Enyhe tél, kevés csapadék, sok táplálék: ez a három feltétel kell ahhoz, hogy a pockok elszaporodjanak – mondják a szakemberek, akik szerint átlag négyévente számolhatunk komolyabb pocokinvázióval. Az éghajlattal együtt azonban ez is változni látszik: idén két év után támadnak a rágcsálók. A pocok egyébként rendkívül szapora állat, a nőstény évente akár tízszer is ellik, alkalmanként akár tíz kölyök is cincog az alomban – írja a hirado.hu.

Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar megyék mellett már Békésben is felszaporodott a mezeipocok-állomány – mondta el Fári Zoltán, a Békés Megyei Kormányhivatal növény-és talajvédelmi igazgatója a Kossuth Rádió Hajnaltáj című műsorában.

Hozzátette: az évelő kultúrákban már helyenként katasztrofális a helyzet, 100 négyzetméterenként akár

20-40 lakott járat is található,

miközben mindösszesen 2 járat a veszélyességi küszöb, melynek elérésekor már indokolt a védekezés.

A legnagyobb gond, hogy a felszaporodott mezei pocok fokozott veszélyt jelent az őszi vetésre. A vegyszeres védekezés mellett a talajmunkákkal is gyérülhet a kártevő állomány, de a mezei pocok visszaszorításában a gazdák folyamatos közreműködésére van szükség – fogalmazott az igazgató.

pocok

A repcébe már beköltözött a mezei pocok – fotó: Thinkstock

A learatott napraforgó-kultúrákban még ott vannak a pockok, nem költöztek be az őszi vetésekbe, ám a repcékben már megtalálhatóak. Az őszi kalászosok vetése az időjárás miatt még igen gyenge, ám amint elkezdődnek a vetések, várható, hogy a kukorica-állományokból, illetve a napraforgótáblákból oda is beköltöznek a pockok – mondta Fári Zoltán.

A hűvös, csapadékos időjárás gyéríthet a populáción, ám

a kémiai védekezés elengedhetetlen.

Általánosságban klasszikus védekezési módszereket használnak a gazdák: a védekezés lakott járatokba történő kihelyezéssel, illetve betaposással történik.

Amennyiben gradáció (az egyedsűrűség hirtelen megnövekedése) veszélye fenyeget, a Nébih szükséghelyzeti engedélyt ad ki, ami idén meg is történt, így a gazdák január 18-ig 120 napos eseti engedélyt kaptak. Ez évelő kultúrák esetén történhet teljes területkiszórással, a többi kultúránál azonban kizárólag a lakott járatok kezelésével – fejtette ki Fári Zoltán.

A pocok négyévente jelenik meg, ám most két év után bukkant fel; további probléma, hogy nagyobb egyedszámmal jelent meg ezzel egy időben a hörcsög is.

Az igazgató felhívta a figyelmet, van olyan gazda is, aki hagyományosabb eszközökkel próbál védekezni, így például környezetvédelmi megfontolásból ragadozó madarakat csábít a területre, vagy rókákat csalogat oda. Azonban a sólymok, sasok bár gyérítik a populációt, ám a problémát nem tudják megoldani – húzta alá Fári Zoltán.