Immáron hetedik alkalommal szervezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) a kukorica posztregisztrációs fajtakísérleteket. 

A rendszer működtetése 2013-ban is azt a célt szolgálta, hogy a felhasználók valós eredmények birtokában olyan növényfajták közül választhassanak, amelyek kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képesek.
A kísérletben résztvevő szervezetek továbbra is kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni.




A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja. A testület kilenc tagból áll, a tagokat az alapító társadalmi szervezetek delegálják három évre. A Gabonakereskedők és Feldolgozók Szövetsége egy tagot, a VSZT három tagot, a GOSZ öt tagot delegál a Tanácsba. A Tanács feladata a posztregisztrációs kísérletek finanszírozási hátterének és szakmai felügyeletének biztosítása, valamint a kísérleti metodika kialakítása.
A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolják. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket a munkájukban.

Fajtakiválasztás

A 2013-as kísérlet során 44 hibridet választottak ki a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportokból. A termesztésben kis hányadot képviselő silókukorica hibridek nem kerültek be a kísérletbe.
A fajtakiválasztás fontos elve, hogy a 2013-ban újonnan regisztrált, a piacon még
bizonyítani nem tudó, ám ígéretes hibrideket is meg kell mérettetni, így az állami elismerés után közvetlenül beemelték őket a kísérletbe.

A fennmaradó fajtaszámot az előző évek GOSZ-VSZT Posztregisztrációs kísérletekben legjobban szereplő hibridekkel töltötték fel. Mindezek után lehetőséget kaptak a nemesítő házak, hogy az adott fajtaszám keretein belül lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni.
Így sikerült egy, a hazai kukoricatermesztést nagymértékben segítő, erős és jó terméseredményt produkáló fajtasort összeállítani a 2013-as esztendőre – amit az aszályos, kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére, a magas kísérleti átlagok egyértelműen igazoltak.

Kísérleti helyszínek

A 12 kísérleti hely területi meghatározásában a kukoricatermesztésre alapvetően is jellemző vidékek (Debrecen, Mezőhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas stb.) kaptak szerepet, – valamint bemutatták a Dél-Alföld régiót is Székkutas képviseletében. A FAO 500-as éréscsoportba tartozó hibrideket Magyarország déli részén állították kísérletbe (Iregszemcse, Székkutas, Kaposvár, Jánoshalma, Mezőhegyes).

GOSZ-VSZT Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2013 SZEMESKUKORICA Igen korai éréscsoport (FAO 240-299)

Rangsor: szemtermés (t/ha)

GOSZ-VSZT Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2013 SZEMESKUKORICA Korai éréscsoport (FAO 300-399)


Rangsor: szemtermés (t/ha)

GOSZ-VSZT Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2013 SZEMESKUKORICA Középérésű csoport
(FAO 400-499)


Rangsor: szemtermés (t/ha)

GOSZ-VSZT Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2013 SZEMESKUKORICA Késői éréscsoport
(FAO 500- )


Rangsor: szemtermés (t/ha)

A Kísérleti Metodika

A Metodika alapja az érvényes Fajtavizsgálati Módszertan, amelyet 2006. március14-én az Országos Fajtaminősítő Bizottság fogadott el. Az Interneten közzétett verzió – kiegészítve a 40/2004. FVM rendelet utolsó módosításával – elérhető a NÉBIH honlapján Metodika címszó alatt.

A kísérleti metodika fő szempontjait a termelői érdekek maximális figyelembevételével alakították ki.

A minősített sor vizsgálati metodikájában említésre méltó, hogy idén a 12 helyszínből 4 helyen (Tordas, Székkutas, Debrecen, Iregszemcse – csak FAO 500) vízleadás mérési sorozat is volt, amellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé válik, - valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban követhető a termelők számára.

Az idei évben először, a 300-as és a 400-as éréscsoport szemtermés eredményeinek megjelenítésekor, a kísérleti helyek átlagtermés szerinti osztályozásával, egy új értékelési szempont is bevezetésre került. A teljes kísérleti átlag feletti- és alatti termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítették, amely alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé vált, hogy milyen módon viselkednek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között.

A teljes GOSZ-VSZT elektronikus kiadvány az alábbi linkre kattintva érhető el.