Az ipari kender egy rendkívül sokoldalú haszonnövényünk volt a kilencvenes években. Anno a hazai kendernemesítőink a világ élvonalába tartoztak. Napjainkban azonban a kender szó hallatán sokan egyből a könnyűdrogokra asszociálnak, pedig a kender rostjából már az Ókorban is textilt és kötelet készítettek. A textiliparon kívül számos már felhasználási területe van, úgymint az élelmiszer-, építő- és autóipar. Hiszen az ipari kendernek szinte minden része felhasználható!

Interjúnkban Pásztor Zsolt kendergazda ismertette nekünk, mit érdemes tudni erről a méltatlanul elfeledett és gazdaságilag meghatározó termesztett növényünkről, aki a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdaság-fejlesztési referense, a határon átnyúló ipari kendergazdaság újjáépítését szolgáló Szlovákia-Magyarország INTERREG programban elnyert, "Az ipari kender feldolgozásán alapuló, határon átnyúló gazdasági fejlődés (Future in hemp)" fejlesztési projekt szakmai koordinátora és az egri CannaMed Kft. ügyvezetője.

kender

A képen Pásztor Zsolt látható, aki 2015 óta foglalkozik kendertermesztéssel. Célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy itt egy haszonnövényünk, ami méltatlanul elfeledett, és óriási gazdasági és társadalmi potenciál van benne – fotó: Cfilm Visual Works

Miért kezdtél kendertermesztéssel foglalkozni?

A 2000-es évek elején vidékfejlesztési menedzserként kezdtem el dolgozni a sárospataki kistértégben. Már ekkor is azt tapasztaltam, hogy nagyon fontos lenne találni egy olyan helyi erőforrást, ami köré egy gazdaságot lehet építeni, ami akkoriban nekem még nem sikerült, mert nagyon tapasztalatlan voltam ezen a területen, emellett az uniós csatlakozás előtt kevés módszertani ismeretünk volt.

Később Egerbe házasodtam, és a párom szülei is mezőgazdasággal foglalkoztak. Egy nap kifaggattam őket, hogy hol vannak a földjeik és mit termesztenek rajta, és miközben sorolták, figyelmes lettem arra, hogy van egy „kenderföld” nevű parcella. Erre a szóra, hogy „kender”, egyből felkaptam a fejem. Ezt követően, ahogy kutattam a kenderről szóló információk után, egyszer csak szembe jött velem az a tény, hogy a kenderből házat is lehet építeni. Ez tovább fokozta a növény iránti csodálatomat.

Elsőként az Agromag Kft., a magyarországi kenderfajták fenntartója számára fogtam kendertermesztésbe vetőmag céljából. De ahogy azt már említettem, ámulatba ejtett, hogy ez a növény milyen sokféleképp felhasználható, pl. textilkészítésre, biopolimerként, gyógyászati készítményként, élelemforrásként stb.

Élelemforrásként azért is lehet nagy jelentősége, mert olyan teljes értékű fehérjeforrás, melynek a hússal egyenértékű az összetétele.

Összegezve a rendelkezésemre álló információkat „bevillant”, hogy ez az az erőforrás, amit méltó helyére kell helyeznünk!

Milyen célra termesztetek kendert?

A fő irány az ökológiai árumagtermelés és a magtisztítás során leválasztott cséplési maradék osztályozása és értékesítése, valamint tovább feldolgozása CBD-alapú étrendkiegészítőkké, valamint a kenderlevél élelmiszercélú hasznosítása. Tavaly alapítottuk meg a Cannamed Kft.-t azzal a céllal, hogy egy ellenőrzött ökológiai szántón termeltessünk alapanyagot.

Integrátori szerepet is szeretnénk betölteni a térségben. Összefogni azokat a gazdasági szereplőket, akik a kendergazdaság bármely részében szeretnének valamilyen szerepet vállalni. A vetőmagtól a késztermékig szeretnénk átölelni az egész értékláncot. Több termékről is tudunk beszélni, amiben érdekeltek vagyunk, pl. egészségipari termékek, kozmetikumok, élelmiszerek és ipari nyersanyagok.

kép

A betakarított kenderlevél – fotó: Pásztor Zsolt

Mik a feltételei a kendertermesztésnek?

