A negyedik PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia Kertészeti szekciójában különféle kultúrákban, különféle precíziós kertészeti megoldásokon keresztül kaphattak információt az érdeklődők. A szekciót dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállító Ipari Osztályának elnöke nyitotta meg.

A kertészet az egyik legkézimunkaerő-igényesebb ágazat a mezőgazdaságban, bár az egyes kultúrák és a termesztéstechnológiák (melegházi termesztés, szabadföldi termesztés) között jelentős különbségek lehetnek. A precíziós eszközök által nyújtotta lehetőségek hatékonyan segíthetik a gazdákat, amelyekkel a termesztéstechnológia több pontján avatkozhatunk be és érhetünk el hatékonyságnövekedést. A rendelkezésre álló statisztikai adatokból arra lehet következtetni, hogy

az elkövetkező évek egyik nagy kihívása a munkaerőkérdés lesz.

Már ma is több gazda szembesül ezzel a problémával, melyek megoldásában a precíziós technológiák nagyban segíthetnek.

A PREGA Konferencia kertészeti szekciójában a zöldség- és gyümölcságazatot érintő, a munkaerő-gazdálkodás területén felmerülő, a jövőben egyre súlyosabbá váló kérdésekről és ezek lehetséges megoldásairól Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, valamint dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB  alelnöke tartottak előadást.

Ledó Ferenc és dr. Apáti Ferenc előadásaikban kifejtették: a precíziós technológiák először a zöldséghajtatásban jelentek meg a kertészeti ágazaton belül mint az érzékelőkkel vezérelt klímaszabályozás. Ma már a szántóföldi zöldségtermesztésben is teret nyernek a precíziós technológiák a terület kiválasztásában, művelésében, tápanyag-ellátásában, a növényvédelmi előrejelzésekben vagy a minőségi paramétereken alapuló betakarítás, osztályozás területén. A hajtatásban a klímaszabályozás új alapokra helyeződik, a növény élettani folyamatainak megfigyelésére.

Ledó

Ledó Ferenc FruitVeB elnöke – fotó: Agroinform.hu

A munkaregisztrációs rendszerek alkalmazása segíti a munkaerő hatékony alkalmazását, a legújabb robottechnika pedig közvetlenül enyhíti a munkaerő hiányát a leginkább kézimunkaigényes folyamatokban – talajápolás, gyomirtás, szedés –, ami az ágazat sarkalatos problémája.

Ledó Ferenc beszámolt arról is, hogy a Délalföldi Kertészek Szövetkezete mintaprogramok indításával segíti tagjait, így a precíziós technológiák bevezetésében is. Majd leszögezte:

hazánkban a precíziós eszközök és technológiák alkalmazása a zöldségtermesztésben sürgős fejlesztést igényel.

Ezek a drága gépek viszont csak akkor működhetnek gazdaságosan, ha a technológia egyéb területén is hatékonyságra törekszik a termelő. A fejlődés érdekében továbbra is nagy szerepe van a jó gyakorlatok bemutatásának, a szaktanácsadásnak.

Ezt követően Giller Tamás, a Gremon Systems Zrt. igazgatója konkrét megoldásokat mutatott be a munkaerőhiány orvoslására, valamint a munkaerő hatékony monitorozására. Előadásából kiderült, hogy a munkaerő-monitorozás során nem az ún. big data-ra van szükség, hanem helyi, lokális, precíz adathalmazra, ezt nevezik small-data-nak. A small data is lehet nagy mennyiségű, de nem általános, hanem precíz, könnyen feldolgozható, speciális céloknak megfelelően gyűjtött adathalmaz, mint például egy kollégának egy heti munkavégzéséről rögzített adatai, hogy mikor, mivel foglalkozott – ismertette.

Giller

Giller Tamás, a Gremon Systems Zrt. igazgatója – fotó: Agroinform.hu

Az üvegházas technológiák esetében a talaj nélküli termesztés gyakorlata egyre inkább terjedőben van, ugyanakkor

a hagyományos termelés esetében elengedhetetlen a talajaink ismerete és a talajtulajdonságokhoz való alkalmazkodás.

Szabó Szilárd, az AGRO AIM Hungária Kft. ügyvezetője az intenzív kertészeti kultúrákban történő precíz, GPS-alapú talajminta-vételezésről, valamint az ebből származó talajtérképek kertészeti termesztésben való hatékony alkalmazhatóságáról tartott előadást. Bemutatta a VERIS® talajszkenner használatát, amellyel részletes talajtérképet készíthetünk intenzív kultúrákban. A talajszkenner segítségével a pH-t, szervesanyag-tartalmat és a talaj vezetőképességét tudjuk részletesen feltérképezni. Az adatok kalibrációja és validálása után nagy pontosságú művelésizóna-lehatárolást, talajjavítást és differenciált tápanyag-kijuttatást tudunk végezni.

A talajvizsgálati és növényvédelmi technológiák rendkívüli szereppel bírnak a precíziós kertészetben.

Ez a jövőben fokozódni fog. A témáról Bónus Krisztián az Eurofins Agroscience Services Kft. részéről tartott előadást.

A talaj megfelelő ismerete biztosítja az egyes kezelési zónák kialakítását, mellyel optimalizálható a kijuttatandó inputanyag; az egyes menedzsmentzónákban további hatékonyságnövelő megoldásokkal fokozhatjuk a termelést.

