Az új évjárat megtervezése előtt érdemes számot vetni, mit csináltunk jól és mit kéne másképpen folytatni...

A drasztikusabb vélemények szerint a repce eredményessége közel 90%-ban az őszi technológia részben eldől. Tény, hogy 2011 őszén a szárazság, míg 2010 őszén a túlzott csapadékosság hátráltatta országszerte a talaj-előkészítést, a vetést, majd a növény kezdeti fejlődését is. Kimondhatjuk, hogy nem tudunk minden évben szántást végezni a repce elé, nem lehet az agrotechnikát sablonszerűen tervezni, mindig alkalmazkodnunk kell a mind szélsőségesebb időjárási tényezőkhöz. Lazításos alapműveléssel, rugalmasabb vetésidővel, egyszer regulátorok, máskor gyökeresítő lombtrágyák bevetésével.

2011 májusában az ország dél-keleti régióiban kedvezően alakult a lehullott csapadék, míg pl. Zala, Somogy, Győr vagy Veszprém megyékben a fejtrágya adagok nem tudtak bemosódni a gyökérzónába, „kidobott pénz” lett utólag a fejtrágyázás. Azok a termelők, akik ősszel nagy adagú komplex alapműtrágyát adtak ki, és a tavaszi szilárd N fejtrágyát folyékonyra cserélték (Azo-speed®) kiemelkedő hozamot értek el. Az ősszel talajba bedolgozott komplexek az április-május időszakban a mélyebb, még nedves talajrétegben dolgozni tudtak, még az Azo-speed® maradéktalanul hasznosulni tudott.