A magyar mezőgazdaság jelenleg rendkívül támogatásfüggő, a beruházások nagy része uniós támogatások segítségével valósul meg. Az EU közös agrárpolitikájának jövője még bizonytalan, az azonban várható, hogy az agrártámogatások mértéke előbb-utóbb csökkeni fog. Emiatt fontos lenne, hogy a mezőgazdasági vállalkozások hosszú távon támogatások nélkül is életképesek legyenek.

Az uniós források nyújtotta lehetőséggekkel természetesen érdemes élni, de hosszú távon fontos úgy termelni, hogy rendszeres támogatás nélkül is nyereségesek tudjunk lenni. Ezért egyre fontosabb, hogy a banki szektor az agrárium igényeihez igazított hitelkonstrukciókat kínáljon.

Ágazatonként változó, hogy a versenyképes termelés milyen mértékű befektetést igényel; vannak nagyobb tőkeigényű beruházások, de előfordul, hogy nincs különösebb szükség megtakarításra sem. Egy vállalkozás bizonyos esetekben akár egy kisebb összegű hitel felvételével is elindulhat. Ebben a cikkben azt fogjuk szemügyre venni, hogy a hagyományos mezőgazdasági ágazatokon túl, melyek azok a vállalkozások, amelyekbe – kellő utánanézést követően – érdemes lehet befektetni.

Biotermékek

A biotermékekre növekvő kereslet mutatkozik nemcsak az Európai Unióban, de Magyarországon is, ezért egyre többen kezdenek bele az ökológiai gazdálkodásba. A folyamatot remélhetőleg segíti, hogy a magyar agrártárca is felismerte az ágazat jelentőségét, és nemrég megemelte az ökológiai gazdálkodás pályázat keretösszegét. A döntés pedig azt mutatja, hogy a szakminisztérium a nemzetközi trendekkel összhangban fontos kitörési pontot lát az ökológiai gazdálkodásban, ami megfelel az EU közös agrárpolitika várható irányának is. Jelenleg 200 hektáron folyik biotermesztés hazánkban, ez a szám azonban várhatóan jelentősen meg fog ugrani a közeljövőben.

bio

A biotermékekre növekszik a kereslet – fotó: Pixabay

Baromfitenyésztés

A magyar baromfitenyésztés világszínvonalon működik, azonban ez egy erősen koncentrált ágazat, amelynek döntő része néhány nagy, iparszerűen termelő vállalkozás kezében van. Ezekkel természetesen nehéz versenyezni, viszont a fogyasztói trend változása miatt a szabadtartásos, tanyasi baromfira, ezen belül az ökológiai vagy biotartásban nevelt baromfira is egyre nagyobb igény mutatkozik. A regionális termelésnek, kereskedelemnek, a helyi ellátási láncoknak tehát lehet jövőjük a nagyipari termelés mellett is.

baromfi

A szabadtartásos biotojásnak és -tyúkhúsnak megvan a fogyasztói köre – fotó: Pixabay

Dísznövénytermesztés

A dísznövénytermesztésre használt összes terület Magyarországon 1521 hektár volt 2018-ban a NAIK AKI közlése szerint. Ennek 91,5 százalékán faiskolai tevékenységet folytattak, 5,2 százalékán vágott virág, vágott zöld, míg  3,3 százalékán cserepes és hagymás dísznövénytermesztés történt. A dísznövényeknek nagy a piaca, a kereslet jóval nagyobb, mint amit a hazai kínálat ki tud elégíteni. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy nagyon intenzív ágazat, így a termesztési költségek is magasra rúgnak.

Gyógy- és fűszernövények

A gyógynövény és fűszernövény-termesztésben jelentős a fejlődési potenciál, a kereslet ezekre a termékekre hatalmas. A piacra kerülő növények nagy része hazánkban még mindig gyűjtésből származik, de nő az üzemi szinten termesztett gyógynövények aránya is. Ennek előnye, hogy bizonyos fajok akár néhány hektáron is képesek hasznot hozni. Hátulütője az ágazatnak, hogy nagyon kiélezett a verseny, így csak a legjobb minőségű áru tudja megállni a helyét a piacon. A siker záloga itt nem feltétlenül a mennyiség, hanem sokkal inkább a magas hatóanyag-tartalom. Az eredményes termeléshez fontos a megfelelő fajtaválasztás és a korszerű technológia használata.

kamilla

A gyógynövények piacán hatalmas a verseny – fotó: Pixabay

Gombatermesztés

A gombatermesztés egy technológia- és szaktudásigényes ágazat, így egy ilyen beruházás kockázatos tud lenni, ha viszont megfelelő szakmai és piaci ismerettel vágunk bele, szép sikereket lehet elérni benne. A kistermelőknek érdemes lehet összefogniuk, termelői csoportokat és szövetkezeteket létrehozniuk, mivel így a nagyobb felvásárlók igényeit is ki tudják elégíteni. Magyarországon a legnagyobb kereslet a csiperkegombára van, ezt követi – jelentősen lemaradva – a laskagomba.

A csiperketermesztést úgy érdemes elkezdeni, ha az ún. holland típusú, ömlesztett polcos rendszerben történik, ugyanis ezzel tartható a verseny a nagyobb előállítókkal. Az egzotikus gombafajták – shiitake, ördögszekér-laskagomba, tőkegomba, tintagomba, pecsétviaszgomba, süngomba, bokrosgomba – termesztése jóval rizikósabb, de az is igaz, hogy a kereslet ezek iránt hazánkban is egyre nő és jóval drágábban lehet eladni ezeket a gombákat, mint a hagyományos csiperkét.

Méhészet

A méhészet a többi agrárágazathoz képest kisebb befektetést igényel; ezért és az elérhető támogatások miatt sokan vágtak bele a méhészkedésbe az utóbbi években. Azt azonban nagyon fontos észben tartani, hogy ez is egy szaktudást igénylő szakma, csakis a szükséges ismeretek elsajátítása után kezdjünk vele foglalkozni. A hozzáértés hiányával ugyanis nemcsak a saját méhállományunk egészségét, hanem más méhészek méhcsaládjait is veszélyeztetjük.

méhészet

A méhészet is lehet jövedelmező, ha kellő szakértelemmel vágunk bele – fotó: Shutterstock

Haltenyésztés

Az elmúlt években, bár lassú ütemben, de fejlődésnek indult a hazai haltenyésztés. A hagyományos tógazdasági rendszernél lényegesen gyorsabban fejlődik itthon az intenzív haltermelés, aminek a lényege, hogy rövid idő alatt, kis helyen sok halat termelnek. Itthon még mindig a ponty uralja a piacot, de az értékesebb ragadozó halak, például a harcsa és a csuka eladása is növekszik. A belső kereslet még mindig nagyon elmarad az európai uniós átlagtól, de az utóbbi években ez is növekedést mutat.

Nyúltenyésztés

Bár a nyúltartás kisebb helyet és befektetést igényel, mint a legtöbb haszonállat tartása, a nyulak számára is fontos a megfelelő élettér létrehozása. A legideálisabb egy zárt térben kialakított ketrecrendszer, de vannak fajok, amelyek jól bírják az udvari ketrecben tartást is. A nyúltenyésztésben az egyik buktató a megfelelő takarmány beszerzése lehet. A legideálisabb, ha saját terménnyel tudjuk etetni az állatokat, mert a drága takarmány akár veszteségessé is teheti a nyúltartást. A nyúlhús hazai piaca sajnos nem nagy, ezért az exportpiacokon érdemes próbálkozni, Olaszország például fontos felvevőpiaca a magyar nyúlnak.