Az AGROmashEXPO-n a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének tagjai aláírták azt az alapító okiratot és a megalakuló szervezet etikai kódexét, amely a talajbaktériumok piacán felbukkanó zavarokat kívánja elhárítani a termékek hitelességének megóvása érdekében.

Ebben a törekvésükben nyilván döntő jelentőségű munka hárul a forgalmazást engedélyező hatóságra is. E feladatnak napjainkban formálódó, kirajzolódó teendőiről beszélgettünk Jordán Lászlóval, a Nébih növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettesével, növény-, talaj- és agrár-környezetvédelmi igazgatóval.

- Nagyon fontos erről beszélni, mert tapasztalatból tudjuk, hogy általában minden új dolog – vagy amit újonnan bevezetnek, így a talajbaktériumokat is, amelyeket most már inkább talajoltóknak neveznek – megteremti a maga gyártói és felhasználói körét. Ennek a hasznos és jó oldala mellett azonban rendszerint megjelenik az a réteg is, amely meglátja benne a spekulációs lehetőséget, és kétes értékű terméket forgalmaz, vagy azokat kétes módon forgalmazza.

Ha alaposabban szemügyre vesszük ezeket a talajoltó készítményeket, még most is sok bizonytalansággal találkozhatunk, mikor, hogyan, milyen célok elérésének reményében kell, lehet használni őket, hiszen ezek valójában élő készítmények. Amikor olvasom a leírásokat és beszélgetek emberekkel, még mindig nehéz eldönteni, pontosan mire valók, és azt látom, hogy igazából a gazdaközvéleményben sincs kialakult kép róluk. Nagyon jó lenne pontosan tudni, hogy mire képesek ezek a készítmények, mit tudnak, mi az igazság abban, amit hallunk vagy gondolunk róluk, és mi az, ami nem.

- Ebben lehet sok tennivalója a hatóságnak.

- Igen, de több oldala van annak, hogy merről lehet és merről kell elindulni. Ami már konkrét lépés, hogy a legnagyobb talajoltókészítmény-gyártók létrehoztak egy olyan szervezetet, szövetséget, amely a szakmát a saját üzleti érdekein felülkerekedve tudja kezelni, ami nekem mint a hatóság vezetőjének azért jó, mert így oda tudok menni valakihez, és partnerként tudunk beszélgetni a szakmai kérdésekről, engedélyezési kérdésekről, ellenőrzési kérdésekről anélkül, hogy bárkinek az érdekét erősítenénk vagy sértenénk.

JordánJordán László, a Nébih növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese

Az a terv, hogy karöltve ezzel a szövetséggel próbáljuk egyeztetni, hogy az engedélyezést milyen irányba vigyük el, hogy az összetételt illetően konkrétabb és pontosabb legyen, mint most. Jelenleg a magyarországi engedélyezési rendszer európai mércével mérve igen jónak mondható; számos tagállamban a hatóság nem követi ilyen figyelemmel az ilyen termékek felhasználását, és nem figyel ennyire a fogyasztók érdekeire.

Ugyanakkor a baktériumok törzsszintű beazonosítására még nem vagyunk technikailag felkészülve, és a múltban az okiratok némelyikében nem szerepelt a teljes összetétel a gyártók kérésére adatvédelmi okokból. Jelenleg az összetételt már teljes mértékben feltüntetjük az okiratokban. Ehhez nekünk megbízható, pontos információk kellenek, de a gyártói oldalnak az ismerete és annak tapasztalata és a jó hozzáállása is szükséges.

Ugyanakkor kell hogy a fogadó oldal, a felhasználói oldal is tudja, hogy miről beszélünk, és ne csupán a támogatás miatt részesítse előnyben, hanem tudatosan, célszerűen használja a baktériumkészítményeket. Ezt úgy tudjuk megoldani, úgy tudjuk elősegíteni, ha pontos információkkal látjuk el. Megjegyzem, most pont olyan információt kellene adni, ami egyébként nincs is a birtokunkban. Legalábbis nekünk nincs, és nem látom, hogy pontosan hol van.

