csökkentett műveléssel, a melléktermés visszaforgatásával, vagy takarónövények alkalmazásával lehet.

Csapadékszegény időjárásban, a talaj víztartalmának lecsökkenésével ráadásul a kijuttatott műtrágya sem tud hasznosulni, mivel a hatóanyag nem tud a gyökerekbe jutni csak oldat formájában, melyhez nedvesség kell.

Hatékonyabbak csak akkor tudunk lenni, ha felépítjük, védjük és javítjuk a talajaink víz- és tápanyagszolgáltató képességét.