Ugyanakkor az aszályosnak tekinthető 2000, 2003, illetve 2007-es években a termésátlag nem érte el, vagy alig haladta meg a 4 tonna/ha értéket (1. ábra), az előzetes adatok alapján a 2012. évi országos termésátlag is hasonlóan alakul.


1. ábra
A kukorica vetésterületének és termésátlagának alakulása Magyarországon 2000-2011. között
(KSH adatok)


A termésátlagok ilyen nagy mértékű ingadozásának az ökológiai tényezők mellett több oka is lehet. Ezen befolyásoló tényezők közül kiemelhető a tápanyagellátás mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Az istállótrágyázás visszaszorulása, a sok esetben egyoldalú vagy eseti műtrágyázás, a sematikus mennyiségi szemlélet kedvezőtlen változásokat indíthat el a talaj tápanyagszolgáltató-képességében, mely hatványozottabban jelentkezik kedvezőtlen ökológiai, illetve időjárási viszonyok között. Elsősorban ilyen tápanyag-ellátottsági körülmények között kardinális kérdés a talajélet minősége, aktivitása. A kedvező talajélet elősegíti a talajban lévő, a növény számára kevésbé felvehető tápanyagformák mobilizálódását, ezáltal a termés mennyisége és biztonsága tekintetében pozitív hatást gyakorol.

Ugyanakkor a kijuttatott tápanyagok hasznosulásában is jelentős szerepe van az aktív talajéletnek, mely a termesztés hatékonyságát nagymértékben növeli. Az agrotechnikai és ökológiai tényezők mellett kiemelt szerepet tölt be az adott növény genotípusa, genetikai háttere.

E tekintetben nagyon fontos, hogy a termesztésben használt biológiai alapok megfelelő ökológiai és agrotechnikai plaszticitással rendelkezzenek. A plaszticitást jól jellemzi a hibridek reakciója az eltérő környezeti viszonyokra, illetve évjáratokra. Kifejezetten fontos tulajdonság ez a kukorica számára nem kedvező ökológiai körülmények között, ugyanis a hibrid kiegyenlített termőképessége ilyen körülmények között fontosabb lehet, mint a rekord közeli terméspotenciál. Ugyanakkor a termesztés hatékonyságát jól jelzi a kijuttatott inputanyagok hasznosulása, az egységnyi ráfordítás termésnövelő hatása. E tényezőcsoportnál fontos a technológiai inputok közötti interakciók ismerete, feltárása.

E szemléletet követve a rendelkezésre álló források közül kiemelhető a talajélet és a genotípus kölcsönhatása. A talajélet közvetlenül és közvetett módon is befolyásolja a termések alakulását, hosszabb távon a fenntartható termelést. Ezek alapján kiemelkedő szerep jut a talajélet fokozására alkalmas készítményekre. 2011-ben indított közös vizsgálatainkban a KWS Magyarország Kft., a Phylazonit Kft. és a Debreceni Egyetem AGTC Nyíregyházi Kutatóintézet részvételével vizsgáljuk a Phylazonit talajbaktérium-készítmény hibridspecifi kus hatását a kukorica agrotechnikai paramétereire, termésére.

A 2012. évi vizsgálatok eredményei abból a szempontból is kiemelkedőek, hogy szinte extrém időjárási viszonyok között fejlődtek az állományok, a tenyészidőszakban óriási szélsőségek is előfordultak. Ilyen körülmények között a termésbiztonság, az inputhatékonyság jelentős szerephez jut.

A növényállomány teljesítőképességét meghatározzák a vegetatív paraméterek. A képződött termés mennyiségét predesztinálja a produktív levélfelület nagysága. A levélefelület nagyságát jelentős mértékben befolyásolja az inproduktív fattyasodás mértéke. Vizsgálatainkban azt tapasztaltuk, hogy a Phylazonittal végzett kezelések hatására a fattyasodás mértéke a vizsgált hibridek többségénél növekedett, mely az asszimilációs felület és a gyökértömeg növekedését eredményezte.

A föld feletti növénytömeg meghatározásával képet kaphatunk a hibridek közötti habitusbeli különbségekről, illetve a kezelések hatása is számszerűsíthető. Vizsgálatainkban szereplő hibridek többségénél a kezelés jelentős mértékű föld feletti növénytömeg-gyarapodást eredményezett, mely nagyobb asszimilációs felületet eredményezett, melyet a virágzás végi időszakban mértünk. A legnagyobb föld feletti növénytömeg azoknál a hibrideknél adódott, ahol a legtöbb fattyúhajtást regisztráltuk (2. ábra).


2. ábra
Phylazonit kezelés hatása a vizsgált hibridek zöldtömeg-alakulására
(Nyíregyháza, 2012)

 

A föld feletti növénytömeg mellett elengedhetetlen a folyamatos tápanyagellátáshoz a gyökértömeg, a felszívó felület ismerete. A víz és tápanyag felvétele a kukorica esetében a talaj felső 40-60 cm-es rétegéből történik. A gyökértömeget természetesen meghatározza az adott hibrid robosztussága, azonban a Phylazonit-tal végzett kezelések hatására a hosszabb tenyészidejű hibridek esetében jelentősebb mértékű gyökértömeg-növekedést tapasztaltunk. Hasonlóan magas gyökértömeget mértünk azon hibridek (pl. Kamelias) esetén, ahol nagymértékű fattyasodást tapasztaltunk.

Ez a jelenség egyértelműen javíthatja a növény kondícióját vízhiányos körülmények között, azonban pontos eredmények több, eltérő évjárat eredményei alapján határozhatók meg.
A vizsgálatok során a kezelések hatására egy speciális paraméter esetében határozott összefüggést találtunk. A termésképző elemek részletes vizsgálati eredményeiből egyértelmű tendencia mutatkozik a Phylazonittal végzett kezelésekben a csutkasúly vonatkozásában. A kezelés a vizsgált hibridek többségénél a csutkasúly csökkenését eredményezte, mely által a szem/csutka arány a kezelés hatására javult (3. ábra).


3. ábra
Phylazonit kezelés hatása a vizsgált hibridek csutkasúlyának alakulására
(Nyíregyháza, 2012)

A terméseredmények tekintetében az évjárat extremitását fi gyelembe véve kedvező eredményeket mértünk a vizsgált hibrideknél. A vizsgált hibridek közül – kezeléstől függetlenül – legnagyobb termés a Kerberos és Kinemas hibrideknél adódott, ez utóbbi hibridnél tapasztaltuk a kezelés legnagyobb mértékű termésnövelő hatását. A Phylazonittal végzett kezelés hatására hibridenként eltérő mértékű reakciót tapasztaltunk, azonban az évjárat második felének extrém szárazsága a kísérleti kezelések eredményeit nagymértékben torzította. Összességében azonban megállapítható, hogy a Phylazonittal végzett kezelések hatására a termés eltérő mértékben, de tendenciájában növekedett (4. ábra).


4. ábra
Phylazonit kezelés hatása a vizsgált hibridek 14,5%-ra korrigált termésének alakulására
(Nyíregyháza, 2012)

Dr. Zsombik László
egyetemi adjunktus

Bővebb információ a KWS honlapján >>>