Az engedélyeztetés előfeltétele ugyanis a biológiai hatékonyság vizsgálata, ami minden esetben meg is történik, hatástalan termék nem kerülhet engedélyezésre. Ugyanakkor e termékek élő jellegéből következik, hogy a hatékonyság, illetve ennek mértéke a körülmények függvényében változik – például egy súlyosabb szárazság idején ezek a baktériumok el is pusztulhatnak. Nem látjuk tisztán tehát piacon lévő termékek hatását azonos, összehasonlítható körülmények között.

Ezért nekem az a javaslatom – és erre rábólintottak a gyártók is –, hogy állítsuk elő ezeket az információkat együtt. Indítsunk el egy olyan kísérletsorozatot, ahol talajoltó készítmények márkajelzés nélkül be vannak állítva, és ez fantomkísérlet kell hogy legyen, többéves tartamkísérlet az országnak több pontján. Szervezzünk rá bemutatót, és objektív módon mutassuk be a termelőknek, hogy itt van, ezt szórtuk ki, ilyen talajon, ilyen növényeken, ezeket az előnyöket tudta produkálni, és ezeket pedig nem tudtuk vele igazolni.

Azt gondolom, hogy akkor sokkal tudatosabban és sokkal hatékonyabban tudják majd felhasználni a termelők is, de a gyártók is sokkal céltudatosabban tudnak majd fejleszteni. Ha a felhasználói oldalról is meg tud fogalmazódni a tapasztalatok alapján az igény, ami segíti a gyártókat a fejlesztés irányába, talán akkor fogjuk elérni azt a kívánt helyzetet, hogy egy ideális egyensúly beállhat a gyártás és a felhasználás között, legalábbis a termékösszetételek vonatkozásában.

- Ma az engedély elsősorban a csíraszámot írja elő?

- Igen, csíraszámot pontosan tudunk vizsgálni. Benne vannak a törzsek is az engedélyben, de azok azonosságában nem lehetünk biztosak. Erre még nem merem azt mondani, hogy megfelelő mértékben lehet alapozni. Nyilván nem akarok senkit sem vádolni, hogy tudatosan eltér, de bizonyos finom módosítások biztos, hogy előfordulhatnak az engedélyokirathoz képest.

- Merthogy a csíraszám egy része él, meg elpusztul, meg szaporodik, azért azt elég nehéz lehet garantálni az ilyen élő organikus anyagban, hogy az technikailag pontosan meghatározott szabványnak feleljen meg.

- Itt inkább a minimális csíraszám, ami érdekes, mert azt lehet mondani, hogy ha nincs meg a meghatározott minimális csíraszám, akkor nem éri el a kellő hatást. Ha több van benne, akkor abból még baj nem lehet. A minimumot viszont garantálni kell.

- Felmerül a kérdés, hogy vajon mi hívta elő ezeknek a talajbaktériumoknak az igényét. A szerves trágya elmaradása, a talaj műtrágyával való kizsarolása vagy a négy növényre szűkült vetésváltás?

- Valószínűleg minden együtt, és még hozzátéve némi üzleti érzéket valakitől, aki kitalálta, hogy el lehet indulni ilyen irányban is. Nagyon jó találmánynak tartom egyébként, ha jó kezekben van és jól, jóra használják. Azzal, hogy az állattartásnak a volumene ilyen szintre lecsökkent, reméljük ugyan, hogy nőni fog a jövőben, de még sincsen szerves trágya, márpedig ez nagyon hiányzik a talajból, és ez már generál egy olyan igényt, hogy a szerves anyagot pótolni kell a talajban.

Jött a zöldtrágyázás gondolata, az is jó gondolat egyébként, de lehet-e esetleg olcsóbban, gyorsabban pótolni: a fejlesztő ember mindig ezen gondolkodik, és ez az, ami előre tudja vinni a tudományt. Most a szerves anyag bedolgozása, mondjuk a szalma bedolgozása egy megfelelő baktériumkészítménnyel kiváló szervesanyag-visszapótlás lehet, ha jól működik.

Egyébként, amennyire tájékoztattak, nem csak közvetlenül a szerves anyagról szól a baktériumtrágyák haszna, hiszen hosszabb távon itt már a talajszerkezetben is olyan változások állnak be, hogy könnyebb lesz művelni a talajt. Ez is egy olyan kérdés, amit egyébként szeretnék látni, hogy objektíven meg tudjuk mérni és mutatni, mennyivel kevesebb az energiafelhasználás.

