Amikor már nem az a kérdés, lesz-e gyom, hanem az, milyen rezisztens

Szinte meg sem száradt a tinta az előző hasonló témájú cikkemen s az olló – mármint ami a gyomirtás lehetőségeit illeti – tovább nyílt a hazai és a világ meghatározó szójatermesztői között, de az sem túlzás, ha azt állítom, hogy a köztünk lévő szakadék már extrém széles lett (már szinte „nem is látjuk mi zajlik a túlparton”). A rossz hír az, hogy az eredményes szójatermesztés átkerült erre a távolodó „kontinensre”, mi pedig maradunk a csökkenő hatóanyagok és az új invazív fajok ellenáramában. Ez nem egy futurisztikus sci-fi, ez a valóság. Nekünk ebből kell a lehető legtöbbet kihozni, ezekkel az adottságokkal kell versenyre kelni és nemcsak képletesen; mert bár a lehetőségek nagyon különbözőek a piac az egy és nem mi vagyunk a meghatározói!

 Éles határvonal az üzemi (balra) és az üzemi+NiCLoma (jobbra), Tolna – Fotó: Agroinform

Hazai lehetőségek és a közeljövőre várható – esetleges - fejlesztések

Több ízben jeleztem már és most is csak megerősítem, hogy a hazai szója termesztés sikeressége alapvetően a termőhely adottságaitól függ; de szorosan ezt követi az alkalmazott technológia és a gyomirtás eredményessége.

A szója gyomirtásának különlegessége az, hogy ebből a szempontból a növényt sokkal inkább sorolnám a kertészeti kultúrák közé, mint a szántóföldi fajok közé; ugyanis az eredményes termesztést a kezdeti gyommentesség, az eredményes betakarítást pedig a betakarításkori gyommentesség szavatolja. Azaz nem elég a sorzáródásig biztosítani a gyommentességet, a fellazuló – a végén leszáradó – lombozat miatt szükséges a teljeskörűség mellett a vegetáció végéig szóló tartamhatás is. Hazánkban ennek a komplex megoldásnak a lehetősége folyamatosan szűkül (legutóbb pl. s-metolaklór és metribuzin engedélyokirat-visszavonások az EU területén).

A hatóanyagok távozása nemcsak ezt a kockázatot növelik, hanem hozzájárulnak a rezisztencia kialakulásához is. Mára már több termesztési körzetben nem az a kérdés, hogy a vegetáció végéig gyommentes marad-e az állomány, hanem az, hogy hogyan avatkoznak be, hogy ne idézzenek elő, vagy legalább késleltessék a rezisztens biotípusok kialakulását!

Itt jegyezném meg, hogy munkatársaimmal az elmúlt évtized végén először igazoltunk ALS (imazamox és tifenszulfuron-metil) rezisztenciát az Amaranthus powelii és a Xanthium italicum fajokon Magyarországon (Növényvédelem 2020/6., Szabó et al.) és talán nem véletlenszerűen mindezek a problémák a szója gyomirtásnak sérülékenységéből keletkeztek, azaz a hazai szójaföldek szülöttei.

Az elmúlt esztendők idevonatkozó empirikus tapasztalatait szem előtt tartva sem adnak okot az optimizmusra. Megítélésem szerint a következő rezisztens taxon hazánkban, ebben a kultúrában az Abutilon theophrasti és a Chenopodium album egyedeiből kerülhetnek ki, de komoly az esélye a Hibiscus trionum rezisztenciájának is. Legyenek ezek a tények intő jelek és mindenki tegyen meg mindent ezek elkerülése érdekében, még ha kilátástalannak is tűnik mindez! S amennyiben ez nem elég 2024-ben egy alkalmi jövevény disznóparéj erős állományát sikerült megfigyelni Nógrád vármegyében, azaz vélelmezhetően integrációja megkezdődött a hazai flórába (Amaranthus viridis).

