Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettünk a szántóföldi növénytermesztőket sújtó kihívásokról, a kukoricatermesztők kiszolgáltatottságáról és egy új reménységről: a szójában rejlő lehetőségekről.

– Hogyan tudná jellemezni a hazai szójatermesztés elmúlt öt évét – kérdeztük Bene Zoltánt.

– 2014-ig körülbelül 40 ezer hektáron vetették a szóját a magyar gazdálkodók, majd ezt követően – a termeléshez kötött támogatásnak köszönhetően – megnőtt a termelők körében a fehérjenövények iránti érdeklődés. A szemes fehérjenövényeket termesztő gazdák ugyanis 12 - 13 millió eurót kapnak évente. Ez az összeg forintosítva, hektárra bontva folyamatos emelkedést produkál. Míg a 2017-évi termés után 51.000 Ft/ha körüli extratámogatásban részesültek a gazdák, addig a 2020-as termesztési év után már a 70 ezer forintot is meghaladta a támogatás összege. A támogatást könnyű igényelni azoknak a gazdálkodóknak, akik fémzárolt vetőmagot használnak, gazdálkodói naplót vezetnek és legalább 1 tonna termést tudnak igazolni.

Rövidesen ennek köszönhetően 77 ezer hektár fölé kúszott a szója termőterülete, ami egy év alatt több, mint 80%-os növekedést jelentett. Ez a termesztési kedv azonban sajnos rövidesen alább hagyott, ugyanis a gazdák kellő termesztési tapasztalat hiányában és a  2015-ös kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően csalódtak a terméseredményekben. Mindennek köszönhetően 2016-ra körülbelül ezren döntöttek úgy, hogy mégsem nekik való kultúra a szója.

szója

00-ás bőtermő szójafajta Baranya megyéből

– Miért gondolja úgy, hogy mégis érdemes kitartani a szója mellett – és sokaknak lehet kitörési pont, ha újra a szója mellett döntenek?

– Több szempontból is kritikus "korszakhoz" érkeztünk, ugyanis a kukoricatermesztők egyre nehezebb körülmények között kénytelenek gazdálkodni.

Az energiaárak emelkedésével drasztikusan megnőttek a termelési költségek – például a beszélgetésünk időpontjában a 27%-os Nitrogén ára már meghaladja a 200 ezer forintot tonnánként.

A termesztési költségeken túl – jól tudjuk, hogy a kukorica tárolása 14%-os víztartalom alatt lehetséges, amihez – terményszárításra is szükség van. Sajnos a terményszárításra használt vezetékes, vagy tartályos gáz ára is az egekbe szökött, így gyakran a tavalyi árak több, mint kétszeresét kell kifizetni szárítási költségként.

Amíg a kukoricatermesztők Európa-szerte az energiaárak növekedésével vannak elfoglalva, addig a szójatermesztők, köszönik szépen, jól vannak!

Több szempontból is kedveznek a körülmények a szójatermesztőknek. A kukoricatermesztők eredményei a tavalyi 8,5 tonnás országos termésátlagról, 6 tonnára csökkentek idén, míg a szója termésátlaga 2,7 tonnáról mindössze 2,6 tonnára csökkent.

Ezek a számok újabb nyomós érvként tekinthetők a szójatermesztés mellett, hiszen a szója – úgy tűnik – jobban viseli a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás hatásait, mint a kukorica. Persze, egy adat nem adat. A különbség a szója javára öt év termésátlagát vizsgálva is megmarad.

A stabilabb teljesítmény és a termésbiztonság realizálása azért is lesz egyre fontosabb, mert most már egyértelműen bizonyítható a klímaváltozás világszerte – és az ebből adódó negatív hatásokkal valószínű, hogy a jövőben fokozottan számolnunk kell.

Ilyen esetben még nagyobb szerepe van annak, hogy mikor ismerjük fel a szójában rejlő lehetőségeket, és hogy minél hamarabb sajátítjuk el a termesztéstechnológiáját.

Az egyre csak sokasodó problémából ugyanis könnyen előnyt kovácsolhatnak a szemfüles gazdák!

