Ez a termelései forma azonban csak egy város vagy egy körzet – főleg csak zöldség- és gyümölcsfélékből történő – részbeni ellátására szorítkozhat, de nem vállalhatja magára egy ország teljes ellátását, vagyis nem mondhatunk le a városon kívüli (hagyományos) termesztésről sem.

A városi mezőgazdaság több változatban működik: az elhagyott ipartelepek és kertek beültetésétől kezdve, a háztetők kihasználásán keresztül, az erre a célra épített, többszintes épületekig, amelyek között már felhőkarcolók is vannak (vertikális mezőgazdaság) – olvashatjuk a news.trust.org hírportálon.

város

A városi mezőgazdaság környezetvédelmi szempontból is hasznos – fotó: Shutterstock

A városi élelmiszer-termelés jelentősége tovább növekedhet a klímaváltozás előrehaladásával, amikor várhatóan megnövekszik a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága. Az ilyen gazdálkodás ugyanis (különösen az épületeken belüli termesztés) egyáltalán nincs kitéve az áradások, belvizek és szélviharok által okozott károknak, és a szántóföldi táblákhoz képest sokkal hatékonyabban és egyszerűbben képes védekezni a záporok, jégesők és hirtelen jelentkező hőmérséklet ingadozások ellen. Ez év elején, pl. a dél-spanyolországi heves esőzések és havazások miatt több európai nagyvárosban akadozott a zöldségellátás.

A városi mezőgazdaság további előnye az öntözővíz-, valamint a növényvédő-szer és műtrágya igény számottevő csökkentése, valamint a városi munkanélküliség visszafogása, és legalább részmunkaidős foglalkoztatás biztosítása.