A műtrágyapiacon egyre több különböző termék és gyártó – márkás és kevésbé ismert – száll ringbe a felhasználók kegyeiért vívott csatában. A bőséges kínálatból nem könnyű választani, hiszen mindenki a legjobbat akarja választani, a legjobb áron. Ám ez nem mindig sikerül. Egy kis utánjárással viszont pénzt is spórolhatunk és a szakmai alapelveket sem kell felrúgnunk. Mire figyeljünk oda a választáskor? Ez a cikk erről szól.

A tisztánlátás érdekében vizsgáljunk meg először két tévhitet, ami az élet számos más területe mellett műtrágya vásárláskor is felmerül bennünk és mégsem igaz.

I. A drágább mindig jobb.

A kereskedelemben, illetve a marketingben jól ismert fogalom a termékek pozicionálása. Ez lényegében arról szól, hogy adott terméknek meg kell találni azt a piaci szegmenst, ahol az megfelelő haszonnal, jól eladható. Ehhez fel kell kelteni a lehetséges vevőkben az igényt, keresletet kell létrehozni! Ennek eszköze a marketing. A piacon az egyes termékek ára és minősége nem feltétlen van egymással arányban, mivel a termék piaci ára, leginkább annak piaci keresletével van egyenes arányban. Minél többen akarják megvásárolni, annál magasabb áron lehet adott terméket eladni és fordítva. A termékek piaci eladhatóságának (és árának is!) csak egyik összetevője az előállítás költsége és az áru minősége, egy másik nagyon fontos része a marketing. Bizony. Az a kép, amit a fejünkben kialakítanak a termékről. Nem tudhatjuk biztosan, hogy egy magasabb árkategóriás termék azért drágább, mert magasabb minőségi színvonalat képvisel, többet nyújt, tehát egyszerűen jobb, vagy esetleg csak azért, mert úgy pozicionálták a terméket (árban), hogy bár minősége átlagos, de az ára és tetszetős csomagolása alapján ezt feltételezzük róla. Nem tudhatjuk.

Vagy mégis? Hogyan jelentkezik ez a műtrágyák vonatkozásában? Ezen belül is a cinkes startereknél? Rövidesen kiderül!

II. Olcsón vettem, tehát jó üzlet volt.

Mikor kötünk jó üzletet műtrágya vásárláskor? Ha a rendelkezésünkre álló pénzösszegért a lehető legtöbb, a növények számára hasznosítható hatóanyagot kapjuk. Tehát ne csak a műtrágya egységárát vegyük figyelembe, hanem azt is, hogy abban a termékben mennyi a hatóanyag és az milyen formában van! Ennek iskolapéldája a Szuperfoszfát - MAP választás dilemmája. Egy tonna szuperfoszfát ma 300 Ft/EUR árfolyamon számolva átlagosan. nettó 80.000 Ft, a MAP ára 180.000 Ft, tehát a szuperfoszfát sokkal olcsóbb. Első ránézésére. Csakhogy a szuperfoszfátban 18% foszfor hatóanyag van a MAP-ban 53%. Ha csak foszfor hatóanyag szempontjából nézzük és eltekintünk a szuperfoszfátban található 12% kéntől, illetve a MAP-ban levő 11% nitrogéntől, akkor a szuperfoszfátban 1 kg foszfor 444 Ft, míg a MAP-ban 340 Ft. Tehát a MAP-ban fajlagosan kb. 25%-kal olcsóbban kapjuk meg ugyanazt a hatóanyagot és ez az arány akkor sem változik számottevően, ha figyelembe vesszük a két műtrágya foszforon kívül tartalmazott hatóanyagait is és az összhatóanyagra számoljuk ki a fajlagos árakat.

Cinket is, de miért?

A cink tartalmú starter műtrágyákat leginkább kukorica termesztésekor használjuk, nem véletlen, hiszen erre is lettek kifejlesztve. Emellett persze van létjogosultsága más kultúrák esetében is, ha a talajban abszolút vagy relatív cinkhiány van, pláne ha a foszfor ellátottság sem a legjobb. Ilyen területeken éppúgy megmutatkozik kedvező hatása a kalászosok, napraforgó, stb. esetében is, de a fő csapásirány mégis a kukorica.

Miért a kukorica?

