A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MAPÁE) Agrárgazdaság Digitalizációjáért Díjával ismerték el a Zala vármegyei Letenyén gazdálkodó Kátai Zsolt munkáját a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás keretében. Az elismerést a PREGA Esten adták át, ahol a gazdálkodó lányával, Kátai Lorával együtt vette át a díjat. A szakmai kitüntetés azoknak szól, akik a digitális technológiák alkalmazásában, fejlesztésében és tudásátadásában kiemelkedőt alkotnak – Kátai Zsolt pedig a mesterséges intelligenciára és adatalapú döntéshozatalra épített gazdálkodási gyakorlatával érdemelte ki az elismerést.

A díj, amely a jövő agráriumát ismeri el

A MAPÁE által alapított Agrárgazdaság Digitalizációjáért Díj a hazai precíziós gazdálkodás egyik legrangosabb szakmai elismerése. Olyan szakembereket jutalmaznak vele, akik nem csupán alkalmazzák a digitális technológiákat, hanem aktívan hozzájárulnak a szemléletformáláshoz, a tudásmegosztáshoz és az agrárszektor modernizációjához.

A PREGA – amely évek óta a hazai agrárdigitalizáció legfontosabb konferenciája – nemcsak a technológiai újdonságokról szól, hanem arról is, hogyan válik a digitalizáció a mindennapi gazdálkodás szerves részévé. Kátai Zsolt munkássága éppen ezt a gyakorlati, rendszerszintű megközelítést képviseli.

Az adatoktól a döntésig: AI a gyakorlatban

A letenyei gazdaságban a precíziós technológia nem önmagáért való eszközpark, hanem integrált döntéstámogató rendszer. A talajminták, hozamtérképek, műveleti adatok (fogyasztás, gépteljesítmény), műholdas és drónos felvételek, valamint gépi szenzoradatok egy közös adatstruktúrába kerülnek, olyan rendszerekben, mint a John Deere Operációs Center vagy a Climate FieldView. Ezen rendszerek adatait felhasználva a mesterséges intelligencia alapú elemzések segítik a következő technológiai lépések meghatározását.

Kátai Tibor

Ez a precíziós gazdálkodás lényege: káliumpótlás okszerűen – Fotó: Kossuth Kft.

Az AI-alapú áttekintés lényege, hogy a gazdaság működését nem homogén táblaként, hanem differenciált zónák rendszerében vizsgálja. Az algoritmusok több évre visszanyúló hozam- és inputadatokból képesek mintázatokat azonosítani, és javaslatot tenni például:

  • differenciált vetőmag és tápanyag-kijuttatásra, (10-15% input megtakarítás)
  • vetésszerkezet-optimalizálásra, a területi adottságoknak és a jövedelmezőségnek leginkább megfelelő növénykultúra kiválasztása.
  • kockázati pontok előrejelzésére, különböző szempontok alapján
  • inputköltségek racionalizálására.

A rendszer így nem csupán reagál a problémákra, hanem előrejelző jelleggel támogatja a döntéshozatalt. Ez különösen fontos a klímaváltozás okozta szélsőségek – aszály, hőstressz, csapadékeloszlási anomáliák – mellett.

Kátai Tibor

A gazdaságban Lora, aki már természetes közegként kezeli az adatvezérelt működést – Fotó: Kossuth Kft.

A digitalizáció mint versenyképességi kérdés

Kátai Zsolt szerint a precíziós gazdálkodás nem trend, hanem versenyképességi kényszer. Az inputárak növekedése, a piaci nyomás és a fenntarthatósági elvárások egyaránt arra ösztönzik a termelőket, hogy az erőforrásokat célzottan, optimalizáltan használják fel.

A digitális rendszerek alkalmazása révén:

  • csökkenthető a túltrágyázás és a felesleges inputfelhasználás,
  • pontosabban mérhető a jövedelmezőség zónaszinten,
  • javítható a környezeti teljesítmény,
  • és növelhető a hozamstabilitás.

A gazdálkodó hangsúlyozza:

a mesterséges intelligencia nem váltja ki a termelő szakmai tudását, hanem strukturáltabbá teszi a döntési folyamatot.

Ahhoz, hogy megbízható adatokból lehessen dolgozni, fontos a megfelelő dokumentálás. 2010-től folyamatosan dokumentálják az általuk művelt területen folytatott tevékenységeket. 2013-tól állnak rendelkezésre például megbízható hozamadatok. Minél hosszabb ez az időtáv, annál inkább kirajzólódnak a trendek: pontosan látható mely növények és műveletek , termelhetők profitábilisan az adott területen és melyek nem. A portfólióban jelenleg 8 növény van.

Az adat nem önmagában érték, hanem akkor válik azzá, ha döntéssé formálódik. Mindemellett hangsúlyozza: az adatok mellett a legfontosabb számukra mégis az, amivel dolgoznak nap mint nap: a föld.

Generációváltás digitális alapokon

A díjátadó egyik legszimbolikusabb momentuma az volt, hogy Kátai Zsolt lányával, Kátai Lorával együtt vette át az elismerést. A családi gazdaságban a generációváltás már digitális alapokon zajlik: a fiatalabb generáció természetes közegként kezeli az adatvezérelt működést, míg az idősebb generáció gyakorlati tapasztalata biztosítja a szakmai stabilitást.

Ez az együttműködés jól mutatja, hogy az agrárdigitalizáció nem csupán technológiai, hanem szemléletbeli és szervezeti átalakulás is. A tudásátadás, az oktatás és a nyitottság kulcsszerepet játszik abban, hogy a technológia valódi értéket teremtsen.

Kátai Tibor

A gazdaságban minden beavatkozás, így a meszezés is mért adatok alapján, költséghatékonyan zajlik – Fotó: Kossuth Kft.

A rendszerben gondolkodás ereje

A díjazott munkásságának egyik legfontosabb üzenete a rendszerszintű megközelítés. A precíziós gazdálkodás nem merül ki egy-egy eszköz beszerzésében. A hatékonyság akkor jelenik meg, ha:

  • a talajvizsgálatok,
  • a gépi adatgyűjtés,
  • a távérzékelés,
  • a pénzügyi elemzés,
  • és a termelési döntések
  • egy közös stratégiai keretben működnek.

A komplexitás – ahogyan azt a PREGA több előadója is hangsúlyozta – a jövő versenyképességének alapja. Egyetlen technológiai elem önmagában nem jelent megoldást, de integrált rendszerként való alkalmazásuk stabil, kiszámítható működést eredményezhet.

Kátai Tibor

A szükséges és optimális technológiát minden növény erőteljes fejlődéssel és megfelelő profitot biztosító hozammal hálálja meg – Fotó: Kossuth Kft.

Digitális jövő vidéki gyökerekkel

Kátai Zsolt elismerése azt üzeni: a digitális agrárium nem kizárólag nagyvállalati környezetben valósulhat meg. Egy regionális, családi alapokon működő gazdaság is lehet az innováció motorja, ha nyitott az adatalapú működésre és hajlandó stratégiai szinten gondolkodni.

Indexkép: Kátai Zsoltnak és lányának, Lorának Prof. Dr. Milics Gábor, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára adta át a díjat/Agroinform