A gabonafélék, a szemes termények betakarítása, feldolgozása és forgalmazása során nagyon fontos a termények nedvességtartalmának gyors meghatározása. A nedvességtartalom nagysága befolyásolja a betakarítás megszervezését, a termény kezelését és annak költségkihatását. Gondoljuk meg, ha egy szárítóval 0,5 %/m/m/-el pontosabb nedvességtartalom meghatározást tudunk elérni, akkor ez a túlszárítás csökkentése révén 2,5-3% energia megtakarítást eredményez. A víztartalom megfelelő, gyors ellenőrzése ennek ellenére napjainkban sincs kielégítően megoldva. A gazdák előtt jól ismert, hogy a mezőgazdasági termények nedvességtartalmát szárításos módszerrel vagy műszeres méréssel határozzák meg. A szabvány szerinti alapmódszerrel - szárítószekrényes szárítás - történő meghatározás laboratóriumi hátteret és megfelelő jártasságot igényel. A mintavétel és az eredmény kézhezvétele között jobb esetben is két-három nap telik el. Ennyi idő sokszor nem is áll rendelkezésre a szükséges intézkedések megtételéhez. Ez a módszer nagy pontosságú, de költséges eljárás. Megfelelő mérési eredményt adnak a különböző elveken működő, ma már nagy választékban kapható „gyors nedvességmérők” is. A műszerek mérési hibáját a gyártók általában a műszerkönyvben közlik. Ez a hiba az alapmódszerrel meghatározott és a műszerrel – az esetleges korrekciók figyelembevételével - mért nedvességtartalom - érték közötti eltérés. A műszeres mérések deklarált és tényleges hibáját a gyakorlatban nagyon sok tényező befolyásolja: a rossz beállítás, a nem megfelelő kalibráció, a készülék meghibásodása, stb. A készülék „elmászását” a felhasználó nem is mindig veszi észre azonnal, csak amikor már durva hibát észlel. A gabona-nedvességmérők hitelesítését valamennyi országban kötelező rendelet írja elő. A mérők típusvizsgálatát az erre illetékes Mérésügyi Hivatal végzi, amelynek fő feladata a mérések egységességének és pontosságának a biztosítása. A típusvizsgálat célja, annak elbírálása, hogy az adott mérőeszközfajta megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak. Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ellenőrizhetők. Hitelesítési engedély megszerzéséről az első belföldi forgalomba hozó köteles gondoskodni. A hitelesítés a helyesség tanúsítása valamely erre kijelölt hivatalos szerv által. Azt tanúsítja, hogy a mérőeszköz a bemutatott állapotában műszakilag alkalmas a helyes mérésre, de csak az előír körülmények között és rendeltetésszerű használat esetén. A mérőeszközt közvetlenül vagy közvetett módon, országos „etalonról” kell származtatni, illetve arra visszavezetni. Kalibráláskor a mérőeszköz által mért érték és a mérendő mennyiség szabványos módszerrel mért értéke közötti összefüggést állapítják meg. A nedvességmérőkkel szembeni általános elvárás, hogy az alapmódszerrel és az esetleges korrekciók figyelembe vételével mért nedvességtartalom-értékek közötti eltérés nem lehet nagyobb, mint a specifikus hiba fele. Ha a műszer több termény mérésére szolgál, a hitelesítést minden terményre külön kell elvégezni. Tapasztalatunk, hogy a nyári kalibrációval forgalomba kerülő készülékek minimum 6-7 százalékos eltérést mutatnak az alapmódszerrel mért eredményektől. Mindezekre érdemes odafigyelni.

Dr. László László