Nem kell engedély a kendertermesztéshez. Ugyanaz a jogszabály írja le a kendertermesztés körülményeit, mint ami a máktermesztést is szabályozza. A 162/2003. kormányrendeletben van meghatározva, hogy milyen feltételekkel lehet kendert termeszteni:

„3. § (1) Szabadföldön, valamint fedett termesztő berendezésben - a 13. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével - kizárólag a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett, alacsony THC tartalmú kender termeszthető.
(2) Kender vetéséhez kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel. A termesztőnek a vetőmaggal kapcsolatos bizonylatokat és számlákat vagy másolatait legalább a vetési évet követő év végéig meg kell őriznie.”

A máktermesztést be kell jelenteni, a kendert nem. De indokolt benyújtani a megyei kormányhivatalba egy tájékoztató jellegű bejelentést a félreértések elkerülése végett. Ahogy azt a kormányrendelet is írja, kizárólag a nemzeti fajtalistán szereplő fémzárolt vetőmagot használhatjuk a termesztéshez. Ha valaki vetőmag vagy CBD biomassza célú termesztést végez, akkor a keletkező CBD-tartalmú „hulladék” ellenőrzött anyagnak minősül. Tehát ha valaki tárolni vagy értékesíteni akarja, annak ki kell jelölnie a tárolásra alkalmas területet, amit kábítószerraktárként nyilvántartásba vesznek.

növény

A kender virága – fotó: Lepres Luca

Melyek a főbb technológiai elemek a kendertermesztésben?

Tavaszi szántóföldi kultúra lévén nem igényel más eszközöket, mint a kukorica vagy a napraforgó. Kapás növényként viselkedik a termesztés során, ha 50 cm-re, vagy a kukorica sor- és tőtávjára vetjük és nem vágjuk vissza. Árumagnak általában gabona- vagy dupla gabonasortávra érdemes vetni. Ha sűrűbben vetjük, jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik, és a gépi betakarításra is alkalmasabb lesz.

Egyedül a betakarítás igényel a kapás növényektől eltérő, speciális eszközöket. Ha árumag- és CBD-biomassza célú hasznosításról van szó, akkor először le kell vágnunk vagy fésülnünk a termőzónát a növényről, amit kíméletes módon kell szárítani. Szántóföldi tág térállású vetőmagtermeléskor rendszerint a mag 50%-os érettségében vágjuk le a teljes növényt, és kúpokba rakjuk, majd ez még utóérik a földön. A betakarítás ez esetben igencsak kézimunka-igényes.

Az ipai kender visszavágása és szárított kenderlevélcélú betakarítása – fotó: Cfilm Visual Works

Növényvédelmi szempontból mely károsítók veszélyeztetik a kendert?

A mag- és CBD-biomassza-hasznosítású kender legveszélyesebb kártevője a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyója, mely a legnagyobb kártételt a murvalevelek és a magkezdemény rágásával okozza. Gondot okoz továbbá az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa), ami viaszos bevonatot képez a növényen. A vándorpoloska (Nezara viridula) és a harlekin katica (Harmonia axydiris) pedig rontják a biomassza minőségét. Ezek mellett a levéltetvek, a kenderbolha, a tripsz és aknázómolyok is jelen vannak, de különösebb kártételt nem okoznak a növényen.

A kártevők elleni védekezést ökológiai gazdálkodásban is felhasználható növényvédő szerekkel oldják meg, mint például a Dipel DF, ami egy szelektív mikrobiológiai rovarölő szer lepkehernyók ellen és a NeemAzal, mely a trópusi neem fa magjának kivonata.

növény

A visszavágott növény – fotó: Cfilm Visual Works

Hova értékesítitek és melyik részét a növénynek?

Mindenekelőtt külföldre értékesítünk, mert ott nagyobb piaca van az ehhez hasonló termékeknek, és a fizetőképes kereslet is erősebb. Legnagyobb értékesítés alatt álló tétel a levél, amit a virágzás előtti állapotban vágunk le és gyógynövényüzemben szárítjuk. Ezt a gyógynövénypiacon értékesítjük.

A cséplési maradék adja a CBD biomasszát, aminek egy részét nyersanyagként, félkész termékként értékesítjük, más részét külföldre visszük kivonatoltatni, és ott csomagoljuk, majd CBD cseppek formájában visszük piacra. A CBD csepp gyógyhatású, immunrendszer-erősítő, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, étrendkiegészítő. A későbbiekben továbbá kendermagolaj és a fehérjeporgyártást is tervezünk.