Ennek alátámasztására a tavalyi évben egy kísérletet végeztettünk el, amelynek során az Amistar Xtra fungicides technológiák őszi búzán okozott fiziológiai élettani hatása került mérésre. A kísérletet Debrecen mellett Látóképen, GK Élet fajtán, az alábbi parcellákon került beállításra:

1. Kezeletlen,
2. Első kezelés Amistar Xtra 0,8 l/ha április 18., 3 nóduszos állapotban,
második kezelés Artea 0,5 l/ha, május 11., virágzás elején,
3. Egyszeri Amistar Xtra 1,0 l/ha április 27., zászlóslevél kiterülése,
4. Egyszeri standard triazol április 27., zászlóslevél kiterülése.

A méréseket két időpontban (június 6-án és 12-én) LI-6400 típusú fotoszintézis mérő műszerrel, 4 ismétlésben, parcellánként 4 levélen, levelenként 6-6 mérési eredménnyel rögzítették. A kísérlet során a fotoszintézis intenzitását, a gázcsere-nyílások átjárhatóságát, a sejtközötti járatok CO2 szintjét, a fotoszintézis hatékonyságát, a párologtatást, a levél és a levegő közötti hőmérséklet különbséget mérték. Az adatok feldolgozását statisztikai módszerekkel végezték el.

A mérések viszonylag alacsony nettó asszimilációt mutattak, kb. fele volt az intenzív asszimilációs időszakokban mért értékeknél, ami elsősorban a kedvezőtlen aszályos időjárásnak volt köszönhető.

Mind a június 6-i, mind a 12-i időpontban is a kétszeri kezelés (Amistar Xtra / Artea) fotoszintézise volt a legintenzívebb. Az 1. ábrán látható, hogy ennek a parcellának a fotoszintézis intenzitása csaknem négyszerese, míg az egyszeri Amistar Xtra csaknem két és félszerese a kezeletlennek. Az Amistar Xtra-t tartalmazó technológiák a standard triazolnál intenzívebb fotoszintézist adtak. A kezelések közötti különbségek, a varianciaanalízis és a páronkénti összehasonlítás eredményei alapján minden esetben szignifikánsak voltak. A különbség oka a levelek öregedésében, a klorofill tartalomban lévő eltérés.