Egy csapadékos május után egy csapadékban bővelkedő június következett. Ez egyrészről nagyon jó, hiszen rég volt ilyen zöld a határ, másrészről viszont kedvezően hat a legtöbb betegség terjedésére, és lassítja a növényvédelmi munkálatokat.

A kalászosokban kedvez az időjárás a fuzárium fertőzésének

A kalászosok fejlődési állapota őszi árpa esetében elérte a virágzás vége-szemfejlődés állapotot, és a búzák is levirágoztak. Általánosságban szépek, homogének, sűrűek az állományok.

A fuzárium (Fusarium spp.) elleni védekezés megtörtént, a védekezés hatékonysága majd csak később derül ki. A fertőzésnek kedvezett az időjárás az elmúlt héten, és az ezen a héten érkező csapadék is növeli a fertőzési nyomást. A kalászosok a viaszérés állapotáig fogékonyak a betegséggel szemben, ezért a veszély még nem múlt el.

búza

Homogén, sűrű őszibúza-állomány – fotó: Simon Gábor

A korábban megjelent lisztharmat (Erysiphe graminis) és a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) nem terjedt, inkább stagnált vagy éppen visszaszorult. Emellett a rozsda az, ami még előfordul, de védekezni már nem tudunk ellene. A vetésfehérítő bogár (Oulema spp.) pályafutása a búza-zászlóslevelek elöregedésével szép lassan véget ér. Illetve a védekezések és a heves esőzések hatására a kártevő népessége visszaesett.


A levéltetvek (Macrosiphum avenae, Shizaphis graminum) betelepedtek az állományokba, és kolóniáik a felső leveleken és a kalászon egyaránt megtalálhatóak voltak, azonban a vetésfehérítő elleni szerek jelentősen lecsökkentették az egyedszámukat. A gabonapoloskák (Aelia spp., Eurygaster spp.) általánosan megjelentek a táblákon a kalászhányás kezdetén. Azóta számuk és károsításuk kismértékben emelkedik.

Az őszi káposztarepce ki van téve a betegségeknek

Az őszikáposztarepce-állományok az erős szélben sok helyen megdőltek, és a sűrű állományban könnyedén terjednek a betegségek, viszont tenni ez ellen már nem lehet. A repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis) és a becőgubacsszúnyog (Dasineura brassicae) lárváinak fertőzöttsége körülbelül 5-10 százalékra tehető.

Megkezdődött a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke rajzása

A kukoricában a barkók (Tanymecus dilaticollis) nem okoztak jelentős rágást a leveleken, hiszen gyorsan kinőttek a növények a kártevő foga alól. Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) imágóinak előjövetele még várat magára. Azonban megkezdődött a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) rajzása, de egyik sem igényel gyors beavatkozást.

A napraforgón már megtalálhatók a fekete répalevéltetvek

A napraforgó viszont gyorsan fejlődött, már általánosan 8-10 leveles állapotban találjuk.

napraforgó

A napraforgó gyorsan fejlődik, már 8-10 leveles állapotban van – fotó: Simon Gábor

Betegségek még nem támadják a növényeket, de észlelési szinten felfedezhetjük rajtuk a fekete répalevéltetveket (Aphis fabae). Általános a kártevő betelepedése és a kolónia képzése.

napraforgó

A levéltetvek betelepedése megkezdődött a napraforgó-állományokba – fotó: Simon Gábor

A kukoricában és a napraforgóban végzik a posztemergens gyomirtásokat, általában látványos a hatás. Nagy szükség is van a rá, mert a gyomosodás erősebb az ilyenkor szokottnál.

Az almásokat számos kártevő veszélyezteti

Almásokban továbbra is intenzív a hajtásnövekedés, gyarapodnak a gyümölcsök, 3-4 cm-es átmérővel jellemezhetők, azaz kisdió nagyságúak. A lisztharmat (Podosphaera leucotricha) terjed, főleg az érzékeny fajták fáin. Az ültetvényekben a folyamatos védekezésnek köszönhetően gyenge szinten mozog a fertőzöttség, ezzel ellentétben a házikertekben ennél erősebb a kár.

