A parlagfű a számára kedvező klímájú területeken gyorsan terjed, ami ellen azonban sokat tehetünk. Ugyanis a rendszeresen megművelt, állandó növényzettel borított terepen nem tud tartósan megtelepedni, a parlagfüvet a kultúrnövények elnyomják. A rendszeresen bolygatott mezőgazdasági területeken könnyen egyeduralkodóvá válik, s ha egyszer magot érlel, azt szétszórva, évtizedekre elfertőzi a talajt. Elemi érdekünk, hogy a virágzást és a mag beérését, szétszóródását helyes talajműveléssel, megfelelő vetésforgó kialakításával és a parlagfű ellen leghatékonyabb technológiák alkalmazásával megakadályozzuk. A védekezés nem lehet egy-egy ország, vagy régió belügye, hiszen a parlagfű nem ismer határokat!

A parlagfű mintegy száz évvel ezelőtt, őshazájából, Észak-Amerikából indult „világhódító” útjára. A nemzetközi kereskedelem kibontakozásával, szennyezett gabonaszállítmányokkal hurcolták be Európába. Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötőiből került Magyarországra is. A parlagfű általánosan elterjedt gyakori gyomnövény az USA-ban és Kanada déli részén, de meghonosodott Dél-Amerikában, jelentékeny gyomnövénnyé vált Japánban, Új-Zélandon, Ausztrália keleti részén, Kínában és a Távol-Keleten  is.

A parlagfű a második világháború után robbanásszerűen terjedt el.  Európai inváziójának két központja volt: az egyik Délkelet-Franciaországban, Lyon körzetében, a nagyobbik Délnyugat-Magyarország Horvátországgal határos részein. Európában a parlagfű terjedésének a tengerszint feletti magasság növekedése, illetve a hőmérséklet csökkenése szab gátat. A növény nem képes alkalmazkodni a hűvös éghajlati körülményekhez, ezért főleg a kukoricatermő területeken – 200 méteres tengerszint feletti magasságig – fordul elő. A parlagfű napjainkban is tovább terjed Európában, a szántóföldeken jelentős károkat okozó gyomnövénnyé vált, a globális felmelegedés következtében a fertőzött területek határa északabbra tolódik. A mérsékelt égövben ott fejlődik legjobban, ahol nyár közepén hosszúak a napok, meleg a hőmérséklet és bőséges a nyári csapadék. A mediterrán éghajlat a parlagfű számára kifejezetten kedvezőtlen.

A legfrissebb adatok szerint a parlagfű pollenkoncentrációja Európában folyamatosan emelkedik, a gyomnövény tovább terjed a három legjobban fertőzött térségből: a Kárpát-medencéből, Franciaország délkeleti részéről és az olaszországi Pó-síkság területéről. A parlagfű káros, allergén hatása nemcsak a növény közvetlen közelében érzékelhető. A kutatók a parlagfű virágporát 5000 méter magasan, sőt a tenger felett, a parttól 160 kilométerre elhelyezett pollencsapdákból is ki tudják mutatni.