Miért is fontos megismerni ennek okát most az aszályok idején? - tette fel a kérdést a cikkében a nak.hu

A víz színét a lebegő homok, iszap és agyag határozza meg

A Tisza Magyarországon a „szőke" jelzőt kapta, amit a vizében lebegő homok és iszap, agyag határoz meg. A hordalékot, ami a folyók színét meghatározza az eső mossa le a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is.

A felszíni lefolyással érkező finomszemű homok, iszap és agyag tovább kavarog az áramló vízben – ezért szőke, a könnyű iszap és agyagfrakciók csak lassan ülepednek ki, dominánsan a tározókban (állóvízben) van alkalmuk erre.

Tisza

A felszíni lefolyással érkező finomszemű homok, iszap és agyag tovább kavarog az áramló vízben – fotó: pixabay.com

De miért nem természetes szőke, hanem kristálytiszta mostanában a Tisza vize?

2022-ben utoljára május elején volt a Tisza vízgyűjtőjén olyan eső, amelyből érdemi lefolyás keletkezett - ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot. Lényegében júniustól kezdve a Tisza medrében felszín alatti víz csörgedezik.

Miért történik ez? Az OVF szerint a vízgyűjtőről érkezett felszíni vizek, már „elhagyták, elhagyják" a medret, melyet most oldalról már a magasabban lévő talajvizek kiáramlása táplál, s igy a vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrás víznek lennie kell.


Csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama

Az OVF rámutat arra is, hogy ahogy a talajvíz készletek kiürülnek, úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is.

Ez egy nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét az úgynevezett szivárgási tényező (pl. 1 m/nap), valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg. A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed, ami nagyon kedvezőtlen mindenki számára.

Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken - az OVF kimutatásai szerint -, már bekövetkezett, ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok.

A felszín alatti vízáramlási rendszer azért maradhat fenn, mert a csapadék újból és újból feltölti, feltöltheti. A csapadék talajvízbe történő beszivárgása is lassú folyamat és jelentősen függ a csapadék mennyiségétől, eloszlásától, a talaj minőségétől, az alkalmazott agrotechnikától, a növényi fedettségtől - írja a NAK

Tisza

Elengedhetetlen a megfelelő talajművelés, valamint a csapadékvíz helyben tartása – fotó: pixabay.com

Növelni kell a vízmegtartást

A folyóink táplálásában fontos szerepe van a talajvíz megtartásának, a víz talajban tározásának, amihez elengedhetetlen a megfelelő talajművelés, valamint a csapadékvíz helyben tartása. A vízmegtartást növelni tudjuk és növelnünk is kell minden talajon (termőföldön és zöldfelületeken egyaránt).

Hogyan tehetjük meg mindezt?

  • A talajon lévő növényzet, mulcs, gyepsávok, szármaradványok, magasan meghagyott tarló, köztesművelés, takarónövények, az avar is nagymértékben képes lassítani a felszíni elfolyást, s elősegíteni a vízvisszatartást, növelni a talajba szivárgást a lefolyó víz sebesség csökkentésével
  • Növelni tudjuk a csapadékvizek talajba szivárgásának mértékét a középmély lazítás, vagy min-till; no till alkalmazásával. Ehhez érdemes megnézni a NAK  „Szántson, vagy váltson"  című 10 perces kisfilmjét.
  • Sokat tehetünk a talaj szervesanyagkészletének, szerkezetességének javításával is  a csapadékvíz helyben tartásának, a talajvizek mértékének növelésében, melyek a szántóföldi, kertészeti kultúrák számára is nélkülözhetetlen tényezők.

Összegzés

Összegezve tehát az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges, melyhez a manapság divatosan zöld infrastruktúrának nevezett - növényzet mennyiségének és minőségének növelésével az agrár- és a kultúrterületeken is sokat tehetünk, s tennünk is kell - olvasható a nak.hu cikkében.