  • Mert cink igénye kiemelkedik a többi növény közül, amely mikroelem hiánya nagyon komoly termésdepressziót okozhat mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.
  • Magyarországon a vetésszerkezetben elfoglalt szerepe meghatározó, egy olyan országban ahol a szántó területek több mint 50%-a cinkhiányos.
  • Jövedelmezősége napjainkban egyre jobb, ezért érdemes plusz figyelmet fordítani az egyre újabb hibridek folyamatosan növekvő genetikai képességeinek kiaknázására.
  • A 4-6 leveles stádium a kukorica növény kritikus időszaka foszfor felvétel szempontjából, ekkorra a mag foszforkészlete elfogy, a fiatal növény tápanyag felvevő képessége a fejletlen gyökérzet miatt pedig még korlátozott. Hideg tavaszon növekedése a foszforhiány miatt gyakorlatilag leáll. A növény „belilul”, mert 8oC alatt a talajélet, a talajmikrobák tevékenysége nagy mértékben lelassul, a talajban megkötött, nem vagy csak kevéssé vízoldható foszforból (apatitok és kalcium-foszfátok) nincs átalakulás a gyökérzet számára felvehető, vízoldható foszfor (hidrogén-foszfátok) formákba, mindemellett a növényi anyagcsere is lassul a hőmérséklet csökkenésével. Ebben az időszakban a hiányzó könnyen felvehető foszfort műtrágyával kell pótolnunk ahhoz, hogy a növekedés ne álljon le!

 

Mit kell tudnia egy jó kukorica starternek?

  1. A szemcsében lévő hatóanyagok vízoldhatósága közelítsen a 100%-hoz. Ez valamennyi hatóanyagra vonatkozik amit tartalmaz!
  2. A szemcsézete olyan minőségű legyen, hogy a vetőgépek műtrágya adagoló rendszerét ne tömítse el. Homogén, kemény, nem higroszkópos, porosodásra, szétesésre nem hajlamos szemcsék!
  3. Tartalmazzon elegendő foszfor hatóanyagot a starter hatás eléréséhez! Ezzel könnyen felvehető foszfort juttatunk a növénynek a kritikus időszakban.
  4. A könnyen felvehető foszfor starter hatását támogatja, kiegészíti az azzal együtt adott, a növény számára azonnal felvehető formájú nitrogén.
  5. Cink tartalma legyen elég koncentrált ahhoz, hogy a hektáronként kijuttatott mennyiség a talajban történő lekötődést figyelembe véve is valódi cinkpótlást jelentsen! Hektáronként 10-20 dkg cink kijuttatásával ilyen hatást nem érünk el.
  6. Csomagolása tegye lehetővé kis és nagyüzemekben való felhasználását is!
  7. Ajánlott hektáronkénti dózisa legyen a starteres vetőgépekkel kijuttatható tartományban!
  8. A felhasználásával járó többletköltség térüljön meg a hozamokban, ár-érték aránya legyen megfelelő!

Milyen mennyiségű hatóanyagot érdemes kijuttatnunk starterként?

Ennek eldöntéséhez nézzük meg a kukorica tápanyagfelvételének dinamikáját! Ez nyilván függ évjárattól, fajtától, termesztési területtől, hozamtól, de a nagy átlagot figyelembe véve a következő diagramról leolvasható számokról beszélhetünk.

A kukorica fejlődésének kritikus, 4-6 leveles időszakát nagyjából 4-5 héttel a vetés után éri el, az ábrából látható, hogy épp ebben az időszakban indul meg az intenzív tápanyagfelvétel. Az ezt követő két hétben a kukoricának hozzávetőleg 20 kg nitrogén, 10 kg foszfor és 40 kg kálium hatóanyagra van szüksége, majd a következő két hétben ismét hasonló mennyiségeket vesz fel az egyes tápelemekből. A termelők körében jelenleg népszerű mikrogranulált starterekkel, azokat az ajánlott dózisban felhasználva nagyságrendileg 1-2 kg nitrogént, 5-10 kg foszfort és 0-1 kg kálium mellett 0,1-0,4 kg Zn hatóanyagot juttatunk ki. Egy vegetációban egy 10 tonnás kukorica hektáronként átlag 0,3-0,4 kg cinket vesz fel a talajból, ebből a szemterméssel nagyjából 0,1 kg-t viszünk le a területről.

