Az RAGT Vetőmag Kft. idén is elindította szakmai videósorozatát, amely első részében Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese tartott előadást.

Talán nem is tudnánk érdekesebb és fontosabb témát találni, mint a 2020 utáni Közös Agrárpolitika aktualitásai – természetesen beleértve a legfrissebb támogatásokat és a 2023 utáni támogatási összegek előrejelzését.

– A Közös Agrárpolitika átalakulásának hatásai a termelők támogatásában is érezhetők. – kezdte előadását Papp Gergely.

– 10 éve az Európai Unió tagjai vagyunk, így a Közös Agrárpolitika időről-időre történő változásai ma már senkinek nem okoznak meglepetést.

2021 is fordulópont lenne az új rendszer szempontjából, azonban a megkésett jogalkotás miatt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy idén és 2022-ben még van két átmeneti évünk. Azért mondom, hogy szerencsés ez a helyzet, hiszen már ismerjük ezt a rendszert és szinte pontosan tudjuk, hogy mikor, mire számíthatunk.

Hívhatjuk ezt az időszakot úgy is, hogy az utolsó béke éveink.

Ráadásul, idén januárban a kormány hozott egy olyan döntést, aminek az eredményeképpen a vidékfejlesztési programban elkölthető pénzek mértéke megháromszorozódott. Mindezek pozitív hatásaiként megjelentek azok a kiírások, amelyek már idén ősszel segítenek a gazdálkodóknak a beruházásaik megvalósításában.

Talán a legfontosabb, hogy megjelent az új AKG, amely 360 milliárd forintos kerettel és 3 éves ciklussal indul el.

Pontosabban, ezt azt jelenti, hogy évente 120 milliárd forintot költhetünk el és az átmeneti időszak miatt 3 éves kötelezettségvállalás vonatkozik az új AKG programra. Ez a keret is háromszor akkora összeg, mint amit eddig erre költhettünk.

Mindezek tükrében megállapíthatjuk, hogy

az idei év legfontosabb feladata, hogy mindenki, akinek van olyan területe, amelyet AKG-be vagy ÖKO-ba be szeretne vinni, az ne hagyja ki a lehetőséget és nyújtsa be a támogatását! Az AKG és ÖKO kérelmek benyújtása 2021 október 25. és november 25. közé esik.

Amiről azonban ma beszélnünk kell, az az, hogy a támogatások hogyan alakulnak majd 2023 január 1-jétől.

2023-tól alapvetően át fog alakulni a szabályozás – ezáltal az  a rendszer is, hogy mi alapján lehet fizetni a mezőgazdasági termelőknek.

Nem fog olyan élesen elkülönülni az I. pillér a II. pillértől. Az I. pillér a területalapú támogatásokat, illetve a termeléshez kötött támogatásokat jelentik, míg a II. pillér a klasszikus vidékfejlesztési támogatások gyűjtőneve.

Az I. és II. pillérrel tehát együtt kell tervezni és minden országnak el kell készítenie egy stratégiai tervet. A stratégiai tervet Magyarországnak is el kell készítenie 2021 december 31-jéig, amelynek pontosan tartalmaznia kell hogy 2023 és 2027 között mire, mennyi pénzt akarunk kifizetni a termelőknek – és cserébe mit kérünk a gazdálkodóktól. Az új jogi környezet miatt új jogcímekben is gondolkodni kell.

Ezt követően az Európai Bizottság a 2022-es évben ezt a tervet felül fogja vizsgálni.

Vegyük át konkrét példákkal a 2023 utáni támogatások mértékét.

A 2023 után érkező teljes támogatási pénzösszeg körülbelül ugyanannyi, mint amennyi az átmeneti években rendelkezésünkre állt.

A közvetlen támogatásokra ugyanúgy nagyságrendileg 500 milliárd forint áll rendelkezésre majd.

Ha eljátszanánk a gondolattal, hogy ezt az 500 milliárd forintot kellene területalapú támogatásra szétosztani, akkor egyszerűen megkapnánk az eredményt arról, hogy az 5 millió hektár magyar mezőgazdasági területre hektáronként 100 ezer forint jutna. Azonban a támogatások 15%-át elköltjük – jelenleg is – termeléshez kötött támogatásokra, (tejelő tehenek támogatása, húshasznú tehenek támogatása, gyümölcs ültetvények támogatására, ipari zöldségek és fehérjenövények támogatására...stb.) így ennek az összegnek a 85%a marad, ha a 15%-ot levonjuk.

Továbbá, az EU kötelező elemként előírja, hogy a fiatal gazdáknak adnunk kell területalapú kiegészítő támogatást, azaz a 40 év alatti gazdálkodóknak a termelésük első 5 évében plusz összeget kell kifizetni – és ezt az összeget meg kell emelni 2023 után.

