Az idei lehet az első év az elmúlt több mint 20 évben, amikor a világ hústermelése csökkent, ami főként a Kínában pusztító afrikai sertéspestis számlájára írható – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új elemzésében.

Mintegy 335 millió tonna élősúlyú marha-, birka-, baromfi- és sertéshús került előállításra 2019-ben, 1%-kal kevesebb, mint tavaly.

Ennek fő oka a globális termelés közel felét kitevő kínai sertéshús-termelés 20%-osra becsült zsugorodása. Eközben az országban a baromfihús-előállítás 17%-os növekedése gyorsan pótolta a hiányt, 8%-ra csökkentve a kínai hústermelés-kiesést.

sertés

A világ hústermelése megérezte a sertéspestis terjedését – fotó: Pixabay

A sertéshús teszi ki a világ teljes hústermelésének több mint harmadát, a baromfi 39%-ot, míg a marhahús 21%-ot. Várhatóan nagyobb lesz a globális kibocsátás ez utóbbiakból, köszönhetően a termelés bővülésének Argentínában, az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban. A húsfélék globális kereskedelme 6,7%-os bővüléssel zárhatja az évet.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos kilátásokról szóló jelentés egy sor alapvető árucikk (gabonák, hal, cukor, tej, hús stb.) termelési és piaci trendjeit elemzi. A mostani kiadás egyúttal a globális banántermelést fenyegető fuzárium trópusi 4-es rasszára (TR4) is részletesen kitér, mely a közelmúltban már Latin-Amerikában is felütötte a fejét.

A gabonafélék népszerűsége töretlen

Az előzetes adatok alapján nőtt a világ búza- és kukoricatermelése, míg a rizs csökkent a tavalyi rekordévhez képest. Eközben a fogyasztói oldalon mindhárom esetében pozitív lesz a mérleg, sőt, a bővülés mértéke még a népességszám növekedést is meghaladja a FAO szerint.

búza

A tavalyi rekordévet is túlszárnyalta a világ búza- és kukoricatermelése – fotó: Pixabay

Eközben a növekvő fogyasztás ellenére a cukor előállítása 2,8%-kal csökken. Bővül a globális tejtermelés 1,4%-kal köszönhetően az indiai és pakisztáni tejelő szarvasmarha-állomány gyarapodásának. A világ haltermelése mindeközben változatlan maradt, miután a halászat kibocsátásának 3,4%-os csökkenését ellentételezte az akvakultúra 3,9%-os növekedése.

Minden szem a banánon

A FAO jelentés kitér a TR4 betegség jelentette esetleges veszélyekre a banán és főzőbanán 45 milliárd dolláros nemzetközi piacára.

Konzervatív becslések szerint – mely szerint a fuzárium nem terjed tovább Latin-Amerikában – a TR4 továbbfertőzése leginkább Ázsiában jelent majd problémát, és globálisan 2%-os termeléskiesést, 240 000 munkahely megszűnését és áremelkedést jelenti majd.

banán

A fuzáriumfertőzés akár több évtizedig is túlél a talajban – fotó: Pixabay

A TR4 terjedése felidézi egy korábbi fizáriumfajta pusztítását, amely az 1950-es években tönkre tette a Gros Michel banánvariánst több milliárd dollár veszteséget és egy új banánfajta, a Cavendish elterjedését okozva. A fuzáriumfertőzés különösen súlyos fenyegetést jelent, mivel több évtizedig túlél a talajban, ezért elhagyott földek és újonnan művelésbe vett területek kísérik útját.

A TR4-es variáns nem csupán a Cavendish-t fertőzi – amely bár az egyik legnépszerűbb gyümölcs a nemzetközi kereskedelemben, kevésbé fogyasztják termőhelyein.

A fertőzés terjedésének széleskörű következményei megkövetelik a „fokozott éberséget” a termelőterületeknél és a fejlett és exportőr országok – melyek az évi mintegy 100 milliárd banánt elfogyasztják – kutatói körében a betegség megelőzése és hatásainak mérséklése érdekében, mondta a FAO trópusi gyümölcsökre specializálódott elemzője, Sabine Altendorf.