Úgy néz ki, 1985 óta nem volt ilyen rossz a burgonyatermés az Egyesült Királysághoz tartozó országrészben. „Egyes termelők csak november közepén tudtak először kijutni a földjükre, a burgonya meg csak rothadt a mezőkön” – mondta Robert Sibbett, a helyi farmerszövetség, az Ulster Farmer’s Union elnöke.

Normális időjárási körülmények között a krumplit a téli időszámítás kezdetére szokták betakarítani, idén viszont olyan körülmények voltak a földeken, hogy gazdák tucatjai hagytak fel a betakarítási kísérletekkel. Ráadásul itt-ott a már felszedett termés rothadni is kezdett a raktárakban – írja a Syngenta blog.

Most már gőzerővel folyik a munka, ahol még érdemes – egyes helyeken a burgonya tizede be sem érett –, de a 88 hektáros burgonyafölddel rendelkező helyi farmer, Derek Erwin azt mondta a lapnak, számításai szerint a kára elérheti a 130 ezer fontot. Ennek ellenére dolgoznak, ameddig lehet, „mínusz négy fokos hőmérsékletig fel tudjuk szedni a krumplit. Kérdéses azonban, mennyire piacképes, amit betakarítunk.”

Az írek fő mezőgazdasági növénye a burgonya, amit 1590 táján honosították meg Írországban. A burgonyatermesztésnek igencsak kedvezett Írország csapadékos, enyhe éghajlata, de 1845-ben kitört az a burgonyavész, ami évekig pusztította a termést. Mivel a burgonya volt az ír parasztság és a haszonállatok fő tápláléka, a lakosság jó része élelem nélkül maradt. Az angol és ír földesurak elűzték a földbérletet fizetni képtelen családokat földjeikről, házaikat leromboltatták, hogy nagyobb legelőkhöz jussanak.

burgonya

1985 óta nem volt ilyen rossz a burgonyatermés Észak-Írországban – fotó: Shutterstock

Emiatt 1846-tól több mint egymillió ember éhen halt, további félmillió pedig – legyengült szervezete miatt – valamilyen betegség áldozata lett. Több millióan Amerikába, Angliába, Ausztráliába vagy a világ más tájaira emigráltak az éhínség elől, és ott kolóniákat létesítettek. Az emigrációs hullám nagyjából 1900-ban zárult le.