Magyarország piacvezető talajoltó készítményét, a Phylazonit termékcsaládot forgalmazó Agrova Kft. a jövőben nemcsak a haladó termelési technológiát képviselő termékeivel, hanem szakmai tanácsadással is segíteni kívánja a fenntartható mezőgazdasági termelést. Céljuk, hogy minél szélesebb körben megismertessék és elfogadtassák a talajközpontú gazdálkodást. Vajon mit takar ez a fogalom?

„A talajközpontúság, mint mezőgazdasági szemléletmód lényege egyetlen frappáns mondatban összefoglalható: A talajerő növelését szolgáló, okszerű gazdálkodás előtérbe helyezése az aktív talajélet feltételeinek biztosítása mellett” - mondja Vajda Sándor, az Agrova Kft. ügyvezető igazgatója. A 65 esztendős agrármérnök, növényvédő szakmérnök neve egybeforrt
a sokéves munkával, megannyi kísérlet eredményeként továbbfejlesztett Phylazonit termékcsaláddal. „Az elmúlt évszázadban a műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők és más vegyipari termékek látványosan növelték a mezőgazdaság termelékenységét. Az érem másik oldala azonban, hogy ezzel együtt járt talajaink leromlása, mivel megszűnt azok természetes képessége a regenerálódásra, és hogy egészséges „élő” állapotukban fennmaradjanak. Mára talajaink kimerültek, a mezőgazdasági termelés környezete (is) szennyezetté vált.” - szögezi le a szakember. Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a növényvédő szerek és műtrágyák sokszor gondatlan és túlzott használata – kétségbe vonhatatlan pozitív hazásaik mellett – a talajok szerkezeti romlását, savanyodását, a talajélet nagyfokú csökkenését is magával hozta, s emellett talajainkban mára – a hasznos mikorszervezetek mennyiségének csökkenésével egyidejűleg – felszaporodtak a termelés szempontjából káros patogén mikrobák.

„A talaj nem holt termesztő közeg, hanem egy életközösség, márpedig az életnek megvannak a maga feltételei. Az aktív talajélethez pedig ezeket bizony mindenképpen biztosítani kell” - magyarázza Szabó István, az Agrova Kft. fejlesztési és szakmai vezetője, aki szerint a legfőbb ideje az alapvető szemléletváltásnak. Számos termőterületen a talajviszonyok eleve limitálják a termést, ezt fejeli meg a gyenge adottságú talajaink leromlott minősége is. Egyre többet hallani a termények beltartalmi értékeinek változásairól, sokak szerint romlásáról, miközben a termésátlagok stagnálnak. A rossz talajállapotok miatt megnőtt a gazdálkodás kitettsége, egyre nagyobb károkat okoz az aszály és a belvíz. „Az egyre fejlettebb hibridek, illetve fajták egyre magasabb terméspotenciállal rendelkeznek, ami nem tud igazán érvényesülni, ha „beteg” a talaj. Olyan ez, mintha a Forma–1-es versenyautóknak olyan versenypályákon kellene futniuk, amelyek tele vannak kátyúval – ilyen körülmények között nem fogják tudni „kihozni magukból” a maximumot, hiába a jobb üzemanyag, a jobb gumi, a jobb motor” - mondja Szabó István.

A talajerő – azaz a talaj, mint termesztő és tápanyagszolgáltató közeg teljesítménye – a talajban élő hasznos mikoroorganizmusok optimális működésének eredménye. A jó állapotban lévő talajtól okkal várhatjuk el, hogy a tápanyagot és a vizet képes legyen felvenni, raktározni, majd leadni. Az ilyen talaj belvízveszély idején befogadja a vizet, amit megfelelően el tud raktározni, s így az aszály kisebb károkat okoz. Mindez azonban lehetetlen a hasznos mikroorganizmusok, a talajban élő baktériumok, gombák, sugárgombák, moszatok, kék algák stb. nélkül, amelyek a termesztés számára hasznos tevékenységet végeznek. Ezt a talajéletet pusztítottuk, zsaroltuk hosszú évtizedeken át a felelőteln, hoszsú távon tfenntarthatatlan gazdálkodással.
„Van kiút a jelenlegi helyzetből, amellyel egyszerre tehető hatékonnyá, költségkímélővé, jövedelmezővé és környezetkívmélővé a gazdálkodás!” - tudjuk meg Vajda Sándortól. - „A talajközpontú és okszerű gazdálkodási szemlélet bevezetése és gyakorlati megvalósítása ismét eredményessé teheti a termelést. Azt kell megtanulnunk, hogyan tudjuk maximalizálni a talajaink természetes adottságait. A problémákra véleményünk szerint olyan intenzív gazdálkodással kell felelni, amely a talajerő növelésére koncentrál, minden eleme okszerű, a hosszabb távú fenntarthatóságot tartja szem előtt, mindemellett környezettudatos és költséghatékony.”

Mindez azt jelenti, hogy magas színvonalú termelést kell megvalósítani, amely a növényekben rejlő potenciált maximálisan képes kihasználni, hiszen egyre több élelmiszerre van szükség a növekvő számú emberiség ellátására. Mit jelent e téren az okszerűség? Többek között azt, hogy nem adunk indokolatlanul magas mennyiségű input anyagot – például műtrágyát – tudva, hogy jelesül a nitrogénnek csupán legfeljebb az 50-65%-a hasznosul. „A tápanyagok mennyiségét a szükségletekhez kell szabni, a hasznosulását javítani kell. Ne programszerűen, megszokásból műtrágyázzunk, hanem okszerűen, kizárólag indokolt esetben és mértékben!” - teszi hozzá Szabó István. Ne kizsaroljuk a talajt, hanem gondoskodjunk róla, őrizzük meg termékenynek, ápoljuk! Ahol lehet, használjunk a környezetet nem károsító technológiát. Tartsuk szem előtt, hogy a termelés közege a természet – és a természet mindig az egyensúly visszaállítására törekszik. Ugyanakkor ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a gazdaságosság létkérdés a mezőgazdaságban, és hogy az olcsóságért sok esetben drágán kell megfizetni.

„Az Agrova Kft. munkatársaiként hisszük, hogy „Egészséges talajjal az egészséges élelmiszerért, az egészségesebb emberért!” kell tudásunk legjavát adnunk. Célunk a talajközpontú, okszerű és intenzív gazdálkodás megvalósítása környezetkímélő módszerrel. Ennek érdekében nemcsak termékeinkkel – köztük a talaj biológiai egyensúlyát helyreállító, az egészséges talajéletet támogató Phylazonittal -, hanem több évtizedes tapasztalatainkra, munkatársaink elmélyült szaktudására alapozott tanácsainkkal is segítjük az új,  21. századi szemléletmód elterjesztését. Meggyőződésünk: a fenntartható magyar mezőgazdaság számára létkérdés, hogy erre az útra térjen – fejezi be Vajda Sándor.