Az idei évben a vetési szándék alulmúlta ugyan a 2012. évit, de a tavaszi árpa vetésterületének csökkenése miatt várhatóan a tavalyihoz hasonló nagyságú területen termeszthetnek majd napraforgót hazánkban.
Ha marad a kedvező időjárás, a hét végéig a gazdák a teljes tervezett vetésterületen végezhetnek a munkálatokkal.

Ebben az időszakban az egyik legfontosabb feladat, hogy a vízzel jól telített földeken megtörténjen a gyomok korai irtása. Ügyelni kell a talajból fertőző gombák (pl. a fehérpenész) elleni védekezésre is, hiszen azok még száraz időjárási körülmények között is jelentős károkat okozhatnak, és hozzájárulhatnak a későbbi járványok megjelenéséhez.

A napraforgónak nemcsak gazdasági, hanem méhészeti szerepe is kiemelkedő. Adódik ez a méhlegelő növények között kimagaslóan nagy vetésterületéből, a hosszú virágzási idejéből, valamint a jó nektár- és pollentermeléséből. Termesztésének eredményességét számos agroökológiai feltétel mellett jelentősen meghatározza a megporzó rovarok, elsősorban a mézelő méhek jelenléte is. A napraforgó az elvárt terméshozam biztosítása érdekében igényli a rovarok megporzó munkáját, ezért is kell a növényvédelem során fokozottan odafigyelni a méhek védelmére.

Pillanatnyilag a napraforgómag telephelyi termelői ára 138-141 ezer Ft/t, ugyanez tavaly 120-122 ezer Ft/t, 2011-ben pedig 115-120 ezer Ft/t között mozgott, majd augusztusra lecsökkent 98-100 ezer Ft/t-ra.

Amennyiben a napraforgót megújuló energiaforrás előállításának céljára értékesítik, a biomassza igazolások kiállítására, illetve a biomassza termelő bejelentési- és dokumentálási kötelezettségeire a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltak az irányadók.