A Vetőnapot a vegetációs periódus során számos esemény követi. Figyelemmel kísérjük az állomány fejlődését, és folyamatosan értékeljük a vetőgépek munkáját. A felvételezéseket a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet és a SzIE Gépesítési Intézete irányítja.

A bemutató területe folyamatosan látogatható, a parcellák jelölése megtörtént.

Mire ügyeljünk az idei kukoricatermésünk érdekében?

Késői vetés

A kukorica fő vetésideje végéhez ért. A kísérleti és gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy az öntözés nélkül termesztett kukorica termése csökken, a várható betakarítási időszak belenyúlik a késő őszbe, s a kukoricaszem betakarításkor mért nedvességtartalma egyre nagyobb.

Felvetődik a kérdés: milyen intézkedésekkel mérsékelhetjük a terméscsökkenés és szárítási költség emelkedéséből származó kiesést?

Agrotechnikai intézkedések:

• Felesleges talajművelési menetek elhagyása
• A talajnedvesség megőrzése
• Rögösítés elkerülése
• Tápanyag-harmónia (döntő a termőréteg kiegyenlített feltöltöttsége, kevéssé lehet számolni a felszín közelébe adagolt műtrágyák közvetlen hatásával)
• Starter műtrágyázás elhagyása
• Talajnedvesség megőrzése
• Vetésmélység megválasztása (számolva a talaj felső rétegének gyors száradásával, a szokásosnál mélyebb vetés)
• Fokozott figyelem a gyomirtás szakszerűségére mind a gyomok, mind a kukorica szempontjából
• Korai kártevők elleni eredményes védelem

További kockázatok:

• Preemergens gyomirtó szerek hatásának elmaradása a kiszáradó talajfelszín miatt
• Posztemergens gyomirtó szerek esetleges fokozott károsító hatása a nagyobb hőmérsékleti tartományokban végzett permetezés következtében
• Korai rovarkártevők fellépése (gyomosság, korán lekerülő elővetemény miatti mocskospajor-fertőzés)
• Hőstressz már a korai fejlődési fázisokban, amely akár a teljes terméketlenséget is okozhatja
• Késői rovarkártevők (kukoricamoly, kukoricabogár imágója, gyapottok-bagolylepke, levéltetvek) fokozott fellépése – a még zöld kukoricatábla magára vonja a már érőfélben lévőkről a rovarkártevőket
• Gombabetegségek fokozott kártétele, részben a kártevők tevékenysége, részben a fertőzés (rothadás, korhadás, toxintermelés) kiteljesedését elősegítő őszi időjárás következtében
• Fagykár – még ha el is szoktunk a nagy kiterjedésű szeptemberi fagyoktól, fennáll a veszélye az elfagyásnak. Az elfagyott kukorica érési folyamata leáll, az érettségi állapottól függően akár teljesen tönkremehet.

kukorica

Az öntözés nélkül termesztett kukorica termése csökken – fotó: Shutterstock

Fővetés:

• Előfordulhat, hogy a korai vetésből hiányosan kelt a mag – ennek, különösen mélyebbre történt vetés esetén, az lehet az oka, hogy az egyébként szabványos tételben nem volt kiegyenlített a magok korai fejlődési erélye (early vigor). Az ilyen mag ugyan kicsírázik, de amire a fejlődő csíra (kolepoptyl) a számára vastag talajrétegen át megközelítené a talajfelszínt, ereje fogytán kényszerből korán bontja ki az első levelet, amely képtelen áttörni a talajfelszínt. A növény még egy darabig kínlódva növekszik a felszín alatt, közönségesen szólva "tekereg", majd elpusztul. (Ezt cserepesedés esetén is tapasztaljuk.) A hengerezés-fogasolás nem sokat segít, mert kevés ép növény fejlődik az ilyen legyengült csíranövényekből.
• A korábbi vetésekből kikelt 2-3 leveles kukoricát az ország több térségében fagykár érte. A felszíni átmeneti lehűlést-fagyást a kukorica kiheveri, hiszen a növekedésért felelős hajtáscsúcs ilyenkor még a talajfelszín alatt van, majd csak a 6. levél megjelenése (11. nódusz, mert az első 5 nóduszból fejlődnek a járulékos gyökerek, s ezek a talajfelszín alatt is maradnak) után emelkedik a felszín fölé. Ebben az állapotban jelentősebb kár akkor éri a kukoricát, ha lehűl a talaj is, tartósan hűvös, csapadékos az időjárás, lassul a csírázás, kelés, kezdeti fejlődés folyamata. Érdemes kikérni szakértő véleményét; lehet, hogy ajánlani fog egy korai, stresszoldó levéltrágyázást – persze amikor már ismét megfelelő levélfelület áll rendelkezésre!
• Ha hiányos a kelés, még nem biztos, hogy a vetőmag minősége volt gyenge – kaparjuk ki a hiányhelyen a magot, lehet, hogy megtaláljuk a kártevőt!
• A hiányos kelést szabad szemmel nem látható kórokozó vagy kártevő is előidézheti – kérjük ki szakértő véleményét, vagy küldjünk mintát vizsgálatra!
• A későbbi vetések hiányos kelésének is oka lehet, hogy a talaj átmeneti lehűlése miatt nem képesek kijönni a gyengébb kelési erélyű magok.
• A bő májusi csapadék kimoshatja a nitrogént a gyökérzónából, ezt tápkultivátorozással pótolni kell! (Szakirodalmi adatok 3-5% termésnövekedésről/kompenzálásról számolnak be.)
• A lehűlés átmenetileg gátolhatja a foszforfelvételt – foszfort is tartalmazó levéltrágya használata csökkentheti a hiánytüneteket.
• A tápanyaghiánytól, hidegtől, levegőtlenségtől és szélveréstől gyötört kukorica meghálálja a szakszerű többletgondozást – kérjük szakértő segítségét a a megfelelő intézkedéshez!
• A már kikelt kukorica torz, rendellenes, satnya fejlődését ne fogjuk egyértelműen az időjárásra – fritlégy és más kártevők is közrejátszhatnak a tünetek kialakulásában, tetemes veszteségeket okozva! Ha meggyőződtünk a valódi okról, további károkat előzhetünk meg!
• A hideg, csapadékos vagy éppen túl meleg időjárásban károsító hatásúak lehetnek a hormonbázisú hatóanyagot is tartalmazó gyomirtó szerek – használatuk előtt kérjük ki szakértő véleményét!
• A szulfonilkarbamid hatóanyagú gyomirtó szerek használatakor is legyünk óvatosak, a rejtett termésveszteséget mindig nehezebb kimutatni, mint a szemmel látható kárt!
• Terjed a szulfonilkarbamid hatóanyagra rezisztens fenyércirok, ne bízzunk mindent a gyomirtó szerre. A vetésváltást és a tarlókezelést nem szabad kiiktatni a védekezések tárából!