Mindezt tudva és arról sem megfeledkezve, hogy a talajon keresztül kiadott műtrágyák hasznosulása az 50%-t sem éri el, érdemes némi fenntartással fogadnunk az olyan állításokat, hogy a mikrogranulátummal kijuttatott tápanyagok hosszabb időszakon keresztül biztosítják a kukorica szükségletét.

Cinkpótlás, mit és hogyan?

Nem beszéltünk még a cink mikroelemről, a cinktrágyázásról. Pedig a talajon keresztül történő cinkpótlásnak is számos „buktatója” van, amit ha nem veszünk figyelembe, akkor a lelkiismeretünket ugyan megnyugtattuk, de hatásos cinkpótlásról nem beszélhetünk.

Számos kísérleti eredmény bizonyítja, hogy a jó foszfor ellátottságú talajok cink szolgáltató képessége rosszabb, ennek oka, hogy a cink nagy része a talajban lekötődik, vízoldhatatlan Zn-foszfát képződik. Ez különösen igaz meszes talajokra. Ez az ún. relatív cinkhiány, amikor bár a talajvizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a talaj cinktartalma megfelelő, ennek a cinknek nagy része a növények számára nem hozzáférhető, mert a lekötődés ezt felülírja.

Fontos tudnunk, hogy a Zn2+, mint fém ion felvételét a talajban jelen lévő többi kétszeres pozitív töltésű fémion (Fe, Mn, Cu) koncentrációja is befolyásolja, ezek a mikroelemek egymás antagonistái. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, mivel ugyanazon az úton jutnak be a növénybe, ugyanazokért a „szállítási helyekért” versenyeznek, egymással. Így ha egy sok vasat, vagy mangánt tartalmazó talajra juttatjuk ki ugyanazt a cink mennyiséget, mint egy ebből a szempontból átlagos területre, akkor az előbbi esetben a növények szempontjából a cinktrágyázás hatékonysága sokkal rosszabb lesz.

Azt is meg kell említenünk, hogy a talajok cinktartalmának csökkenésével nem lineárisan csökken a növények számára hozzáférhető cink mennyisége, annál sokkal drasztikusabban, hiszen a kevésen belül egyre nagyobb arányt fog képviselni a talajban erősen lekötött cink mennyisége.

Mindezen hatásokat összegezve azt kapjuk, hogy ahhoz, hogy a talaj felvehető cink tartalmát növelni tudjuk 1 ppm-el, akkor ehhez a számított cink mennyiség akár 5-10 szeresét is ki kell juttatnunk! Sőt az sem mindegy a cinket milyen formában szórjuk ki! Felhasználhatunk kelát formát – ez azt jelenti, hogy egy nagyobb, de a növény számára felvehető szerves molekulába „csomagoljuk” a Zn ion-t – így nagyobb eséllyel óvjuk meg a lekötődéstől, ám ez az eljárás meglehetősen drága, ezért általában lombtrágyák esetében használják, ahol a kijuttatott kisebb mennyiség jobban hasznosul, így gazdaságosabb.

A kelátokon kívül léteznek más a cinkkel komplex vegyületet alkotó megoldások is, pl. cukormolekulához vagy ligninhez kapcsolva, de ezek jelentősége nem túl nagy.

Másik lehetőségünk a különböző cinksók alkalmazása. Ezek közül a legismertebb és legszéleskörűbb felhasználású a cink-szulfát (ZnSO4). Ez egy vízben nagyon jól oldódó vegyület, éppen ezért cinktrágyázásra is különösen ajánlott!

Mint cinkforrás elérhető még a cink-oxid (ZnO), amely a cink oxigénnel alkotott vegyülete, vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de savakban és erős bázisokban oldódik. Kénsavval reagáltatva felhasználható műtrágya gyártásához, ekkor ZnO és ZnSO4 különböző keverékei a cinkoxiszulfátok keletkeznek.

Az USA-ban a Colorado Állami Egyetemen végetek egy kísérletet arra vonatkozóan, hogy az egyes cinkvegyületek – különös tekintettel azok vízoldhatóságára – mennyire alkalmasak cinktrágyázásra, tehát mennyire bizonyulnak jó növényi cinkforrásnak a talajba juttatva. (Dwayne Westfall, Bill Gangloff – Colorado State University)

Üvegházi körülmények között, cink hiányos talajon neveltek kukorica növényeket. Különböző cink készítményekkel kezelték őket, azonos Zn dózisokat kiadva, azokat több kezelési szinten (5 kg, 10 kg, 20 kg/ha Zn) kijuttatva, természetesen több ismétlésben, kezeletlen kontroll megtartásával. A tesztelt anyagok között szerepelt a ZnSO4, mint 100% vízoldható vegyület, illetve öt különböző cink-oxiszulfát, amelyek vízoldhatósága ZnSO4 tartalmuktól függően 98% és 0,7% között változott.