Jól gondolkodunk, ha azt mondjuk, hogy soha ne egy- vagy két gazdálkodási év időjárását és termésátlagát tekintsünk példaként, ha következtetéseket szeretnénk levonni. Nézzünk tehát nagyobb idő-intervallumot!

A szója egy olyan növény, amely a klímaváltozás ellenére az elmúlt 5 évben nagyon stabilan teljesített.

Míg a kukorica esetében a termés eltérés az elmúlt 5 évben meghaladta a 40%-ot !, addig a szója lényegesen stabilabban teljesített. A legnagyobb terméskilengés itt nem haladta meg a 11%-ot. Ez azt jelenti, hogy a szója harmad akkora „érzékenységet" mutatott a klímaváltozás okozta stresszhelyzetekre. A nagyobb termésstabilitás nagyobb kiszámíthatóságot, ez pedig tervezhetőbb jövőt jelent a gazdák számára.

A változó termelési környezetben a tervezhetőség egyre inkább felértékelődik. Persze a jövő a soha nem lesz pontosan olyan, amilyennek tervezzük. A szójával viszont most úgy tűnik, hogy kevesebbet kockáztatunk.

A termesztése során a mesterséges Nitrogén-utánpótlást akár teljes mértékben mellőzhetjük, ami óriási költség-megtakarítást eredményezhet.

A szója a számára szükséges nitrogént jelentős mértékben a levegőből nyeri. Ehhez persze nem csak jó minőségben oltott vetőmagra, hanem a gümőképződéshez szükséges egyéb feltételekre is szükség van, úgy mint például a megfelelő talaj PH, levegős talajszerkezet.  Vegyük csak példának a szomszédos Ausztriát, ahol a lényegesen kisebb szántóterület ellenére,  nagyobb területen, több mint 75.000 ha-on termesztik a szójababot. Amit pedig sok hazai gazdálkodó bizonyára nem tud, hogy Ausztriában a szójatermesztők, jellemzően nem juttatnak ki mesterséges úton nitrogént a szója termesztése során. Ennek ellenére, a vetett 76.000 hektáron közel 230.000 tonna babot arattak, ami 3 tonna körüli termésátlagot eredményezett. Ami talán még ennél is meglepőbb adat, hogy a vetett terület 38%-án BIO szóját termesztenek Ausztriában. Az ökolóigai gazdaságok termésátlaga a szója esetében pedig a szomszédban elérte a konvencionális gazdaságok termésátlagát.

Visszatérve a Nitrogén-problémákra: a beszélgetésünk időpontjában már nem "csak" az elszabadult árakról hallunk a sajtóban, hanem Nitrogén műtrágya-ellátási problémákról is...

Az emelkedő energiaárak nem csupán a műtrágya árakban jelentkeznek. Hogyan lehet a szárítási költségeket is megspórolni a szója esetében?

– Az elmúlt években a szójatermesztők egyértelműen inkább a rövidebb tenyészidejű szójafajták mellett döntenek. Jellemzően igen korai (000), illetve korai (00)fajtákat termesztenek – akár már Baranya megyében is. A rövidebb tenyészidőt azért választja egyre több gazda, mert  a modern genetikák a magas a termésátlagok mellett biztonságosabb betakaríthatóságot jelentenek. A hosszú tenyészidejű fajták az elmúlt években sajnos több alkalommal is csalódást okoztak a gazdáknak, hiszen az egyre szélsőségesebb őszi időjárás bizonytalanná tette a szója időben történő betakaríthatóságát. Ez nem csupán termésveszteséggel járt, hanem gyakran szárítást követően kerülhetett be a termés a raktárakba.

Ezzel szemben, a rövidebb tenyészidejű fajták esetében szárításra jellemzően nincsen szükség. A szója így  lekerülhet a kukoricák előtt és elkerülhetők az összetorlódott munkacsúcsok is.

Mindezek tükrében azt hiszem, hogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy az energiaár-emelkedések időszakának nyertesei a szójatermesztők lehetnek!

Hogyan alakult- és mi várható a szója piacán?

