Napok kérdése már csak, és megkezdődhet a betakarítás az északi féltekén is, újabb szezon indulhat útjára. Mennyire lesz ez kedvező a gazdáknak, erőteljesen kérdéses, de egyelőre úgy látszik, itthon a kalászosok, az őszi repce és a kapásnövények is megkapták, amire szükségük volt. Van ugyan néhány régió, ahol a csapadékellátottság nem optimális, de egyelőre úgy néz ki, nem lesz komolyabb gond hazánkban.

Nem mondható ez el Nyugat-Európáról – az ottani csapadékos időjárás már hátráltatja a jó termést, mind minőségben, mind mennyiségben. Ez utóbbi miatt már az EU28-ak búzatermésének kilátásait némileg rontották is az előrejelzések, és már nem várunk rekordtermést.

Az egyes országokat tekintve Franciaországban és Németországban jelentősebb a csökkenés, összesen mintegy 1,3 M tonnával várnak most kevesebbet, mint egy hónapja. A Strategie Grains adatai alapján ezt a déli országok termésének alakulása kompenzálja EU28-szinten, Románia és Bulgária esetében is a kedvező időjárás következtében 0,1 T/ha-ral emelték a várható hozamszinteket, és így e két exportőr ország számára nagyobb mennyiség áll majd rendelkezésre.

Az importőrök közül az olasz eredmények, kilátások javultak látványosan, amiben az is szerepet játszott, hogy nőtt a vetésterület mintegy 50 ezer ha-ral, és az átlaghozam-kilátások javulásával ez már összesen kb. 320 ezer tonnával nagyobb termést vetít előre, mint amit korábban becsültek.

Összességében az európai kínálati többlet így megmarad, annyi változással, hogy a fekete-tengeri régióban nagyobb lesz az EU-s exportkínálat, mint volt, ezzel szemben a harmadik országok felé némileg csökken az ajánlat erőssége Nyugat-Európából. Az EU-n kívüli exportmennyiséget így most már ismételten 30 M tonna alá várja az előrejelzés, ugyanakkor az EU-n belüli forgalom emelkedik.

A teljes kereskedelmi mennyiséget most a 2016/17-es szezonra 56,8 M tonnára várják, ami alig marad el a most véget érő szezon 57,3 M tonnás mennyiségétől.

gabona

A búza ára nem tudott jelentősen és tartósan erősödni az elmúlt két évben – fotó: Shutterstock

Az egyes országok között Csehország kivitelében lehet jelentős változás, 15 százalékos, vagyis kb. 300 ezer tonnás emelkedéssel számolnak most. Számunkra kedvező lehetőséget is jelenthet, hogy az olasz EU-n belüli importot 547 ezer tonnával nagyobbra várják, de – és ezért említem a cseh exporttal összefüggésben – az előző szezon egyik újdonsága volt, hogy a cseh és a szlovák búza megjelent az olasz piacon, és meglehetősen agresszív árazással kiszorított minket korábbi, úgymond jól bejáratott piacunkról.

Az érem másik oldala, hogy erre részben amiatt került sor, mert az ő korábbi piacuk, Németország és a Benelux-régió lényegesen kevesebb árut vett időarányosan, mint amire számítottak.

Itthoni kilátásaink egyelőre kedvezőek, a különböző becslések – beleértve a hivatalost is – alapján nem kizárt, hogy megint elérjük az 5 T/ha átlagos hozamot, amit inkább kedvező hírnek tartok, semmint rossznak. Az ősszel csökkent vetésterülettel számolva így 4,8 millió tonna termésmennyiséggel számolhatunk.

A szakma erőteljesen megoszlik, hogy mekkora lesz a szezon végi, június végi átmenő készlet, szerintem a korábban várt 2-2,1 M tonnás export nem valószínű, ezért a korábbinál jelentősebb lehet. A vélemények a 720 ezer tonnás számtól egészen a 2 millió tonnáig terjednek, nehéz megállapítani, hol lehet az igazság. Érzéseim és a partnerektől kapott benyomás alapján én 1,2-1,3 millió tonnára teszem, ami a hosszabb távra visszatekintve korábban jellemző készletek kb. másfélszerese-kétszerese.

