Éppen egy évvel ezelőtt hangzott el ez a mondat. Akkor aszályos, hőségrekordokat döntögetett az időjárás, idén viszont már csapadékból is több jutott a repcetáblákra s talán a hőségnapok is később jelentkeztek. Mekkora különbséget okozott az idei, a tavalyitól eltérő időjárás, a repce kártevők felszaporodásában? - kérdeztem a rovartanos szakembert a nógrádi repcetáblák mellett.

Nem az időjárás okozott látványos különbséget a kártevők felszaporodásában, hanem sokkal inkább a repce vetésterületek megduplázódásában kell keresni a változások okait. Manapság már nem csupán az elővetemény hatása miatt foglalkoznak a repce termesztésével, hanem egyre többen áttértek az intenzív termesztéstechnológiára és ennek megfelelően többet is áldoznak rá a haszon reményében. A vetésterület növekedése pedig kedvez a kártevőknek is, egyre több olyan repcekártevővel kell számolni a védekezések tervezésénél, amelyek korábban nem okoztak komoly gondot ezen a termőtájon. Példaként a repcebecő ormányost ragadnám ki a kártevők sorából, mert éppen a napokban elemeztük a behozott mintákat s bizony jelentősen nőtt a károsított becők száma a korábbi évekhez képest. És ha már szóba kerültek az ormányosok el kell mondanom, hogy régebben ezen a vidéken elsősorban a szárormányos volt a fontos kártevő a kora tavaszi időszakban. Az utóbbi években az ország hagyományos repcetermő tájain a nagy repceormányos egyre nagyobb arányban fordul elő a tavaszi ormányos népességben. Nálunk a csapda fogások, a sárga tálak meg a hálózás, illetve a növényvizsgálatok alapján azonban még mindig csak 10–15 %-ot tett ki a nagy repceormányos. Itt azonban érdemes egy másik sok szakmai vitára okot adó kérdésre is kitérni, a már említett becő ormányos kapcsán. Mielőtt azonban a repce becőszúnyogot is szemügyre vennénk, pillantsunk vissza a repcetáblák vegetációs időszakára! Március végétől már erősödött a felmelegedés és csapadék is volt, gyönyörűen nőttek a repcék és meg is indult a kártevők betelepedése, így már a szárba induláskor védekezésre volt szükség. Ekkor már jött a becőormányos is. Volt tehát egy olyan időszak, amikor mindenféle kártevő egyszerre volt jelen és ezért bizony már zöldbimbós állapotban is védekezni kellett a rovarok ellen.
 
 

Virágzáskor pedig sok méhész települt a táblák közelébe, ami ugyan elősegítette a jobb kötődést, de körültekintőbb szerhasználatot is kívánt.
A legújabb tapasztalatom az, hogy a becőszúnyog miatt még lekezelik egyszer zöld becős állapotban is rovarölő szerrel a repcét. Külön figyelmet érdemel, hogy már bimbós állapotban is nagyon sokan a méhekre nem veszélyes szerekhez nyúltak. Két ilyen engedélyezett készítmény is van, amit ilyenkor alkalmazni lehet. Szerintem a rovarölő szer választék is elég jó és folyamatosan bővül is. És akkor térjünk vissza a következő veszélyes károsítóra a repce becőszúnyogra, amelyről egyelőre még azt sem tudjuk biztosan, hogy önállóan tud-e károsítani, vagy csak a repce becőormányos okozta sérüléseken keresztül. Ez egy nagyon régi vita a szakemberek között. Véleményem szerint képes károsítani a becőormányos jelenléte nélkül is, hiszen a legkisebb mechanikai sérülés is elegendő hozzá. El kellene azt is fogadni, hogy a becőszúnyog önállóan is tud tojást rakni a kis becőbe, mert sokkal több olyan fertőzött becőt látok, mint amelyeken mechanikai károsodás van, vagy az ormányos kártevő nyoma lenne. Ezt a feltevésemet látszik igazolni az is, hogy ha felnyitogatom a becőket, a magokon sokkal kisebb százalékában van becőormányos kártétel egy becőn belül, mint a szúnyog. Ennyire távol pedig nem lehet egymástól a kettő. Ezért az is örvendetes, hogy valaki most már virágzásban, sőt virágzás után még egy kezelést beiktat, ha belefér a költségei közé.

Összefoglalva a növényvédelmi helyzetet - a kártevőkre fókuszálva - pedig úgy ítélem meg, hogy a nagyobb terület több károsítót fog magával hozni. Ezek többnyire ugyan még mindig a klasszikus kártevők lehetnek, de - mint említettem - már nagyon jól lehet követni az újabbak terjedését is. Azelőtt a hagyományos repcetermesztő környékeken biztos hogy mindig magas volt a becőormányos egyedszám, máshol még csak elvétve fordult elő. A repceterület ilyen mértékű növekedésével elterjedését már itt is tapasztalhatjuk.

Befejezésül ejtsünk szót a betakarításkori szemveszteséget csökkentő eljárásokról is! - kértem a megyei áttekintő ismeretekkel rendelkező szakembert.

Az érésgyorsításra, vagy deszikkálásra alkalmas készítmények egy részét már kijuttatták, de hogy mekkora területen, azt most még nem mértük fel. Viszonylag sikerültek a gyomirtások is, ezért igazán kemény gyomirtó herbicid készítményekre többnyire nem is volt szükség. A termelők egy része pedig az idén ismerkedett egy új ragasztó típusú készítménnyel, amely a külföldi tapasztalatok szerint igen kedvezően lecsökkenti a szempergésből adódó veszteséget.

drip