Körforgásos gazdálkodás

A mögöttünk álló évek igencsak próbára tették az emberiség nagy részét, és köztük persze a gazdálkodókat is. Koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, bedurvuló klímaváltozás, élelmiszerár-robbanás, és megint csak specifikusan a mezőgazdaságról szólva az inputanyagok árának emelkedése, az aszály és az energiaárak elszállása. Az agrárium egészen egyszerűen nem tehet mást, minthogy rálép a körforgásos gazdálkodás felé vezető útra, ami segíthet csökkenteni a költségeket és átvészelni a minden bizonnyal velünk maradó nehézségeket.

A greendex.hu portáltól Novák Zsombor készített interjút dr. Dombi Mihállyal, a Debreceni Egyetem kutatójával a témában, aki a körforgásos gazdaság egyik hazai szakértőjének számít, és az egyetemen végzett munkája is a fenntarthatóság megteremtésének kutatásáról szól. Cikkünkben a greendex interjújának rövidített összefoglalóját adjuk közre.

"A körforgásos gazdaságban a felhasznált erőforrások hosszabb ideig és sokkal több cikluson keresztül maradnak a rendszerben, csökkentve ezzel a felhasznált nyersanyagok, illetve a hulladék mennyiségét. Ez nem csupán egy technológiai megoldás, vagy mérnöki fogalom, legalább ugyanennyire ide tartozik a szabályozói környezet, illetve a társadalmi és az üzleti modell is"- mondta el a kutató, majd kiemelte:

"Néha az az érzésem a körforgásos gazdasággal kapcsolatban, hogy nem feltétlenül új találmány, inkább valami olyan, amit most újra felfedeztünk."

Az agrárium egészen egyszerűen nem tehet mást, minthogy rálép a körforgásos gazdálkodás felé vezető útra, ami segíthet csökkenteni a költségeket és átvészelni a minden bizonnyal velünk maradó nehézségeket.

Az agrárium egészen egyszerűen nem tehet mást, minthogy rálép a körforgásos gazdálkodás felé vezető útra, ami segíthet csökkenteni a költségeket és átvészelni a minden bizonnyal velünk maradó nehézségeket. Kép: Pexels

"A körforgásos gazdaság a természet működését próbálja imitálni, ami sokáig megegyezett az emberi társadalom működési mintáival. Az állattenyésztés és a növénytermesztés kapcsolata mára féloldalassá vált, hiszen az állatok megeszik ugyan a növényeket, de az ő hulladékaik már csak ritkán kerülnek vissza a körforgásba, szemben azzal, ahogy ez a hagyományos mezőgazdaságban zajlott."

"A fosszilis energiahordozók felhasználása nyomán indult el a folyamat, ami kiemelte az emberiséget a természet körforgásosságából."

"Az emberiség kilépett abból az erőforráskészletből, amely folyamatosan újratermelődik számára, így már nem tudja belőle fedezni a jó élethez szükséges erőforrásait" - vélekedett dr. Dombi Mihály.


Életszínvonal

Arra a kérdésre, hogy fenntarthatjuk-e a jelenlegi életszínvonalat a körkörös modellben, a kutató úgy vélekedett, hogy mivel "az elmúlt évtizedekben nagyobb volt az természeti erőforrások használatának a növekedése, mint az életszínvonal emelkedése, nem valószínű, hogy jelentősen érintené a dolog az életszínvonalunkat.

Óvott azt olyan kifejezések használatától is, mint a növekedés vagy a fogyasztás visszafogása, mivel a körforgásos gazdálkodás a maitól teljesen eltérő rendszer.

"Olyan modellre kellene áttérnünk, ahol kevesebbet gyártunk, többet szolgáltatunk, javítunk, fejlesztünk. Ez pedig ugyanúgy felszívja a munkaerőt, mint a gyártás" - vélekedett a kutató. "Az államot és az üzleti szférát nem lehet egymástól külön kezelni" - mondta, majd így folytatta: "A koncentráltabban megjelenő piaci szereplők alkupozíciója, a kormányzati gépezetbe való beágyazottsága sokkal magasabb, mint a szavazóké. Nem tudunk olyan fenntarthatósági átmenetet létrehozni, amely nem veszi figyelembe a gazdasági szereplők érdekeit. Tehát olyan megoldásokat kell tudnunk kínálni, melyekkel mindenki jól jár."