– Eddig is nagyon stabil volt a magyar GMO-mentes szója piaca és  minden bizonnyal ezek után is nagyon nagy igény lesz rá. Az Európai Unió területén mindössze töredékét tudjuk előállítani annak a GMO-mentes szójamennyiségnek, amit a piac igényel.

Mindez azt jelenti, hogy a szójának hosszú távon van létjogosultsága ami a jelenleg is fennálló termeléshez kötött támogatása jövőbeni megmaradására is hatással kell, hogy legyen.

Természetesen a célunk az, hogy egyre magasabb szinten sajátítsák el megtanulják a magyar gazdálkodók a szója termesztését annak érdekében, hogy támogatás-mentesen is eredményesen lehessen termeszteni és erre már az idei évben voltak nagyon biztató visszajelzések.

Végezzünk egy gyors kalkulációt a szójával, hogy kicsit konkrétabb képet kapjunk mindazokról, amiről eddig szó volt:

  • A szója önköltsége az elmúlt évben átlagosan 240 ezer forint volt hektáronként.
  • A hektáronkénti átlagtermés az idei évben 2,6 tonna volt.
  • Értékesítési árak esetében minimum 150 ezer forinttal (az első kötések) és maximum 220 ezer forinttal (betakarítás utáni értékesítések) lehetett számolni.
  • 2,6 t x 150 ezer minimum ár esetén a bevételünk  kapunk 390 ezer forintot amihez adódik a + 70 ezer forint támogatás Így a hekáronkénti bevétel 460 ezer forintot körül alakul. Ennek értelmében közel 100%-os nyereséget könyvelhettek el azok, akik azonnal értékesítették el a terményt.
  • Azonban, ha valaki kivárt az értékesítéssel, akkor 200 ezer forint feletti árat is el tudott érni és így az imént végzett kalkulációhoz hasonló számítás után már 520 ezer + 70 ezer támogatással növelt árat, azaz 590 ezer forintot kapunk bevételként. Ez már messze meghaladja a 100%-os nyereséget.Hangsúlyozom, hogy a 2,6 tonna az országos termésátlag volt, ami nem jelentett kiemelkedő termést az idén.

Minden kukoricatermesztőnek érdemes lehet szójatermesztésben gondolkodnia?

– Ha egyszerű és gyors választ akarok adni, akkor Igen. Minden hagyományosan eredményes kukoricatermesztő területen érdemes kipróbálni a szójatermesztést – és ez nem csak az öntözött területekre vonatkozik!

Sokan félnek a szójatermesztés technológiájától – szemben a kukorica már ismert, viszonylag egyszerűbb termesztésin módjával. A kezdő szójásoknak ki tud segíteni?

– Tanultunk a 2015-ös év kudarcaiból. Akkor több mint 1000 első éves szójás gazdát veszített el a szója szakma. Ez még egyszer nem szabad, hogy megismétlődjön. Aki ismeri a cégünket, kapcsolatba került a szaktanácsadóinkkal, az tudja, hogy a „SZENVEDÉLYÜNK A SZÓJA" szlogen nálunk nem egy üres lózung. Mi nem csupán értékesítjük a cégcsoportunk által, a Pannon régióra nemesített vetőmagokat. Az egyéb inputanyagok biztosítása mellett, a termény üzletágunk számos hazai és külföldi szójafeldolgozón keresztül biztosítja a szója értékestését is. A sikeres szójatermesztéshez szükséges tudást, pedig igyekszünk közvetlenül a területi képviselőinken keresztül és a „Karintia Szója Roadshow" névre keresztelt számos szakmai rendezvényeink egyikén és egyéb sajtóorgánumikon keresztül átadni a gazdáknak. Közös érdek, hogy szója vetésterülete tovább emelkedjen Magyarországon. Ehhez pedig most minden lehetőség adott.

Bene Zoltánnak köszönjük az interjú lehetőséget és javasoljuk a szántóföldi növénytermesztőknek, hogy kérdés esetén keressék bizalommal a Karintia Kft. szakembereit. Tiszta szívből üzenem a gazdáknak, hogy legyenek nyitottak az újra és kalkuláljanak bátran a szójával, már a következő évre is.