A fajták szaporítóterületét értékelve örvendetes viszont, hogy a vizsgált időszakban a magyar fajták szaporítóterülete a 2001 évi 7,8%-ról 2006-ra 13,8%ra növekedett. Tehát a csökkenés nagyobb mértékű volt a külföldi fajtáknál, mint a magyar fajtáké, azaz relatíve a magyar fajták az összes szaporítóterületből egyre nagyobb területtel vesznek részt. Az áru (étkezési) burgonya területből való részesedésük ennél még nagyobb, mert a termelők saját célra utántermesztik vetőgumónak 2-3 évig az Elit szaporulati fokú magyar fajtákat - a kismértékű leromlásuk ezt lehetővé teszi. Ez a fajtaváltási folyamat jelentős mértékben javíthatja a Magyar termelők versenyképességét, növelheti nyereségüket.
A burgonya fotoszintézisének hőmérsékleti optimuma 20-25 C°. Ez azonban függ a fényintenzitástól is. Magasabb fényintenzitásnál magasabb az optimum hőmérséklet is. Különösen 30 C° felett a fotoszintézis hatékonysága jelentősen csökken. A hőmérséklet nagy hatással van a növény légzési folyamataira is: 20-25 C°-os nappali és 10-12 C°-os éjszakai hőmérsékletnél a termelt szárazanyag 20-25 %-a légzési veszteség. Magasabb hőmérsékleteken – ami a burgonya számára kedvezőtlen - ez az érték jelentősen növekedhet. A különösen magas hőmérséklet (30 C0 feletti) a növény korábbi éréséhez is vezethet, főleg ha az szárazsággal párosul.
Elsősorban vízellátási egyenetlenségek miatt kialakuló minőségi hibák

ˇ Másodlagos növekedés és üvegesség

A vízhiány megszűnése után a belső gumószövet térfogatának vízbőség hatására bekövetkező hirtelen növekedése vezet a gumórepedések kialakulásához. Az ilyen mély repedések kialakulását a N-túltrágyázás is fokozza.

ˇ A gumó barna közepűsége, üregessége

A túl nedves talajban fehér pettyeket láthatunk a burgonyagumó héján (4. kép), amelyek megnagyobbodott légcserenyilások (lenticellák). Ezek a megduzzadt, kitágult lenticellák önmagukban nem okoznak problémát, de kaput nyitnak gombás és baktériumos fertőzéseknek (Erwinia, Ralstonia, Fitoftóra) ezzel rothadási folyamatok indulnak meg a szántóföldön és a tárolóban.

Mindhárom-utoljára tárgyalt - súlyos kárt okozó élettani betegséget (rendellenességet) megelőzhetjük, ha a vízbő, túl nedves körülmények kialakulását (túlöntözést) elkerüljük és a laza talajszerkezet kialakulását szakszerű talajműveléssel, istálló – és zöldtrágyázással, savanyú talajokon ásványi trágyázással (meszezés, dolomitozás) elősegítjük..

A késő tavaszi fagy - nemrégen a május elejei fagyok – a fejlődő burgonya lombozatot károsíthatják. A részben, vagy teljesen megfagyott lomb azonban regenerálódik, ezért elsősorban a szedés, betakarítás ideje tolódik későbbre.
Ültetéshez laza, rögmentes magágy szükséges. Normál körülmények között a burgonyát csak olyan mélyre kell ültetni, hogy a gumó felső része éppen az eredeti talajfelszín alatt legyen. A csatlakozó sor helytelen beállítása a későbbi műveletek során (töltögetés, permetezés, betakarítás) problémákat (minőségromlás) okozhat. A gumókat pontosan a bakhát középvonalába kell ültetni, hogy a keréktaposásból és bakhát későbbi lemosódásából eredő gumósérüléseket, zöldülési károkat elkerülhessük. Azonos sorszámú ültető és bakhátkészítő gépeket kell használni. A bakhátak kialakításának egyenletesnek kell lennie, valamint olyan alakúnak és méretűnek, hogy a gumótermést magába tudja foglalni. A jól kialakított bakhát trapéz keresztmetszetű, kerülete 90-94 cm. A töltögetés és a későbbi ápolási (permetezés) munkák során a traktor kerekének szélessége maximum 25 cm lehet. A bakhátnak olyan alakúnak kell lennie, hogy a gumót minden irányban közel azonos mennyiségű talaj fedje be. Az új termésű gumók nem mosódhatnak ki a bakhátból. Esős években, vagy szakszerűtlen öntözésnél, ha a bakhát mérete nem megfelelő, akkor a fényre kerülő gumók megzöldülnek. Minél tovább tesszük ki fénynek a gumókat, annál intenzívebb lesz és annál mélyebben hatol a gumóhúsba az elszíneződés. Azok a gumók, amelyek a tárolóban sokáig mesterséges fénynek vannak kitéve, vagy azok amelyek fényáteresztő anyagba vannak csomagolva szintén világoszöld színűvé válhatnak. A zöld gumókban általában magasabb a solanin koncentrációja. A magas solanin tartalmú gumók nem alkalmasak a fogyasztásra, mérgezést okozhatnak.
A burgonya termőképessége és minősége szempontjából legfontosabb tápelemek a következők:

A burgonya termésmennyiségét a tápanyagok közül a nitrogén befolyásolja legnagyobb mértékben. Kedvezően hat a kezdeti fejlődésre, az asszimilációs felület gyors kialakulására. Javítja a növény általános ellenálló-képességét. A nitrogén túladagolásnak azonban kedvezőtlen hatásai vannak. Erős lombnövekedést okoz a gumóképzés rovására, megnyújtja a tenyészidőt, fokozza az egyes betegségekkel szembeni fogékonyságot, rontja a gumók tárolhatóságát és felhasználási értékét.

A foszfor gyorsítja a fejlődést, viszonylag korábbi beérést tesz lehetővé, így a gumók héja vastagabb lehet, kevesebb a sérülés, jobb a tárolhatóság. A foszfor ellensúlyozza a túlzott nitrogén-hatás káros következményeit. Növeli a gumó darabszámát, javítja a keményítő minőségét (szemcsenagyság, viszkozitás). Fokozza a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét.

  • elősegíti a cukor-, keményítő- és szárazanyagtartalom növekedését, így termésnövelő
  • csökkenti a fagyézékenységet
  • növeli a burgonya szárazságtűrését
  • javítja a gumók tárolhatóságát, csökkenti az apadási veszteséget
  • javul a gumók ellenállóképessége a mechanikai sérülésekkel (szürkefoltosság) szemben
  • javítja a gumó minőségét, húsa egyenletes, világos, foltmentes, csökken az elszíneződés mértéke

A burgonya Mg-igényes növény
  • a klorofill alkotóeleme, így fontos szerepe van az asszimilációban
  • enzimek aktivátora, növeli a gumó keményítő-, szárazanyag- és fehérje tartalmát
  • növeli a termés mennyiségét
  • növeli a sejtfalak szilárdságát, így javul a rezisztencia (pl. varasodás)
  • magnéziumhiány esetén csökken a szárazanyag- és keményítőtartalom is
  • segíti a nagyadagú K érvényesülését, így a K-al együtt javítja a minőséget

A korábbi kísérletek a burgonya kitűnő trágyareakcióját igazolják a fajtahatás azonban sokszor erősebb a trágyakezelések hatásánál. A nagy termések alapfeltétele a megosztott N trágyázás, ill. a tenyészidő alatti N adagolás, a legnagyobb P-adag sem befolyásolta szignifikánsan a terméseredményeket, növelte azonban a gumószámot, ezen keresztül megváltoztatva a gumók nagyságrendi összetételét. A káliumtrágya megválasztásánál célszerű figyelembe venni a felhasználási célt is. A Nagyobb adagú K kijuttatása feldolgozóipari és jó minőségű mosott, vagy koptatott burgonya előállításához kell. Szulfát-típusú káliumtrágyák részesítendők előnyben, amennyiben a felhasználási cél a magas keményítő tartalmat követeli meg (ipari burgonya, chips, pommes-frites), mivel a szulfát kevésbé hátrányosan befolyásolja a keményítő képződését mint a klór. A burgonya rendkívül érzékeny a magnéziumhiányra.