Azt is nehéz pontosan megbecsülni, mekkora az itthoni felhasználás, de a főbb számok alapján 2,6-2,8 millió tonna közé tesszük. Ezen számok azt mutatják, hogy megint csak van kb. 2 millió tonna többletárualap, aminek exportra kell kerülnie, és ez jelentősen meghatározza mozgásterünket a következő szezonban is.

Egyértelmű, hogy egy-egy évben lehet arra spekulálni, hogy valahol majd rosszabb lesz a termés, és ez felviszi az árakat, de egymást követő több éven, szezonon keresztül ezt már nem elővigyázatosságnak, hanem vakrepülésnek tartom. Nézve az árak alakulását a barchart.com közlése alapján, az európai malmi búza árát jól mutatja a MATIF jegyzésének hullámzása, de az is kiolvasható belőle, hogy a többi terménnyel szemben a búza ára nem tudott jelentősen és tartósan erősödni az elmúlt két évben.

Nem várom, hogy a 2004/2005-ös szezonban jellemző és az EU-s intervenciós árak szintjére essenek a jegyzések, de az mindenesetre figyelmeztető, hogy a tendencia inkább lefelé mutat. Ezt erősíti az a folyamat is, ami világszerte megfigyelhető: a termelés immár egymást követő 4. évben lesz nagyobb, mint a felhasználás, és ez gátat szab a trend megváltozásának.
grafikonA rövid távú áralakulás is csak átmenetileg tudott erősödést mutatni, az április elejétől az egyéb terményeknél kezdődött felfutás itt nem is érvényesült, és csak június első napjaiban volt egy kis erősödés, amit gyorsan korrigált is a piac, és a jegyzés az új termésű búza szeptemberi szállítási határidejére vonatkozóan visszatért a 160 euró/tonnás szintre.

Az európai jegyzések alakulását követte az itthoni piac is, bár ez más okokra is visszavezethető, és érdemi áremelkedés nem volt tapasztalható. A diagramon szerepel a Budapesti Értéktőzsde Áruszekciójának jegyzése euró/tonnára átszámolva, de ez – legnagyobb sajnálatomra – csak nominális, ugyanis érdemi forgalom nincs Budapesten búzából. Az azonban látható, hogy a két árszint közötti különbség stabilizálódott nagyjából azon a szinten, ami az exportpiacainkra való eljutáshoz szükséges fuvarköltséget tükrözi.
grafikonAz egyéb termények áralakulásánál június közepéig a folyamatos erősödés volt megfigyelhető, aminek elsődleges oka az időjárás volt. Ez a folyamat azonban már 2-2,5 hónappal korábban elkezdődött, és várható volt, hogy a helyzet normalizálódása esetén megáll. Ez be is következett, a piac feldolgozta a negatív híreket, és amint az lenni szokott, a megnyugvás általában árcsökkenéssel, de legalábbis az árak tartottá válásával jár.

Az olajos magvaknál volt a legjelentősebb ez a felfutás, és most az valószínűsíthető, hogy a korrekció után oldalazó mozgás kezdődik. A fizikai piac itthon mind a három olajos mag esetében a 105.000 és a 120.000 forint/T közötti árat jegyzi, amit a budapesti tőzsde is tükröz, és itt elmondható, hogy érdemi forgalom mellett – a napraforgó és a repce esetében, merthogy szójababra itthon nincs jegyzés.

A kukoricánál az ó- és az új termés ára szélsőségesen elvált egymástól, az ótermés árának felfutása általános ugyan, de ami nálunk bekövetkezett, az felülmúlja a nemzetközi piac erősödését. Ez egyértelműen annak tudható be, hogy sem itthon, sem fő exportpiacunkon nem voltak a végfelhasználók lefedezve, és egy váratlanul szűkülő kínálatú piacról kellett beszerezniük a szükséges alapanyagot. Ennek a folyamatnak azonban rövidesen vége, és az új termésre vonatkozó jegyzések már jelzik, a kínálat rendeződésével az árakban is jön a visszarendeződés.

Összességében most megint a kínálat előtérbe kerülése várható, a szokásos „betakarítási nyomás” azonban várhatóan kisebb lesz, elsősorban amiatt, hogy az árak jelenlegi szintje mellett a termelők értékesítési szándékánál szerepet kap a „kivárásos” taktika is – hátha történik valami.

Agroinform.hu – Bidló Gábor