A földtörvényt 2018 decemberében fogadta el a parlament; bár az ellenzéki képviselők megkérdőjelezték a szavazás törvényességét, a tervezett jogszabály-módosításokat mind elfogadta az Országgyűlés. A képviselők 132 igen, 1 nem szavazattal fogadták el Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról.

A Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a köztársasági elnökhöz fordult a törvénymódosítás miatt alkotmányos normakontroll érdekében, szerintük ugyanis a törvény a spekulációt segíti elő, és az érintettek alkotmányos jogait is sérti.

szántóföld

A Kamara a termőföld kérdését nemzetpolitikai fontosságúnak tekinti – fotó: Shutterstock

A NAK közleményében úgy fogalmaz: a Kamara a termőföld kérdését nemzetpolitikai fontosságúnak tekinti, az Alkotmánybíróság most történt megerősítését követően ezentúl is azon fog dolgozni, hogy a földforgalmi törvény szabályainak megfelelően eljárva megerősítse a helyben lakó gazdák szerepét, javítsa a versenyképességet, és közreműködjön a földügyletekkel kapcsolatos visszaélések visszaszorításában.

Az Alkotmánybíróság II/376/2019. számú, 2019. szeptember 30-i határozatával elutasította ellenzéki képviselők földforgalmi törvénnyel kapcsolatos, 2019 márciusában benyújtott beadványát, melyben kifogásolták, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervei bírálják el az adásvételi szerződéseket. Az Alkotmánybíróság a vizsgálata során a kezdeményezők minden érvét elutasította, az erről a napokban hozott határozatot az Alkotmánybíróság a honlapján is közzétette.

Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a földbizottság nem gyakorol közhatalmat az adásvételek elbírálása során, mivel ott magánjogi érdekeltként jár el. Az Alkotmánybíróság megerősítette azt, hogy nem minősül vétónak, hogy a közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv kamarai állásponton alapuló döntését nem változtathatja meg. A bíróság ugyanis vagy helybenhagyja a felülvizsgált döntést, vagy indoklással együtt hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezi.

Megerősítésre került továbbá, hogy a földforgalmi törvény elfogadásakor az Országgyűlés az Alaptörvény előírásaival összhangban járt el, és az általa elfogadott szabályok értelmezése is egyértelmű.

Az Alkotmánybíróság határozata itt olvasható.