Jelenlegi számítások szerint, ha a korábbi évekhez képest ugyanannyi fiatal gazda jelentkezne be, ugyanannyi területtel, akkor hektáronként körülbelül 60.000.- forint lenne ez a kiegészítés, amit megkaphatnának a fiatal gazdák. Ez a fiatal gazda támogatás elviszi a teljes támogatások további 1,5 %-át.

Következő új megkötés, hogy az EU előírja, hogy a teljes támogatási pénzösszeg további 25%-át el kell költeni az agro-ökológiai-alapprogramra, amely rövidítése AÖP lesz.

Az AÖP-re kötelezően fordítandó 25% jelentős pénzösszeget foglal magába – ezért nézzük meg, hogy mit is jelent pontosan ez a fogalom.

Az AÖP kicsit hasonlít az AKG-ra, de pontosabb arról szól, hogy ha a termelő többet vállal annál, mint amit minimálisan előír a rendelet, akkor kaphat a gazdálkodó hektáronként kiegészítő támogatást.

  • Ez a támogatás alapvetően attól különbözik az AKG-tól, hogy a feltételei is mások, valamint nem pályázatos támogatás, hanem minden évben az egységes kérelem felületén egy pipával kell jelölni, hogy ezt vállalja a termelő.
  • Továbbá, ez a vállalás nem több évre szól, hanem minden évben újra és újra jelölni kell a kérelem benyújtásakor, hogy ezt a termelő igényli.
  • További nagyon fontos különbség, hogy ez az AÖP vállalás nem parcellára, hanem mindig a teljes üzemméretre vonatkozik.

Úgy gondoljuk, hogy alapvetően ez nem egy rossz támogatási forma, alapvetően a probléma csak az ezzel, hogy kötelező elemként erre a teljes támogatási összeg 25%-át el kell költeni.

Szerencsére az Európai Bizottság egy "kiskaput" nyitva hagyott lehetőségként: amennyiben a II. típusú pillérben, azaz a vidékfejlesztési támogatások során 30%-nál nagyobb összeget költünk el környezeti típusú zöld támogatásokra, illetve beruházásokra, akkor amennyivel többet költöttünk a II-es pillérben ezekre, annyival kevesebbet kell elkülöníteni az I-es pillérben az AÖP támogatásra.

Bízunk benne, hogy így már minden termelő számára világos, hogy miért kellett ekkora keretösszeggel meghirdetni most az AKG programot – hiszen így ezzel az összeggel le lehet csökkenteni az AÖP mértékét is. Ennek értelmében valószínűsíthető, hogy csak körülbelül 15%-ot kell majd az AÖP-re áldozni a 25% helyett.

Talán az egyik legérdekesebb tétel arról szól, hogy az EU előírja azt, hogy a teljes támogatási összeg 10%-át át kell csoportosítani a kisüzemek felé.

Nagyon-nagyon nehéz kérdés, hogy mit nevezzünk "kisüzemeknek", hiszen erről eltérnek a vélemények. Nem mindegy ugyanis, hogy 10 – 100 – vagy 300 hektár felső határral állapítjuk ezt meg.

Eddig ez úgy nézett ki, hogy az 1200 ha feletti gazdaságoktól megvonásra került egy pénzösszeg, amit a II-es pillérbe csoportosítottunk át. Azonban ez az elvett pénzösszeg eddig meg sem közelítette a most előírt 10%-ot. Ezért kijelenthetjük, hogy ez az eddig bevált gyakorlat 2023 után nem lesz megoldás.

Ezen "kisüzemek" támogatására még nem született meg a végleges megoldás, azonban a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a redisztribútiv kifizetéseket fogjuk alkalmazni, azaz mindenkitől egységesen levonásra kerül a területalapú kifizetések 10%-a és ez az összeg kerül újra kiosztásra a kisebb gazdasági üzemmérettel rendelkezők számára. – Azonban az még nem dőlt el, hogy ezek a "kisüzemek" milyen felső határral lesznek meghatározva – ezért még nem tudjuk, hogy ez például a 10 – 100 – vagy 300 hektár alatti gazdaságok számára lesz kifizetve.

Az azonban egyértelműen kiderül mindezekből, hogy a kisebb gazdaságok számára magasabb lesz az egy hektárra jutó kifizetések mértéke.

Összefoglalva az eddig tanultakat – hol is tartunk pontosan?

  • 500 milliárd teljes keretösszegből le kell vonnunk a 15%-ot termeléshez kötött támogatásokra
  • 1,5% a fiatal gazdáknak jár
  • 15%-ot kell biztosítani az AÖP-re
  • 10%-ot pedig redisztribúcióra kell levonni, amit ugye majd a kisüzemek kapnak.

Mindezek értelmében kiderül, hogy levonásra került körülbelül a támogatások fele.

58,5% marad pontosan, ami pénzösszegben kifejezve körülbelül 58 ezer forint hektáronként kifizethető területalapú támogatást jelent. 2023-tól ez lesz körülbelül az az alap támogatási összeg, ami minden kifizetésre jogosult termelőnek jár.