Azok a nagy iparági szereplők, akik korábban a fosszilis éra legnagyobb kegyeltjei voltak, most folyamatosan arra törekszenek, hogy meglegyen a megfelelő megújuló energetikai portfóliójuk, vagy épp új iparágakba tegyék be a lábukat. Nem kell messzire menni, a MOL az egyik legjobb példa erre" - mutatott rá Dombi. "Magyarországon tökéletesen láthatók azok a domináns gazdasági szereplők, akik át akarnak kerülni egyik nagy korszakból a másikba. A szabályozó entitásokkal közösen, együttműködve megtalálják ennek a módját" - summázta a kutató a greendexnek.

"Nem tudunk olyan fenntarthatósági átmenetet létrehozni, amely nem veszi figyelembe a gazdasági szereplők érdekeit." Kép: Pexels

Hol is tartunk

"A körforgásosságra való áttérés folyamatában nagy hátrányból indulunk, jelenleg nagyon erősen túlhasználjuk a rendelkezésre álló erőforrásokat, a felhasznált nyersanyagok 93 százaléka még mindig újonnan kerül a rendszerbe, és mindössze 7 százalékot használunk újra. Eközben egyre közelebb vagyunk azokhoz a határokhoz, ahol még kontrollálható szinten tudjuk tartani a klímaváltozást, vagy épp a biodiverzitás csökkenését. A körforgásosság szerepe a teljes rendszert tekintve egyelőre gyakorlatilag nulla."

Magyarországon sajnos nincsenek nemzetközi szinten is úttörő gyakorlatok, és számos területen egyelőre nincs előrelépés - mondta dr. Dombi Mihály. "Ugyanakkor a szabályozói környezet bizonyos szegmensekben jól áll, és a nagyvállalatok körében is megindult a helyezkedés. Jó irány a Nemzeti Bank fenntarthatóság melletti elkötelezettsége, amiről mostanra már kiderült, hogy nemcsak szavak szintjén létezik, hanem egész jó szabályozói környezetet szeretnének kialakítani a pénzügyi piacokon" - vélekedett a szakember. Ennek az évtizednek a felénél kellene tetőznie a kibocsátásnak, de a karbonbüdzsé csak nagyjából 6 évig elég.

Egy kiló hús megtermeléséhez nagyjából 10-szer annyi takarmányra van szükség.

Egy kiló hús megtermeléséhez nagyjából 10-szer annyi takarmányra van szükség. Kép: Pexels

"Ha ezen túllépünk a karbonkibocsátás jelentős visszafogása nélkül, annak nagyon súlyos következményei lesznek. Az idő sürget, és ezt az időt nem szabad elvesztegetni arra, hogy rossz válaszokat adunk az égető kérdésekre."

A legégetőbb problémákat a közlekedés, a mezőgazdaság és az étkezés területén érzékelte a kutató. "Idén megtermeltünk itthon 2,8 millió tonna gabonát, ami elég a hazai lakosságnak, de exportra például már nem jut belőle. Azt viszont már nem említik meg, hogy ennek a jelentős részét nem az emberek, hanem a haszonállatok eszik meg. Egy kiló hús megtermeléséhez nagyjából 10-szer annyi takarmányra van szükség. Ha csökkentenénk a húsfogyasztást, akár minden termelő átállhatna az ökológiai gazdálkodásra, hiszen nem kellene az állatokkal feletetni a gabonát. És itt nem arról van szó, hogy vegánnak kellene lenni. Nem lehet úgy gazdálkodni, ahogy eddig! Ez sem az ökológiai korlátokat, sem a környezeti hatásokat tekintve nem folytatható!" - fogalmazta meg észrevételeit dr. Dombi Mihály.

(Forrás: greendex)