Faragó Sámuel ügyvezető a Gép-Rent Kft. részéről a precíziós kertészeti termesztésben alkalmazható talajlevegőztetésről tartott előadást. Az előadó szerint a talajlevegőztetést célszerű lenne alkalmazni a legtöbb ültetvényben, úgy, mint az öntözést vagy a permetezést, mégis méltatlanul elhanyagolt ez a terület, és sok gazdálkodó nem fordít rá kellő figyelmet, pedig a talaj minősége jelentősen meghatározza a termőév produktivitását. A talajinformációk, illetőleg a területen elhelyezkedő kultúr- vagy gyomnövény térképezésének hatékony eszközrendszere lehet a területen autonóm módon, akár a nap 24 órájában is üzemelő kertészeti robotok.

A jövő precíziós kertészetében alkalmazható robotjairól Kéki László, a P+K 3000 Kkt. ügyvezetője tartott bemutatót. Egy meglévő robotkonstrukció továbbfejlesztése többek között különböző szenzorokkal biztosítható.

Kéki

Kéki László, a P+K 3000 Kkt. ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

A melegházi zöldségtermesztés a zárt és szabályozható körülmények révén még hatékonyabbá teszi a termesztést.

Az energiamegtakarítás kulcsfontossággal bírhat a nagyobb profit érdekében.

Homor Miklós az Unical-képviselet és Napenergia Centrum részéről bemutatta, hogy kazánjaikkal akár 9 millió Ft/év gázköltséget is megtakaríthat egy kertészet.

Ezt követően dr. Nagygál János műszaki igazgató mutatta be a precíziós, termálenergiára alapozott növényházi fűtéstechnológiát az Árpád Agrár Zrt.-nél. Kifejtette: a hazai üvegházi primőrzöldség-termesztés alappillére a geotermális energia hasznosítása termálvíz segítségével.

A vízkivétel és az energetikai hasznosítás fejlesztése az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás, mely gazdasági előnyén túl a takarékos és környezettudatos termelés alapja is.

Dr. Nagygál János előadásában ennek a rendszernek a működésébe adott betekintést.

Nagygál

Dr. Nagygál János műszaki igazgató – fotó: Agroinform.hu

A zöldségtermesztés vonalán maradva, dr. Szuvandzsiev Péter, az Univer Zrt. ipari paradicsom kísérletvezetője, a szervestrágya-granulátum alkalmazásával történő ipari paradicsomtermesztés korszerűsítéséről beszélt. Ismertette kísérletüket, melynek fő célja az egyre redukálódó mennyiségben és igen vegyes minőségben beszerezhető hagyományos istállótrágya kiváltása volt, fermentációs eljáráson átesett granulált szerves trágyával.

A szervestrágya-granulátum a könnyebb kezelhetőségnek, a kijuttatás homogenitásának, valamint az időszerű és folyamatos tápanyag-szolgáltatásnak köszönhetően egyöntetű növényállomány kinevelését tette lehetővé, alacsony humusztartalmú homoktalajon is versenyképes produktumot biztosítva.

Szuvandzsiev

dr. Szuvandzsiev Péter, az Univer Zrt. ipari paradicsom kísérletvezetője – fotó: Agroinform.hu

Technológiai korszerűsítések a gyümölcstermesztésben is megfigyelhetők. Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója a koherens elemekből felépülő almatermesztési technológiát prezentálta. Az intenzív almatermesztésben

a piac megszerzésének és megtartásának záloga a kiváló minőségű és állandó mennyiségű termés előállítása.

Ahhoz, hogy biztosítsák ezt a színvonalat, a bevett technológiában igen magas számú kémiai növényvédelmi eljárást alkalmaznak. Ezzel szemben a megfelelő genetikai potenciállal és agrotechnikai elemek kombinációjával alacsonyabb növényvédőszer-terhelés mellett egészségesebb gyümölcsöt tudunk előállítani a termésbiztonság egy magasabb szintjének garantálása mellett.

Hadászi

Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója – fotó: Agroinform.hu

A betakarítást követően szintén nagy jelentősége van a precizitásnak a post-harvest tevékenységek során. Strausz Zsolt, a Készenlét Zrt. kereskedelmi igazgatója bemutatta a legmodernebb zöldség-gyümölcs post-harvest technológiákat, a modern válogatás és csomagolás eszközeit, amely az élelmiszer-termékpálya fontos eleme.

A fejlett, precíziós technológiák eredménye, hogy egyre több termelési adat keletkezik. Az adatokat szükséges feldolgozni annak érdekében, hogy információkat kapjunk, melyeket felhasználva biztosítsuk a termelési hatékonyság növelését.

Az ültetvényben, az ültetvényről keletkező adatok strukturálásának és feldolgozásának kérdéseiről Okner Péter, az AgroVIR Kft. részéről tartott előadást, melyből kiderült, hogy a kertészeti ágazat és a szőlészet a precíziós technológiák és az agrárinformatika terén más megoldásokat igényelnek, mint amiket a szántóföldön alkalmazunk. Legyen szó az egyszerűsített foglalkoztatási adminisztrációról vagy az egyedi munkateljesítmények méréséről, borkezelésről és nyomtatványairól, és nem kihagyva a szüret utáni folyamatok rögzítését.

Valamely precíziós kertészeti rendszer kialakítása érdekében sok esetben támogatási lehetőségek igénybevétele szükséges. Ezen finanszírozási formák lehetőségeit dr. Nyárs Levente a K&H Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletfejlesztési Főosztályának képviseletében mutatta be. Előadásában a finanszírozási dilemmák kapcsán ismertette a gazdálkodási adatok alapvető szükségességét és összefüggéseit, a mérethatékonyság financiális hatásait, a szerződéses viszonyokból adódó feltételeket, valamint a hitel, előleg és elszámolás kapcsolatrendszerét.

PREGA