A kalászosok aratása tulajdonképpen befejeződött. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy néhány helyen a 2-3 naponta ismétlődő csapadék miatt táblarészek, kisebb területek még lábon vannak. Nem lennék meglepve, ha ezek betakarítása – tekintve, hogy a többször megázott gabona minősége legfeljebb takarmányként jöhet számításba – meg sem történne sok esetben. Ez többek szemében szinte szentségtörésnek tűnhet.
Fuzáriummal fertőzött kukorica – fotó: Shutterstock
Akár még az idén, akár a jövő tavasszal történő vetések előtt sikeresen megszabadulhatunk a fertőző patogén gombák döntő részétől. Bontsuk le a szármaradékokat a repce, a kalászos gabona, később a napraforgó, majd a kukorica után!
A gazdák tapasztalatból tudják, hogy csapadékos nyarat követően (a kukoricaszár kivételével) a cellulózrészek lebontása viszonylag hamar megtörténik. Nem is érdemes ilyenkor baktériumokat alkalmazni, a szárbontás szépen folyik ezek nélkül is, vélekednek sokan. A talajmikrobiológiában jártasabbak más véleményen vannak. Ők egy jó pár hónappal előre is gondolkodnak. Nekik lenne igazuk?
Röviden nézzük végig a szárbontás folyamatát és a hozzá szorosan kapcsolódó növényvédelmi vonatkozásokat! A növények vázát alkotó cellulózt a baktériumok és a gombák képesek lebontani.
A növényi sejtfal felépítése
A BIOFIL Szárbontó termék baktériumtörzsei közül három törzs végzi a növényi maradványok bontását
A cellulóz- (a), hemicellulóz- (b), lignin (c) molekulák szerkezeti képlete
A cellulóz lebontását a celluláz-, a hemicellulóz lebontását a xilanáz- és a β-glükozidáz-, a lignin lebontását főleg a peroxidázenzimek végzik.
A cellulózlebontó képesség kimutatása laboratóriumban. Papírcsíkos teszt: balról jobbra: 2 db kontroll, 2 db fermentlé – fotó: BioFil Balatonfűzfői Laboratórium
Módszer: 2-2 db kémcsőbe 5-5 ml Dubos táptalajt és 0,1-0,1 ml vizsgálandó fermentlevet öntünk, a kémcsövekbe 1-1 szűrőpapírcsíkot helyezünk. Naponta egyszer-kétszer meg kell rázni. Ha a papír 3-5 nap alatt nem szakad el, a fermentlé nem mutat elegendő cellulózbontó aktivitást.
Csapadékos időben a cellulóz lebontásában van persze más segítség is, pl. az Aspergillus, Fusarium, Penicillium, Trichoderma gombák. Kérdés, hogy jól jön-e az ilyen segítség. Ezeknek a gombáknak a jó része növényi kórokozó. Jellemző, hogy pl. a fuzárium az egyik legjobb ebben a bontásban, vagyis a visszamaradó szárrészek ideális körülményeket biztosítanak a fölszaporodásához. Laboratóriumi provokációs kísérlettel vizsgálták egyes talajbaktériumok növénypatogén gombák elleni hatását.
Alternaria alternata és Fusarium graminearum
bal: kontroll, jobb: kezelt – 35 napos lemezek bal: kontroll, jobb: kezelt – 35 napos lemezek
fotó: Kárpáti É.
A BIOFIL Szárbontó hatása a Botrytis cinerea növekedésére, valamint a Sclerotinia sclerotiorum növekedésére
bal: kontroll, jobb: kezelt – 25 napos lemezek bal: kontroll, jobb: kezelt – 25 napos lemezek
fotó: Kárpáti É.
A BIOFIL Savanyú hatása az Aspergillus niger növekedésére
K: kontroll. S: BIOFIL Savanyú. – 14 napos lemezek – fotó: Kárpáti É.
Korábban már bemutattuk a laboratóriumi kísérletsor 6-10 napos kezeléseinek hatását. A vizsgálatok természetesen tovább folytak, illetve folynak. A most látható lemezeken a BioFil talajbaktériumok hatása 14-35 nap után is jól mutatja a gátló, illetve esetenként azok ölő hatását a patogén gombákra. Vagyis ha a visszamaradó szárrészeket talajbaktériumokkal bontatjuk le, úgy a talajból fertőző gombák 70-90 százalékától is megszabadulhatunk.
Hogy a korábban feltett kérdésre mi a válasz – melyik gazdának van igaza? –, azt döntse el ki-ki maga. Ehhez a fentiek mellett nézzünk néhány számadatot.
• Egy hektár kezelési költsége baktériumoltáskor: 6-7 ezer Ft.
• Egy hektár fungicidkezelés költsége állományban a fent említett gombák ellen: 9-16 ezer Ft.
• Egy hektár kalászos gabona után visszamaradó tápanyag mennyisége, ha azt baktériumokkal bontatjuk le:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
• Egy hektár kalászos után visszamaradó tápanyag értéke, ha azt pl. fuzáriummal vagy penészgombákkal bontatjuk le: 0 Ft.
És egy talán nem mellékes területet még nem is értékeltünk, a talajszerkezet változását, amit ebben az évben, úgy tűnik, majd a csapadékvíz elvezetésénél tapasztalunk leginkább.
_fill_540x300_0.jpg)