Végezetül, az Ambrosia trifida minden szomszédos országban jelen van (hazánkhoz legközelebb Palicsról tudok életerős, nagy állományokat) és az Amaranthus palmeri lehet az első olyan inváziós faj, amely nagyobb eséllyel érkezik rezisztenssen, mint természetes, alap genetikával. Jelenleg a Szlovák Köztársaságban detektálták hazánkhoz legközelebb, de egy óvatlan áruszállítás és borít minden feltételezést, várakozást…

Ez a kiszolgáltatottság hívta életre a 231 094 lajstromszámon kiadott szabadalmam, amely egy olyan posztemergens szója gyomirtószer, amely keresztspektrumú, tartamhatású és képes ténylegesen kontrollálni a napraforgó árvakelést; mindazonáltal kimondottan eredményes a már nagyobb Abutilon egyedek esetében is. Itt tartunk most, Magyarországon az EU-n belül. A hazai lehetőségek ismertek, a kilátások nem biztatóak; de mint jeleztem ezekkel a tényekkel kell együtt gazdálkodni.

A távolodó „kontinens” lehetőségei

Kezdjük azzal a különbséggel, ami nálunk az Alkotmányunkból adódóan nem alkalmazható, de létező eljárás: a GMO. Több országban a gyomnövények ellen már a harmadik generációs herbicid rezisztens GMO fajtákat termesztik, ahol minimum 3 – teljesen eltérő hatásmechanizmusú – gyomirtó szer rezisztenciájával vannak felvértezve (pl. glifozát + glufozinát-ammonium + izoxaflutol, glifozát + 2.4D + dikamba…). Brazíliának – a komoly kutató központjuk révén /Embrapa/ - saját fejlesztésű GMO szója fajtái vannak Cultivance brand név alatt.

Ezek a fajták képesek tolerálni több triazolopirimidin (az EU-ban, így hazánkban is ennek a csoportnak kizárólagos képviselője az imazamox) származék extra magas koncentrációját. A legújabb generációs GMO szóják vonatkozásában a Bayer 2027-ben tervezi bevezetni a Vyconic technológiát, amelyben a GMO-s szója már egyszerre 5 hatóanyaggal szemben ellenálló: dikamba + 2.4D + mezotrion + glifozát + glufozinát. Erről a témakörről és annak dinamikus fejlődéséről ennyi kitekintés elegendő, hiszen objektív okok miatt ez az út számunkra nem járható. Viszont van még miről beszélni, ugyanis vannak még tartalékok a világban arra vonatkozólag, hogy a gyomirtás hazánkban is sikeresebb lehessen, mint jelenleg.

Kezeletlen terület Mezőhegyesen – Fotó: Agroinform

Ezek pedig az alábbi lehetőségek:

1. őszi, vagy előkészítő kezelés (esősorban forgatás nélküli területeken)

Ebben az esetben több hatóanyag is felhasználható, amelyet a szója nem tolerál; de kellő szeparációval igen jó eredményességgel alkalmazhatók. Ilyen például a jodoszulfuron és a rimszulfuron használata az elővetemény betakarítása után a fagyok beálltáig és a fagymentes időszaktól a szója vetését megelőző meghatározott időpontig (jodoszulfuron max. 60 nappal a tervezett vetés előtt, rimszulfuron pedig max. 30 nappal előtte). Ezek a termékek kombinálhatóak egymással is és pl. glifozáttal is. Képesek több faj esetében kiváló védekezésre és kedvező feltételeket teremtenek a vetéshez, könnyítve a szója későbbi gyomirtását.

2. vetés után-kelés előtt, leperzselés

Jelen esetben a vetést megelőzően és/vagy a vetést követően 3 napon belül – döntően tartamhatás nélküli - perzselő hatású hatóanyagokkal gyérítik a vetőágyban megjelenő fiatal kétszikűeket. Meghatározó molekulák ebben a rendszerben a karfentrazon-etil és a piraflufen-etil. Ez a megoldás kimondottan előnyös segítség akkor, ha szulfonil-karbamidokra nem érzékeny, esetleg azokra rezisztens, keresztrezisztens fajok sokasága lelhető fel a területen (pl. Olaszországban az ALS rezisztens Abotilon theophrasti ellen használják).

