A kalászosok aratása tulajdonképpen befejeződött. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy néhány helyen a 2-3 naponta ismétlődő csapadék miatt táblarészek, kisebb területek még lábon vannak. Nem lennék meglepve, ha ezek betakarítása – tekintve, hogy a többször megázott gabona minősége legfeljebb takarmányként jöhet számításba – meg sem történne sok esetben. Ez többek szemében szinte szentségtörésnek tűnhet.


Ám ha figyelembe vesszük a rendkívül nyomott piaci árak mellett azt is, hogy a visszanedvesedett növényeken a fuzárium (de persze egyéb gombák is) gyorsan felszaporodik, még a takarmánycélú felhasználásuk is kétséges lehet. A növénypatogén gombák felszaporodása az idei csapadékos nyárban nemcsak a szemtermésben, hanem a visszamaradó szárrészeken is meg fog történni. Ennek hatását az utóveteményben tapasztalhatjuk majd. Jövőre megnő a gombaölő szerekre fordított költségünk? Nem feltétlenül.

fuzárium

Fuzáriummal fertőzött kukorica – fotó: Shutterstock

Akár még az idén, akár a jövő tavasszal történő vetések előtt sikeresen megszabadulhatunk a fertőző patogén gombák döntő részétől. Bontsuk le a szármaradékokat a repce, a kalászos gabona, később a napraforgó, majd a kukorica után!

A gazdák tapasztalatból tudják, hogy csapadékos nyarat követően (a kukoricaszár kivételével) a cellulózrészek lebontása viszonylag hamar megtörténik. Nem is érdemes ilyenkor baktériumokat alkalmazni, a szárbontás szépen folyik ezek nélkül is, vélekednek sokan. A talajmikrobiológiában jártasabbak más véleményen vannak. Ők egy jó pár hónappal előre is gondolkodnak. Nekik lenne igazuk?

Röviden nézzük végig a szárbontás folyamatát és a hozzá szorosan kapcsolódó növényvédelmi vonatkozásokat! A növények vázát alkotó cellulózt a baktériumok és a gombák képesek lebontani.

sejtfalA növényi sejtfal felépítése

biofil

A BIOFIL Szárbontó termék baktériumtörzsei közül három törzs végzi a növényi maradványok bontását

cellulóz

A cellulóz- (a), hemicellulóz- (b), lignin (c) molekulák szerkezeti képlete

A cellulóz lebontását a celluláz-, a hemicellulóz lebontását a xilanáz- és a β-glükozidáz-, a lignin lebontását főleg a peroxidázenzimek végzik.

biofil

A cellulózlebontó képesség kimutatása laboratóriumban. Papírcsíkos teszt: balról jobbra: 2 db kontroll, 2 db fermentlé – fotó: BioFil Balatonfűzfői Laboratórium

Módszer: 2-2 db kémcsőbe 5-5 ml Dubos táptalajt és 0,1-0,1 ml vizsgálandó fermentlevet öntünk, a kémcsövekbe 1-1 szűrőpapírcsíkot helyezünk. Naponta egyszer-kétszer meg kell rázni. Ha a papír 3-5 nap alatt nem szakad el, a fermentlé nem mutat elegendő cellulózbontó aktivitást.

Csapadékos időben a cellulóz lebontásában van persze más segítség is, pl. az Aspergillus, Fusarium, Penicillium, Trichoderma gombák. Kérdés, hogy jól jön-e az ilyen segítség. Ezeknek a gombáknak a jó része növényi kórokozó. Jellemző, hogy pl. a fuzárium az egyik legjobb ebben a bontásban, vagyis a visszamaradó szárrészek ideális körülményeket biztosítanak a fölszaporodásához. Laboratóriumi provokációs kísérlettel vizsgálták egyes talajbaktériumok növénypatogén gombák elleni hatását.

Alternaria alternata és Fusarium graminearum

képbal: kontroll, jobb: kezelt – 35 napos lemezek                         bal: kontroll, jobb: kezelt – 35 napos lemezek
fotó: Kárpáti É.

A BIOFIL Szárbontó hatása a Botrytis cinerea növekedésére, valamint a Sclerotinia sclerotiorum növekedésére

kép

bal: kontroll, jobb: kezelt – 25 napos lemezek                         bal: kontroll, jobb: kezelt – 25 napos lemezek
fotó: Kárpáti É.

A BIOFIL Savanyú hatása az Aspergillus niger növekedésére

kép

K: kontroll. S: BIOFIL Savanyú. – 14 napos lemezek – fotó: Kárpáti É.

Korábban már bemutattuk a laboratóriumi kísérletsor 6-10 napos kezeléseinek hatását. A vizsgálatok természetesen tovább folytak, illetve folynak. A most látható lemezeken a BioFil talajbaktériumok hatása 14-35 nap után is jól mutatja a gátló, illetve esetenként azok ölő hatását a patogén gombákra. Vagyis ha a visszamaradó szárrészeket talajbaktériumokkal bontatjuk le, úgy a talajból fertőző gombák 70-90 százalékától is megszabadulhatunk.

Hogy a korábban feltett kérdésre mi a válasz – melyik gazdának van igaza? –, azt döntse el ki-ki maga. Ehhez a fentiek mellett nézzünk néhány számadatot.

• Egy hektár kezelési költsége baktériumoltáskor: 6-7 ezer Ft.
• Egy hektár fungicidkezelés költsége állományban a fent említett gombák ellen: 9-16 ezer Ft.
• Egy hektár kalászos gabona után visszamaradó tápanyag mennyisége, ha azt baktériumokkal bontatjuk le:

Növény Melléktermék Melléktermék aránya Termés mennyisége t/ha Melléktermék
Tápanyag tartalma (%) Tápanyag tartalma (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
őszi búza szalma 1,2-1,5 5,0-6,0 0,47 0,16 0,85 29-35 10-13,0 53-70
gyökér 1,15 1,37 0,94 14-17 16-21 11-14,1

• Egy hektár kalászos után visszamaradó tápanyag értéke, ha azt pl. fuzáriummal vagy penészgombákkal bontatjuk le: 0 Ft.

És egy talán nem mellékes területet még nem is értékeltünk, a talajszerkezet változását, amit ebben az évben, úgy tűnik, majd a csapadékvíz elvezetésénél tapasztalunk leginkább.