A tünetek megjelentek a gyümölcsök felszínén is. A levéllemez deformálódott a felszínen található gombatelepeknek köszönhetően, és kialakult a kanalas levéltünet. Ez pedig az asszimilációs felületet csökkenti, ami végeredményben terméscsökkenést okoz majd.

A varasodás (Venturia inequalis) szintén terjedőben van. Ebben a fázisban mind a levelek, mind a gyümölcsök fogékonyak. Az aszkospóraszóródás intenzitása lassan megszűnik. A védekezés szempontjából ezen időszakban fokozott figyelmet igényel. Továbbra is javasoljuk a felszívódó és kontakt készítmények egy időben történő kijuttatását.

alma

Levéltetvek és katicapeték almalevélen – fotó: Lepres Luca

A levéltetvek (Disaphis plantaginea, Aphis pomi) a védekezések ellenére újra visszatelepednek és szaporodnak a hajtások csúcsain. A kártevő-populáció nagysága a védekezés – visszaesés – betelepedés – felszaporodás folyamat aktuális állapotától függ. Az ültetvény szemlézése közben erre is figyelnünk kell.

Az almamoly (Cydia pomonella) rajzása folyamatos, de hektikus, folyamatos a tojásrakás, és hamarosan kelnek lárvák. Ha eddig még nem történt volna meg a védekezés, most nagyon is indokolt.

Fontos megjegyeznünk, hogy a pajzstetvek elleni egyik leghatékonyabb védekezési időszak június első fele. A kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) és a teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni) rajzása most kezdődik. A védekezéseket a fiatal lárvák ellen célszerű irányítani, mert a lárvák első alakja még nem hordoz pajzsot magán, így ez az az időpont, amikor a rovarölő szeres védekezés működhet ellenük.

A tűzelhalás (Erwinia amylovora) tünetei a hűvös időjárás ellenére sok helyen megjelentek, sőt néhol nagyon erős fertőzéssel állunk szemben. A hagyományos védekezés a fertőzött hajtások eltávolítása, de ez esetben elmaradhatatlan, hogy a metszőollót minden fa után fertőtlenítsük tömény, legalább 60%-os alkohollal vagy más, kereskedelmi forgalomban kapható baktericid hatású készítményekkel.

A szilvafák általában jól kötöttek, a tisztuló hullás után is nagy termést ígérnek. A szilvamoly (Grapholita funebrana) területenként igen változó, a keleti gyümölcsmolyhoz (Grapholita molesta) hasonlóan. A lárvakártétel nem emelkedett jelentősen, inkább kiskertekben jellemző.

Cseresznyében is szükséges a védekezés

A cseresznyefákon terjed a fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi), az érés figyelembevételével szükséges védekezni. Ebben az esetben a meghatározó a szüret időpontja, két okból is. Ne csorogjon rá a mézharmat a termésre, és ne tartalmazzon hatóanyag-maradékot.

Lassan szaporodik a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi, R. cingulata), imágóit kis számban fogja a sárga lap. Megkezdődött a tojásrakás, vagyis lesz nyüves gyümölcs. A védekezéssel az imágókat kell megcélozni. A kiadósabb eső a gyümölcs repedését okozhatja, főleg ha az már zsendül. Ez pedig utat nyit a moníliás gyümölcsrothadásnak (Monilinia laxa). Persze repedés nélkül is várható a betegség fellépése, főleg mert kiváló a párás, nedves időjárás a kórokozó fertőzésének, terjedésének. Tehát érdemes megelőző jelleggel védekezni, az élelmezés-egészségügyi várakozási időre figyelve.

A szőlőben is fokozott a fertőzésveszély

A szőlőültetvényekben szintén fokozott a fertőzésveszély. Megkezdődött a tőkék virágzása, és ez a szőlőbetegségekre legérzékenyebb, legfogékonyabb fenológiai állapota. A lisztharmat (Uncinula necator), a peronoszpóra (Plasmopara viticola) és a feketerothadás (Guignardia bidvelii) számára is optimálisak a feltételek. Mind a három betegséggel szemben a megelőzésen van a hangsúly.

szőlő

A szőlő virágzása is megkezdődött, ami a betegségek szempontjából nagyon érzékeny fenológiai állapot – fotó: Lepres Luca

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.