Ezeken felül, attól függ, hogy kaphat-e a gazda plusz támogatást, hogy teljesít-e az AÖP-ben, illetve fiatal gazda-e... és így tovább.

Mindezek tükrében kijelenthetjük, hogy a mezőgazdasági termelők személyes felelőssége nagyon nagyot fog nőni.

Minden termelőnek saját magának kell odafigyelnie arra, hogy a saját körülményeihez mérten a leginkább optimális és megfelelő stratégiát kialakítsa a fenntartható, jövedelmező gazdálkodása érdekében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt a segítséget vállalja mindezek megvalósulása érdekében, hogy 2022 nyarán minden egyes termelőhöz el fog menni a falugazdásza, hogy közösen meg tudják vitatni, hogy mi legyen a legideálisabb igényelt támogatási forma.

Mindezek mellett ki kell jelenteni azt, hogy elkerülhetetlenül lesznek a 2023 utáni időszaknak nyertesei – és vesztesei is, hiszen a pénzösszeg nem változik és ezt kell a korábbiakhoz képest új rendszerben elosztani.

Javasoljuk a termelőknek, hogy már idén gondolkodjanak ebben és készüljenek fel az elkövetkezendő év komoly döntéseire.

– Papp Gergely érdekfeszítő és súlyos szavai után jóval megnyugtatóbb előadással folytathatjuk a tudásátadást.

Az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztőmérnökétől Szemerits Balázstól olyan stressztűró kukorica hibrideket ismerhetünk meg, amelyek már bizonyítottak és nyugodt szívvel tehetjük le  a voksunkat mellettük egy viszontagságokkal teli évjáratban is.

– Az időjárási anomáliák tükrében megállapíthatjuk, hogy egyre fontosabb szerepet kap a stressztűrő kukoricahibridek nemesítése. Az RAGT Vetőmag Kft. büszke arra, hogy már több, mint 10 éve folytatnak a stressztűrő képesség növelésére nemesítési munkát – és mára a hibridkukorica portfólió több mint fele rendelkezik stressztűrő genetikai háttérrel.

Érdemes áttekinteni, hogy mely környezeti hatások miatt javasolt a stressztűrő hibridek használata:

Mely követelményeknek felelnek meg az RAGT stressztűrő kukoricahidridjei?

Mind a gyengébb-, korlátozott feltételek mellett, mind pedig a kedvező adottságok birtokában lévő területeken a lehető legjobb teljesítményt tudják produkálni.

Az RGT TEXERO kiemelkedő teljesítménnyel bír és Magyarországon a legnépszerűbb FAO csoportba tartozik 270-280-as FAO-val.

  • Kimagasló termőképesség elsősorban a normál és a gyengébb adottságú területeken
  • Kiváló stressztűrés
  • Gyors kezdeti fejlődés és szárszilárdság
  • Nagyon jó csőegészség
  • Rendkívül gyors vízleadás
  • A korai vetést is jól tűri

Morfológiai tulajdonságok:

  • Mag típusa: Lófogú
  • Növénymagasság: alacsony-középmagas
  • Cső ízesülés magassága: alacsony-középmagas

Termesztési jellemzők:

  • Szemsorok átlagos száma: 16-18 sor
  • Szem/sor: 30-32 db
  • Ezermagtömeg: 320-350 g

Agronómiai jellemzők:

  • Termőképesség: nagyon jó (10)
  • Vízleadás: nagyon jó (10)
  • Aszálytűrés: nagyon jó (10)
  • Kezdeti fejlődési erély: nagyon jó (10)
  • Szárszilárdság: nagyon jó (10)
  • Csőegészség: nagyon jó (10)

Ajánlott tőszám:

  • Átlagos területen: 62-68 ezer termőtő/ha
  • Kiváló adottságú területen: 68-72 ezer termőtő/ha

Az alábbi kísérleti eredményekkel bizonyítja az RAGT TEXERO, hogy kedvező adottságú területeken átlag feletti eredményre képes 14,2 t/ha teljesítményével:

Az RGT HUXXO újdonságként mutatkozik be a stressztűrő hibridkukorica palettán. Ez egy FAO 490-es szemes hasznosítású kukorica. Az alábbi kedvező tulajdonságokkal rendelkezik:

Ez az anyag 2020-ban kiemelkedő eredménnyel végzett az RAGT Vetőmag Kft. kísérletében, ahol 14t/ha átlagot ért el.

A kísérleti eredményekből készített grafikonon jól látható, hogy a régebbi RAGT kukoricahibridek – ugyan kis mértékben, de – lemaradtak a HUXXO teljesítménye mögött.

Ezért is fontos az RAGT Vetőmag Kft. számára, hogy évről-évre teszteljék hibridjeiket, hiszen nagy különbség tapasztalható az új és legkorszerűbb genetikák – valamint a régebbi anyagok teljesítménye között.

Kövesse figyelemmel az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatának következő részét is! Nálunk a betakarítás után sem ér véget a tudásátadás, hiszen a következő gazdálkodási évvel új lehetőségek várnak ránk!