Az ilyen növények fehérjéinek aminosav összetétele nagyon közel áll a szójában és tojásban található fehérjékéhez. Ugyanakkor a pillangósokból történő fehérjeelőállítás környezetterhelése (ökológiai lábnyoma) jóval kisebb, mint az utóbb említett termékeké – írja a dtu.dk.

A takarmánypillangósok Európában mindenütt jól termeszthetők, a legelőfüvek pedig részben vetés nélkül is nőnek, sőt kedvező hatással vannak a talajtermékenység megőrzésére és javítására.

A fehérjét a zöld tömeg kipréselt levéből – az Egyetem által kidolgozott – viszonylag egyszerű és nem túl költséges eljárással lehet kinyerni. Ezt követően történhet a folyékony frakció beszárítása és élelmiszer alapanyaggá való átalakítása, megfelelő kezeléssel. Ennek az alapanyagnak a kilónkénti ára mintegy tízszer magasabb a takarmány alapanyagénál, miközben a szilárd frakció takarmányként hasznosítható. A Dán Élelmiszer Intézet olyan élelmiszer-fehérjéket állított elő, amelyekben a szóban forgó kivonatok részaránya 10 százalékig terjed, különböző adalékokkal semlegesítve a jellegzetes fűízt.

Elsőre vad ötletnek tűnik a takarmánynövények fogyasztása, de ha a salátában vagy spenótban lévő fehérjét elfogadjuk táplálékul, akkor miért ne fogadnánk el ugyanazt más növényekből kivonva?