Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legfrissebb jelentése szerint világszerte mintegy 1,7 milliárd ember él olyan területeken, ahol a termőföld minőségének romlása miatt már most is csökkennek a mezőgazdasági hozamok.

A 2025-ös Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete című kiadványban bemutatott adatok alapján egy mindent átható, lassan kibontakozó válsággal állunk szemben, amely egyre inkább aláássa a mezőgazdasági termelékenységet, a vidéki megélhetést és a globális élelmezésbiztonságot.

Nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi probléma is

A FAO hangsúlyozza, hogy a talajromlás messze túlmutat a környezetvédelmi kérdéseken.

A terméshozamok csökkenése közvetlen hatással van a helyi közösségek életkörülményeire, különösen a szegénységgel, éhezéssel és alultápláltsággal küzdő régiókban. Az érintett területeken élők közül közel 47 millió 5 év alatti gyermek szenved fejlődési elmaradásban, ami a táplálkozásuk minőségével, és így közvetve a talaj állapotával is összefügg.

A jelentés az eddigi legátfogóbb elemzést nyújtja arról, hogyan befolyásolja az emberi tevékenység a talaj állapotát, és ezen keresztül a haszonnövények hozamát. A FAO kutatói új módszertani megközelítést alkalmaztak: a talajdegradációt úgynevezett "ökológiai adósságként" értelmezik, amely három kulcsfontosságú mutató – a szervesszén-tartalom, a talajerózió mértéke és a talajvíz állapota – összevetésén alapul a természetes, emberi beavatkozástól mentes állapothoz képest.

talaj

A FAO hangsúlyozza, hogy a talajromlás messze túlmutat a környezetvédelmi kérdéseken – Fotó: Pixabay

Emberi tevékenység a romlás fő okozója

Bár a talajdegradáció mögött időnként természetes folyamatok is állhatnak, a FAO szerint ma már egyértelműen az emberi beavatkozás vált a fő tényezővé.

Az erdőirtás, a túllegeltetés, az intenzív, monokultúrás növénytermesztés, valamint a nem fenntartható öntözési gyakorlatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a talaj elveszítse ökoszisztéma-szolgáltató képességét.

A jelentés alapján elsősorban Ázsia az, ahol a legsúlyosabb mértékű degradáció tapasztalható. Ebben szerepet játszik a magas népsűrűség, a gazdálkodás intenzitása, és az, hogy sok helyen nem áll rendelkezésre elegendő tudás vagy forrás a fenntartható földhasználati módszerek alkalmazásához.

Van remény: a fenntartható gazdálkodás valódi megoldást jelenthet

A FAO szakértői szerint nemcsak a problémák azonosítására van szükség, hanem sürgős beavatkozásra is. A jelentés szerint már az ember okozta degradáció 10%-ának visszafordítása is elegendő lehet ahhoz, hogy évente további 154 millió embert lehessen megfelelően élelemmel ellátni. Ezt olyan gyakorlati megoldásokkal lehet elérni, mint például a vetésforgó alkalmazása, a takarónövények bevezetése, vagy a talaj szervesanyag-tartalmának tudatos növelése.

Ezek az intézkedések nemcsak a termékenység megőrzését és a hozamok növelését segítik elő, hanem hozzájárulnak a biológiai sokféleség fenntartásához és a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez is. A FAO szerint a természetes tápanyagkörforgás újraindítása és a helyi ökoszisztémák regenerálása a mezőgazdaság hosszú távú túlélésének kulcsa.

Szükség van célzott szakpolitikákra és gazdálkodást támogató környezetre

A fenntartható földgazdálkodás nem valósítható meg támogató intézkedések és célzott szakpolitikai környezet nélkül. A FAO kiadványa hangsúlyozza, hogy olyan rendszerekre van szükség, amelyek ösztönzik a hosszú távú beruházásokat, az innovációt és a gazdák környezettudatos döntéseit. Ebben kiemelt szerepet kaphatnak az erdőirtás szigorúbb szabályozására, a környezeti teljesítményhez kötött támogatásokra, valamint a kölcsönös megfeleltetési elveken alapuló agrártámogatási rendszerekre vonatkozó intézkedések.

A jelentés végkövetkeztetése egyértelmű: a világ mezőgazdasági rendszereinek ellenállóbbá tétele elképzelhetetlen az egészséges talaj nélkül. A fenntartható termelés, a megélhetések biztosítása és az élelmezésbiztonság mind ugyanazon alapra épül – a föld állapotára.

Forrás: karpatalja.ma
Indexkép: pexels.com