A támogatás is elúszhat, ha nem figyelünk

A 10/2015 (III.13.) FM rendelet értelmében az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágy szárú vagy fás szárú, vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. Mindezek közül, ha a területen nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás tapasztalható, azt a MEPAR-ban nem támogatható területté kell átsorolni – figyelmeztet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Érdemes odafigyelni a tarlókon, a táblaszéleken virágba borul gyomnövényekre – fotó: Shutterstock

Nagymértékű, súlyos, fás szárú gyomosodás:

Nagymértékű, súlyos, fás szárú gyomosodásról akkor beszélünk, ha a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre átterjed, vagy ha a vizsgált parcella esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amely lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt. A fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, de a terület a vegetációs idő alatt még mezőgazdasági művelésre alkalmassá tehető.

Nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás:

A maradandó fás szárú gyomosodás a fentiektő annyiban különbözik, hogy a fás szárú gyomnövény eltávolításával a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre nem tehető alkalmassá.

Nagymértékű, súlyos, lágy szárú gyomosodás:

Nagymértékű, súlyos, lágy szárú gyomosodás akkor áll fenn, ha a lágy szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre átterjed, vagy a területen virágzó veszélyes gyom található, vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található.

De melyek is ezek a veszélyes gyomnövények, amik a tarlókon, a táblaszéleken virágba borulva a támogatás elvesztését eredményezhetik?

Aranka fajok

Az aranka fajok a szulákfélék családjába tartoznak. Az élősködő növény népies nevei: fonalfűnyűg, görényfű, herefen, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz – hogy csak a legfontosabbakat említsük. A filigrán növény magja a talajban csírázik, majd szára a fény felé törve addig tekeredik-csavarodik, mígnem megtalálja megfelelő támaszát. Szépen rácsavarodik és kiszívja belőle a táplálékot. Ezt az adott növény aztán vagy túléli, vagy nem.

Nagy a hatósági szigor, ha az arankáról van szó – fotó: Zsigó György

Selyemkóró, vagy vaddohány

A méhészek kedvelik annak ellenére, hogy a veszélyes gyomnövények közé sorolt mezőgazdasági területen. Egyre jelentősebb invazív gyomnövény, amely főként a laza szerkezetű, homokos talajokon fordul elő. Észak-Amerikában őshonos. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Nagyon nehéz kiirtani, mivel föld alatt is terjeszkedik, sarjtelepeket hoz létre, így könnyen kihajt, ha a föld felett visszavágjuk.

Bár a méhészek kedvelik, igen kártékony – fotó: Pixabay

Parlagfű

A veszélyes gyomnövények sorába tartozik a mindenki által jól ismert parlagfű is. Allergén hatása miatt közegészségügyi okokból is irtandó növényként tartjuk számon, terjedése igen intenzív, mint ismeretes.

A parlagfű fő csírázási időszaka április és május hónapban van – fotó: Nébih