Értelemszerűen minél alacsonyabb volt a ZnO-ZnSO4 keveréken belül a ZnSO4 aránya, annál kevésbé volt a vegyület vízoldható. Folyamatosan figyelték a növényeken jelentkező hiánytüneteket, majd 6 hetes korukban „betakarították” őket és vizsgálták azok szárazanyag produktumát, illetve cink tartalmát.

Azt találták, hogy a két legkevésbé vízoldható anyaggal kezelt növényeken már 5 napos korban megfigyelhetőek voltak a súlyos cink hiány tünetei, melyek később tovább fokozódtak. Az alkalmazott anyagok vízoldhatóságának emelkedésével csökkentek a megfigyelhető hiánytünetek. A 98% és 100% vízoldható cink vegyülettel kezelt növények esetében egyáltalán nem tapasztaltak hiánytüneteket és a szárazanyag produkció is ezen növények esetében volt a legmagasabb.

A legjobb vízoldékonyságú anyagok esetében a legalacsonyabb, 5 kg/ha Zn dózis is optimális cink ellátottságot eredményezett a növényekben, míg a vízben gyengén, alig oldódó cink vegyületek alkalmazása esetén a legfelső 20 kg/ha Zn-t kijuttatva sem volt biztosítható az optimális növényi fejlődés.

Egyértelműen azt az eredményt kapták, hogy a növény számára felvehető cinkmennyiség és az alkalmazott cinkvegyületek vízoldhatósága között közvetlen összefüggés van.

Ha belegondolunk ez nem túl meglepő, hiszen a növényi tápanyagfelvétel, a növényi élet is vízhez kötődik. Minél jobban oldódik valami az azt a növény felé közvetítő közegben, a vízben, annál könnyebben jut be a növénybe.

Egy minimális Zn hasznosulás a ZnO esetében is lesz persze, főleg a következő években, amikorra a gyökérsavak, egyéb oldódást segítő talajtényezők megteszik hatásukat, de ez nem starter hatás!

Milyen tanulságai vannak ennek számunkra?

Egy starter műtrágyánál legyen elvárás részünkről a kiváló minőségű granulátum, a maximális vízoldhatóság, az elegendő foszfor mennyiség, a magas cinktartalom! A cink formákon belül preferáljuk a ZnSO4 formát, a ZnO ellenében, hiszen hiába juttatunk ki nagy mennyiségű cinket, ha az a növény számára nem hozzáférhető!

Mielőtt megvásárolunk valamit nézzük meg mit is kapunk a pénzünkért! Kérjünk információt, nézzük meg milyen hatóanyagból mennyit tartalmaz és azt az ajánlott dózisban kijuttatva mennyi tápanyagot teszünk ki! Lapozzuk fel a kiválasztott termék biztonsági adatlapját, ahol az összetevők pontnál fel vannak tüntetve miből készült az adott műtrágya!

IKR megoldások a cinkpótlásra

Az IKR már az 1980-as években forgalmazott egy magas cinktartalmú, komplex NPK starter műtrágyát, nagy sikerrel. Most ismét a termékpalettánkra vettünk egy kifejezetten starter felhasználásra javasolt terméket, CORN Starter márkanéven és 25 kg, illetve 500 kg big bag zsákba csomagolva, minden igényt kielégítő – Duslo – minőségű granulátummal, NPK 15-20-10 makroelem összetétellel, 100% vízoldhatóságú, cinkszulfátból származó 1,5 % Zn tartalommal már elérhető az IKR Agrár Kft. kínálatában!

A CORN Starter a versenytárs termékekhez képest akár 3-4-szer jobb ár-érték arányt képviselve a termelők rendelkezésére áll. Az IKR 100-200 kg kijuttatását javasolja hektáronként, ezzel 15-30 kg nitrogént, 20-40 kg foszfort, 10-20 kg káliumot és 1,5-3 kg cink hatóanyagot biztosítunk a növény közvetlen környezetében, könnyen felvehető formában.