3. számunkra új hatóanyagok

Bővíthető lehetne a felhasználható hatóanyagok köre azáltal is, ha azok európai és/vagy az EU-n belüli szójában már meglévő engedélye hazánkban is kiterjesztésre kerülne. Értelemszerűen ezeket a lehetőségeket fel kellene tárni és karolni. Az egyik ilyen hatóanyag lehetne például az oxaszulfuron, bár az is tény, hogy sajnálatos módon ezen hatóanyag szintén a rezisztencia szempontjából nagyon sérülékeny ALS gátlók közé tartozik. De az is tény, hogy jelenléte segítség lenne több problémás helyzetben.

4. új hatóanyagok

Igen, vannak a világban olyan hatóanyagok, amelyek engedélyezettek és/vagy eredményesen alkalmazhatóak szójában, s még több, amikkel zajlanak a kísérletek. Az előzőek közül a legfontosabbak, a teljesség igénye nélkül: trifludimoxazin (PPO-gátló/BASF), s-beflubutamid (karotinoid bioszintézis gátló/FMC), piridazinon (HPPD gátló/ISK), lancotrion (HPPD gátló/ISK), fenquinotrion (HPPD gátló/Kumiai). Ezen hatóanyagok és a belőlük készült termékek jelenleg, vagy a közeljövőben lesznek bevezetve a világ fontos szójatermesztő országaiban.

5. új technológiák: STS és Bolt

Ez a technológia pedig a természetes úton kialakult, megemelkedett herbicid toleranciára épít; tehát nem GMO, így – elvileg – nincs akadálya a hazai bevezetésnek, elterjedésnek. Alapvetően a hazánkban már ismert ClearField, ClearField Plus, ExpressSun… rendszerekhez hasonlatos szisztéma. Az első generációt a heterozigóta STS (szulfonil-karbamid toleráns rendszer) képviseli, amely képes – az egyébként az USA-ban is engedélyezett klorimuron-etil hatóanyagra nézve – egy komolyabb dózis kijuttatása során azt sérülésmentesen elviselni. Ennek újabb generációs kivitele a még ellenálóbb, még stabilabb Bolt brand; amely homozigóta toleranciával rendelkezik a szülőpárok részéről.

Ez az emelkedett klorimuron-etil tolerancia természetesen más ALS-gátlók toleranciáját is képes fokozni, azaz a hazánkban is engedélyezett tifenszulfuron-metil dózisemelésére is pozitív a korreláció; továbbá utat nyit(hat) eddig a szójában nem használt (pl. tienkarbazon-etil), nem engedélyezett (pl. nikoszulfuron), sőt a szójára nézve akár veszélyes hatóanyagok (pl. floraszulám) bevonására is. Természetesen ez utóbbi gondolat még csak esély a jövőre vonatkozólag, de az előzmények már léteznek a világban. Az a technológia jelentősen segítheti a célnövények körének, azok érzékeny fenológiai állapotának bővülését is az állománykezelések során.

"Pledge + NiCloma" gyomirtási program ugyan azon a területen Mezőhegyesen – Fotó: Agroinform

Összegzésként megállapítható, hogy a szója eredményes termesztéséhez szükséges és elégséges feltételeinek köre bonyolult és változatos.

A klimatológiai paraméterek alapvető megváltoztatására nincs lehetőségünk, ebben az esetben kiszolgáltatottak vagyunk, nincs jelentős befolyásoló, alakító hatásunk. Amire van jelentős hatásunk az a tanulható folyamatok megismerése, alkalmazása. Itt a legnagyobb termésre gyakorolt hatású beavatkozás a gyomirtás és annak sikeressége.

Ez a cikk arra vállalkozott, hogy az ebben rejlő lehetőségeket és kockázatokat vizsgálva összefoglalja ennek jelenlegi vívmányait, gyengeségeit és erősségeit; úgy hazánkban, mint a világban.

Összegzésként megállapítható, hogy a jövő eredményes és gazdaságos szójatermesztéséhez szükséges lenne az arany középutat járnunk; azaz a GMO lemondásán túl az egyéb lehetőségek legalizálásával felzárkózni a jelenlegi élmezőnyhöz. A természet gondoskodik utánpótlásról és megújulásról, vajon várható-e mindez a hazai szója gyomirtó szer piacon?

Szerző: Szabó Roland – növényvédelmi szakmérnök, gyombiológus, címzetes egyetemi docens

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.