Egy francia kutatási projekt eredményei azt mutatták, hogy egy kísérleti területen 1982-ben a termőföldbe injektált nitrogén műtrágya 15 %-a 30 év elteltével is kimutatható volt a talaj szervesanyag-tartalmából. Közel 10 %-a pedig addigra már a környező vizekbe szivárgott, és a kutatók számításai szerint a talajban visszamaradó nitrogén szintén erre a sorsra juthat, amennyiben azt a növényzet nem hasznosítja. A nitrátszennyezés lefutása így további 50 évig is eltarthat.

A szennyezés tehát alacsony intenzitású, de évtizedekig is képes elhúzódni. A felszín alatti vizeket érintő nitrátszennyezés csökkentése jóval hosszabb időt vehet igénybe, mint azt korábban gondolták. Az utóbbi évtizedek mezőgazdasági termelése folytán ugyanis világszerte rengeteg nitrogén kerülhetett a talajba, melynek egy része – a fentiek alapján – még fél évszázadokig érezteti majd hatását.

A kutatók azt feltételezik, hogy a talajtípus némileg befolyásolhatja a nitrátszennyezés lefolyását,. de a lényegi következtetéseket tekintve nem lehet komolyabb eltérés, a megállapítások tehát általános érvényűnek tekinthetők.


Nitrátszennyezés – világméretű probléma

A nitrátszennyezés világszerte komoly problémát jelent a mezőgazdasági művelés alá vont területeken. Veszélyezteti a természetes édesvizek és a mesterséges ivóvíz-tározók vízminőségét, a denitrifikációs folyamatok beindításával pedig károsítja a tavak és tengerpartok ökoszisztémáját.

Pedig megfelelő tápanyag gazdálkodási tervekkel a gazdálkodók sokat tehetnének a nitrátszennyezés csökkentéséért. A műtrágya gondos megválasztásával, annak megfelelő helyen, időben és mennyiségben történő kijuttatásával elejét vehetnék a feltárt probléma továbbgyűrűzésének.

Az eredeti cikk itt, a kutatási anyag pedig itt érhető el.