- Azaz valamennyivel kevesebb gázolajat használtak a talajművelésnél.

- Igen, erről is szólnak a tudósítások.

- Visszakanyarodva az engedélyezési feltételekhez...

- Az engedélyezési oldalt is át kell tekinteni. Az asztalomon vannak már konkrét javaslatok, magam is végiggondoltam, mit, illetve milyen területeket szükséges újra átnézni, hogy a jelenleginél konkrétabb, precízebb és egyértelműbb legyen.

- Ma elég, ha valaki bejelenti a csíraszámot meg a törzseket, és a hatóság ezt ellenőrzi?

- Az engedélyezés során a laborban megtörténik a csíraszám és a szennyező anyagok vizsgálata, ugyanakkor a törzseket nem tudjuk pontosan beazonosítani. Az persze megállapítható, hogy hányféle és milyen jellegű törzs található a termékben.

- A hatékonyságot a növényvédőszer-engedélyezéshez hasonlóan parcellás kísérlettel kell bizonyítani, mérni?

- A hatékonyság vizsgálata üvegházi és szabadföldi körülmények között egyaránt folyik. Az üvegházi vizsgálatok előnye, hogy itt garantáltan életben maradnak a baktériumok, és ideális körülmények között mérhető a hatásuk. A szabadföldi kísérleteknek a gyakorlati kijuttatás eredményét kell modellezniük, de az eredmény itt már évjáratfüggő lehet. Mivel most termésnövelő anyagként futnak a baktériumkészítmények, meg kell jelölni a gyártónak az előirányzott termésnövelő hatást, és ezt bizonyítania kell GEP tanúsított vizsgálatokkal. Tehát van egy objektív mérőszám, de ettől többet is akarunk.

- Akkor úgy is lehet fogalmazni, hogy két lábon áll az engedélyezés? Van egy talajbaktérium-minősítés, azaz mi van a palackban, és utána következik egy kisparcellás vagy üzemi parcellás kísérlet, hogy mit tud a talajban kifejteni a növények érdekében, ami konkrétan termésmennyiségben mérhető.

- Pontosan.

- Levélanalízis, beltartalmi minősítés, esetleg annak javuló változása nem feltétel?

- Ha a gyártó azt állítja, hogy nem a termésmennyiségre, hanem valamely minőségi paraméter javítására irányul, akkor természetesen azt kell alátámasztania, úgy, hogy egyébként normál minőségbiztosított körülmények között egyértelműen kimutatható az a minőségjavulás.

Most még annyit hozzátennék, hogy ezeket a hatékonyságvizsgálatokat még az engedélyezés előtt kell hogy elvégezze a kérelmező, mert ez az engedélyezés feltétele. A minőség-ellenőrző vizsgálat pedig már a forgalmazás közben egy visszaellenőrzés, hogy az a termék valóban az-e, mint amire az engedélyt kiadtuk, vagy módosult az összetétel, mert az már gond. Ebben az irányban tovább kell fejlődnünk. A törzsek azonosításához hatósági részről műszer- és módszerfejlesztésekre van szükség a Pécsi Talajbiológiai Laboratóriumban.

Az elmúlt években már technikailag felszereltük a Pécsi Talajbiológiai Laboratóriumot olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az ilyen vizsgálatokat, ugyanakkor a módszerfejlesztés évekig tartó munkát jelent. A labor akkreditálva van az általa végzett vizsgálatokra, és amint egy új módszer kidolgozásra kerül, az akkreditáció megszerzésének folyamata arra is ki fog terjedni. A kidolgozott módszerfejlesztés jó irányba halad, és rövidesen akkreditált körülmények között tudjuk ezeket a vizsgálatokat elvégezni.

- Hasonlóan, mint egy növényvédő szernél is.

- Pontosan. A növényvédőszer-engedélyezés kultúrájából sok mindent át lehet venni, és át is kell.

- Köszönöm a felhasználó gazdák s gyártók meg a magam nevében is a tájékoztatást, így a talajok évének záróakkordjaként.