Elsősorban kukoricához ajánljuk, de napraforgóban kiadva épp úgy tapasztalni fogjuk a starter hatóanyagok pozitív hatását, sőt egy cink hiányos területen alaptrágyaként is nyugodtan felhasználhatjuk nagyobb adagban – 300-400 kg/ha – kedvező árfekvése miatt még így is elviselhető hektárköltséget jelent. Különösen ajánlom a csemege és vetőmag kukorica termesztők figyelmébe, ha biztosan el akarják kerülni a termékenyülési problémákat.

Cinket, de mennyiért?

Ezen a ponton nyilván sokakat foglalkoztat már az a kérdés, hogy jó jó, de mi az a kedvező ár? Nos a makroelemek oldaláról nincsenek csodák, a magyar piacon elérhető (starter) műtrágyák 98%-a – legyen az mikrogranulált vagy normál granulátum – ugyanazokból az alapanyagokból készül. Ezek a MAP, ammóniumnitrát, kálisó, ezekhez adnak különböző kiegészítő anyagokat. Ezeknek az NPK hatóanyagoknak a fajlagos átlagára 2012. februárjában nagyjából a következők szerint alakul:

N, P – 280 Ft/kg
K – 210 Ft/kg

Ennyit a makroelemekről, nem marad más hátra mint a cink! Mennyibe kerül a cink hatóanyag, abból is a vízoldható forma?

Ha ezekből a számokból kiindulva valaki végigszámolja, akkor azt kapja, hogy a CORN Starterben 1 kg Zn hatóanyagot 2500 Ft-ért kap, mégpedig 100% vízoldható formában. Fentiek alapján mindenki végigszámolhatja más termékekben milyen áron kapja meg ezt cink hatóanyagot, illetve az összes többit is! Számoljon velünk és próbálja ki ön is a CORN Startert, hiszen 2012.03.15-ig most különösen kedvező, akciós bevezető áron rendelheti meg!

Azoknak akik folyékony műtrágyát használnak

Cink pótlásról lévén szó, hadd említsem meg egy másik termékünket is, ami ugyan nem starter műtrágya, de ár-érték arányával ugyancsak kiemelkedik a Zn tartalmú műtrágyák közül, ez a Nikrol Zn Plus.

Ez egy cinkkel kiegészített folyékony nitrogénoldat, 27% nitrogén mellett, 0,5% Zn-t is tartalmaz.

Néhány éve már elérhető a kínálatunkban, de talán kevésbé ismert. Itt a szintén cink-szulfátból származó cink a nitrogénoldatban egyfajta speciális komplex vegyületet, cink-amin komplexet képez és így nem kötődik meg a talajban. Ez a nitrogénoldat bármely szántóföldi permetező géppel kijuttatható, hektáronként 500 kg mennyiségben kijuttatva 135 kg nitrogén hatóanyagot (ammónium, nitrát és amid forma) és 2,5 kg cinket biztosítunk a növényeknek, mindezt igen kedvező hektárköltséggel! Vetés előtt vagy vetés után, kelés előtt kiadva biztosítjuk a kukorica teljes vegetációs időszakban szükséges nitrogén igényét és a cinkpótlást is megoldottuk egy menetben!

Még egy kis plusz szakmaiság?

Talán önnél is probléma a cinkhiány? Az interneten számos helyen megtalálható Magyarország talajainak országos cink ellátottsági térképe, az IKR szakembereinél megyei szintű részletes térképek is rendelkezésre állnak, amennyiben nincs talajvizsgálati eredménye, kérje segítségüket!

Még pontosabb javaslatot tehetünk önnek tápanyag visszapótlási kérdésben, ha talajvizsgálatot végeztet!

Figyelmükbe ajánlom az IKR jelenleg futó talajvizsgálati akcióját! Most minden tonna vásárolt műtrágya után engedményt adunk a talajminta vételi, vizsgálati és szaktanácsadási listaárból, akár 3, akár 5 hektáronkénti mintázásról van szó. A kedvezmény 2012 év végéig történő megrendelésekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a talajmintavétel és -vizsgálat áthúzódhat a következő évre.

Bővebb felvilágosításért böngéssze honlapunkat és kérjen árajánlatot, keresse szakembereinket!

Péntek Csaba
termékmenedzser