Kevesebb ráfordítással többet profitálni? A titok a genetika adta lehetőségek kihasználása!

Halász Róbert, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. szarvasmarha szaktanácsadója részletesen bemutatta a borjak állatfaji sajátosságait, amelyeket az alkalmazott termékek kialakításánál és használatánál figyelembe kell venni. A legfrissebb kutatási eredmények szerint a tejelő tehenek tejtermelése szoros összefüggést mutatnak a borjak tejpótlótápszer- és szárazanyag-felvételével, valamint súlygyarapodásával.

A modern, intenzív felnevelést biztosító takarmányokkal szemben támasztott igények kielégítésére a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft, megújította termékkörét. A cél egyértelműen az volt, hogy a borjak genetikája adta lehetőségeket minél hatékonyabban ki lehessen használni.

A növendék üsző felnevelés kapcsolata az ellést követő termelési mutatókkal – gyakorlati tapasztalatok Csípőtelekről

A Bonafarm Mezőgazdaság képviseletében Dr. Hoffmann Dénes szarvasmarha ágazatigazgató elmondta, hogy a csípőtelki telep megindulása óta eltelt időben 3000 db saját nevelésű vemhes üszőjük ellett le a telepen. Bemutatta, hogy az elléskori testtömeg milyen szoros összefüggést mutat a magas tejtermeléssel. Az első elléskori életkor átlagosan 22 hónap körül alakul és ez 620 kg-os élőtömeggel párosul. Ezek a számok országos viszonylatban és szélesebb összevetésben is kiváló munkát jeleznek a telepi kollégáktól. Számításaik szerint az a számukra legkedvezőbb kombináció a felnevelés során, ha nagy élőtömegű állatokat nevelnek és elletnek be és mindezt gyorsan, azaz magas súlygyarapodás mellett teszik.

Dr. Tanai Attila, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. fejlesztési vezetője beszámolt a GMO-mentes takarmányozás alapjain termelt nyerstej feldolgozásával készülő tejipari termékek piaci megjelenéséről. A fogyasztói igények egyértelműen ebben az irányban fejlődnek. Jelezte, hogy a fehérje takarmányok fejlesztése a továbbiakban az extrahált darák felhasználásán és azok speciális kezelésén fog alapulni.

marha

A piaci igények a GMO-mentes takarmányozáson alapuló tejtermékek felé tolódnak el – fotó: Shutterstock

Nem csak lucernaszenázsból áll a világ!

Dr. Orosz Szilvia, az ÁT Kft. takarmányozási igazgatója összefoglalta az elmúlt másfél évtizedben történt fejlődést, bemutatva, hogy a korábban egyeduralkodó lucernaszenázs mellett mely növények kerültek be a takarmánytermesztésbe, hogyan alakultak, változtak a technológiák mind a betakarítás idejét, mind a készítendő takarmányféleség jellegét illetően. A magas szintű tejtermelés legfontosabb eleme a minőségi takarmány-előállítás. Tematizáló előadása iránymutatást adott a termelők számára, hogy a lehetőségek széles tárházából milyen növényféleségeket válasszanak és mely technológiákat alkalmazzák a betakarítás során.

Tanács az USA-ból a magyar tejtermelő gazdálkodóknak!

Arnie Gruenes az Egyesült Államokból érkezett és egy kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező állattenyésztő vállalkozás tulajdonosa, melynek fő bevételi forrása a tejtermelés. Az amerikai gazda előadásában a BST (szarvasmarha növekedési hormon) használata nélküli eredményes tejtermelés tapasztalatait és előnyeit osztotta meg – valamint a sikeres munkájának kulcsaként ismertette a minőségi tömegtakarmányok készítésének technológiáját és tenyészcélként kiemelte a szaporodási mutatók javítását, a tehénkomfort fenntartását, a menedzsment javítását is.

Megkérdeztük a farmert, hogy milyen tapasztalatokat szűrt le magyarországi utazásából és mit tudna javasolni a hazai tejtermelőknek a hatékonyságuk növelése érdekében?

"Minnesotából érkeztem, ahol a családi tejtermelő tehenészetünket vezetem. Bemutattam a fejés- és tartástechnológiánkat, valamint a takarmányozási gyakorlatunkat a magyar gazdálkodóknak – majd a kötetlen beszélgetések során megosztottuk egymással a tapasztalatainkat. Úgy gondolom, hogy a magyar gazdálkodók sokat javíthatnak a tejmennyiségen, és így a jövedelmezőségen is, ha az istállókat korszerű szellőztető rendszerrel látják el. Egy korszerű tehénistálló valódi előnye a nyári időszakban mutatkozik meg, és rövid idő alatt, kézzel fogható eredményeket biztosít."

Bonafarm-Bábolna

Amerikai tapasztalatok a robotizálásról

Robotizálás egy családi kisgazdaságban?

"Kétszáz tehénnel dolgozunk, amelyből körülbelül 120 darabot fejünk. Az egész tehenészetünk robotizált, így minden feladatot el tudunk látni az állatok körül a feleségemmel és a két gyermekemmel, mi négyen. A magyar gazdálkodók csodálkoztak azon, hogy egy viszonylag kis tejtermelő gazdaság hogyan tudja ezt a nagy beruházást kigazdálkodni – én azonban azt vallom, hogy megérte a befektetés a fejőrobotba és az automatikus egyed nyilvántartó- figyelő rendszerbe. Óriási előny, hogy nincsen szükségünk alkalmazottra egy olyan ágazatban, ahol a humánerőforrás-hiány az egyik legnagyobb probléma. Ezen kívül látom a teheneinken, hogy könnyen megtanulták a rendszer használatát, kényelmes nekik ez a technológia és a jó tejmennyiségek mellett jól is érzik magukat" – mindezekről Steve Middendorf amerikai farmer számolt be az Agroinform interjújában.

Steve története tanulságos lehet azknak, akik úgy gondolják, hogy a sikeres tejgazdaságot nem lehet felépíteni a "semmiből". Az amerikai farmer előbb alkalmazott volt egy farmon, majd negyven évvel ezelőtt vásárolta első 12 tehenét. Ma egy modern, klimatizált istállóban tartja állatait, melyek körül a legkeményebb fizikai munkát robotok végzik. Az ember feladata ezzel nem szűnt meg, sőt felértékelődött. A napi rutinban is nagyon fontos az állatok figyelése, a szükséges intézkedések, kezelések, termékenyítések időben történő elvégzése. Az ember továbbra is nélkülözhetetlen még egy robotizált farmon is, sőt szakértő munkája még inkább felértékelődik.

A XXI. század telepe Magyarországon – egy beruházás a tervektől a megvalósításig

Mezőhegyes mindig is a magyar mezőgazdaság kiemelkedő bázisa volt, már az előző századokban is. Neve nem csak a lótenyésztéssel, hanem a tejelő szarvasmarha magas szintű tenyésztésével is egyet jelent. Dr. Totthné Dr. Polner Antónia és munkatársai már sokszor letették névjegyüket a szakmában és most ismét bizonyítaniuk kell.

2016. óta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. ismét állami tulajdonban van és ez a változás megadta a lehetőségét annak, hogy Magyarország legmodernebb telepét építsék fel a jelenleg is üzemelő korábbi mellé. Magasra került a mérce, hiszen hallhattuk, hogy az elvárások alapján 2025-re a világ legjobbjai közé várják őket mind genetikai, termelési, mind az ökonómiai paramétereik alapján!