Az olasz főváros adott otthont az Európai Vetőmag Szövetség konferenciájának. A globális élelmiszerellátási kérdéseket felvető római rendezvényen a hazai Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is képviseltette magát.

Az elkövetkező 30 év legnagyobb kihívása előtt áll a világ élelmiszerellátó rendszere, hangzott el a rendezvény nyitókonferenciáján. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO szerint a világ népessége

30 éven belül eléri a 10 milliárdot.

A legnagyobb kérdés, hogy az élelmiszerlánc és benne az első lépcsőnek tekintett vetőmag-előállítás a biológiai sokféleség megőrzését és az élelmiszerbiztonságot szem előtt tartva hogyan tud alkalmazkodni az egyre növekvő igényekhez.

Az összesen 148 millió hektáron termő kukorica a legfontosabb élelmiszernövény a világpiacon. Ebből a mennyiségből az európai országok 26 millió hektárral veszik ki részüket. Az európai kukorica vetőmagpiac értéke 1,6 milliárd eurót tesz ki. A jövő legfontosabb célja ezen a területen a hozamjavulás, amely szélsőségesebb körülmények között is fejlődőképes, a betegségeknek és kórokozóknak jobban ellenálló fajtákkal érhető el. Globális szinten a kukorica és rizs után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a búza, amely 24 millió hektáron terem Európában.

Az Európai Vetőmag Szövetség adatai szerint itt jelenleg évente 0,5 százalékos hozamnövekedést érnek el a gazdálkodók a folyamatosan fejlesztett fajtákkal. Olajos növényekkel – napraforgóval és repcével – pedig mintegy 11 millió hektáron foglalkoznak az európai országokban. Magyarországon mintegy

130 ezer hektáron zajlik vetőmag előállítás,

az exportorientált piac éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki.

vetőmag

A következő három évtizedben még inkább előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési és termesztési innovációk – fotó: iStock

Mint Garlich V. Essen, az Európai Vetőmag Szövetség főtitkára kifejtette: az európai vetőmagágazat vezető szerepet tölt be a fajták nemesítésében, köszönhetően az elmúlt évtizedben végrehajtott kutatásfejlesztési beruházásoknak. A nemesítésekkel és fejlesztésekkel a búza területén például 15 százalékkal, 22 millió tonnával sikerült növelni az éves termésmennyiséget. „A következő három évtizedben még inkább előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési és termesztési innovációk, amelyekkel hasznosítani tudjuk a genetikai erőforrásokat, javíthatjuk a fajtákat, hogy továbbra is táplálhassuk a világ egyre gyarapodó lakosságát” – mondta Garlich V. Essen.

„A jövő májusi ISF Világkongresszus házigazdájaként nagyon fontosnak tartottuk részvételünket és a budapesti rendezvény promócióját az Európai Szövetség római konferenciáján”– hangsúlyozta Polgár Gábor. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: az olasz fővárosba rekordszámú, több mint ezer szakember érkezett, akik fontos szakmai kérdésekről szóló előadásokon vettek részt. Emellett a találkozó lehetőséget biztosított a kapcsolataik építésére, valamint a legújabb innovációk megismerésére a technikai berendezések, mechanikai alkatrészek, technológiák és növénynemesítési szoftverek területein.

A magyar vetőmagágazat, mint a kontinens fontos bázisa e szegmensben is fontosnak tartja az élelmiszerláncra váró kihívások kezelését. A magyarországi vetőmagágazat európai piacokon történő versenyképességének megtartása és fokozása érdekében

elengedhetetlen a folyamatos technológiai és technikai fejlesztés,

továbbá az új, innovatív eljárások alkalmazása. Ennek fontos elemei a nemesítők által kifejlesztetett, köztermesztésben hasznosuló új fajták, melyek hozzájárulnak a Kárpát-medence agro-biodiverzitásának hosszú távú megőrzéséhez – hangsúlyozta Polgár Gábor. Ezek a kérdések minden bizonnyal napirendben lesznek a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) jövő évi, budapesti világkongresszusán is, amelyet 2017. május 22-24. között rendezünk Budapesten – tette hozzá.