kukorica

Ne adjunk esélyt a kártevőknek és a gyomoknak! – fotó: Shutterstock

• A csapadékos időjárás hatására elgyomosodnak a posztemergens permetezésre tervezett vetések, lehetőséget adva a vetési bagolylepke betelepülésének (a rajzás megkezdődött!) – adjunk rovarölő szert is a permetléhez! A szer helyes megválasztásához kérjük ki szakértő véleményét – a kukoricatáblán, ne az irodájában!
• A kukoricamoly és a gombaspóra az el nem bomló szármaradványban telel! Ha sok a lebomlatlan szármaradvány a területen – ideértve a kukorica-előveteményű más kultúrákat is –, vizsgáltassuk meg laboratóriumban a várható fertőzés mértékének becsléséhez!
• Ha bálázottan tároltuk a kukoricaszárat, mielőbb szabaduljunk meg tőle, vagy vizsgáltassuk meg kukoricamoly-fertőzöttségét, és az alapján döntsünk a felhasználásáról!
• Mindig figyeljük a különböző vetőmagtételek, -hibridek és elővetemények reakcióját/hatását az állomány fejlődésére – fontos következtetéseket vonhatunk le az operatív beavatkozásokra, és a jövőbeni döntésekre is!
• Még nem esett túl sok eső! Ha megfelelő a kukorica talajának állapota, ezt a vizet is a termés kialakításához fogja felhasználni, vigyázzunk rá! Ne feledjük: az a hasznos víz, amely a növényen keresztül távozik a talajból!
• Ne tapossuk feleslegesen a sorközöket, de egy jól eltalált kultivátorozás azzal is használ, ha a cserepesedett felszínen "mulcsot" képezve megakadályozza a párolgást – nedves talaj taposásával és bolygatásával kárt is okozhatunk!
• Ha bel- vagy árvíz borítja el a kukoricát, mielőbb vezessük el vagy szivattyúzzuk le, mert a kukorica zuhanyozni szeret, de fürödni nem! Minél melegebb az időjárás, annál sürgősebb a vízelvezetés. A talaj levegőtlenedése akár 100%-os terméskieséshez is vezethet.
• Fentebb már említettük: a későn vetett kukorica már a vetés dátuma miatt is veszíthet termőképességéből (vegetációs idő rövidülése, eltérő megvilágítási viszonyok), kompenzálni akkor tud, ha még nagyobb gonddal zárjuk ki a korlátozó tényezőket!
• Ne adjunk esélyt a kártevőknek! A rágott, beteg növény sínylődik, pazarolja a vizet, tápanyagot!
• Ne adjunk esélyt a gyomoknak – minden dkg gyom/m2 100 kg termést visz el hektáronként!
• A gyomirtó szert az arra vonatkozó előírásoknak megfelelően használjuk – a kukoricának is árthatunk!
• Tartsunk határszemléket! Hívjuk meg a szomszédot és távolabbi gazdatársainkat is – ne feledjük: az irigység a legjobb szemorvos!