A törvényt, amelynek célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani a zsebszerződéseket, 260 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is támogatta a jogszabály elfogadását, az MSZP tartózkodott.

A zsebszerződések - azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek - elleni fellépés részben már megtörtént az új büntető törvénykönyv elfogadásával, azonban az ilyen megállapodások feltárását és semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések eddig hiányoztak - indokolta javaslatát a kormánypárti politikus.

A termőföldről szóló törvény kimondja, hogy az ügyész jogosult pert indítani a zsebszerződések semmisségének megállapítására, a most elfogadott szabályokkal pedig biztosították azt a jogot is, hogy kezdeményezze: a bíróság a termőföld tulajdonjogát az államnak ítélje meg.

A jogszabály rögzíti, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. A törvény értelmében az ügyész bejelentésre vizsgálatot indít, ha joggal feltételezhető, hogy ki akarják játszani a föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó rendelkezéseket.

Az ügyész az eljárásban felvilágosítást kérhet mindenkitől, akinek a jogszerűség megítéléséhez szükséges információja van. A jogszabály az iratok másolására és a helyszínek ügyészi átkutatására is tartalmaz előírásokat, így például az ügyész elrendelheti bármely helyszín átkutatását, oda önhatalmúlag beléphet, lezárt ingatlant kinyithat, ha alapos okból feltételezhető, hogy ott lényeges bizonyíték található. Az ügyész mindehhez kérheti a rendőrség közreműködését is. Az átkutatást elrendelő határozat ellen a felettes ügyésznél lehet panaszt tenni.

Az ügyész bírsággal sújthatja azt, aki kérésre nem, vagy csak késve ad neki információt, vagy valótlan választ ad. A bírság legkisebb összege ötezer, legmagasabb összege pedig ötszázezer forint, ám jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál az ötmillió forintot is elérheti. A bírságkiszabás ellen a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet keresetet benyújtani.

A törvény biztosítja az ügyésznek az állami adatbázisokból való adatigénylés lehetőségét is.

Polt Péter legfőbb ügyész korábban levélben fogalmazta meg aggályait a törvényjavaslattal kapcsolatban. A levél tartalmát Andréka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese foglalta össze a mezőgazdasági bizottság szeptember végi ülésén. Polt Péter egyik kifogása arra vonatkozott, hogy az ügyész indítványozhatja: a bíróság az államnak ítélje meg a termőföld tulajdonjogát. A legfőbb ügyész szerint kétséges, hogy egy ilyen, tulajdonjogot elvonó szankció összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel. Aggályainak másik része a javasolt jogkövetkezmények visszamenőleges hatályú alkalmazásával foglalkozott. A VM mindennek tudatában is támogatásáról biztosította Nagy István javaslatát.

A visszamenőleges hatályú jogalkalmazással kapcsolatosan egyébként még szeptember elején benyújtott a törvényjavaslathoz egy módosító indítványt a fideszes Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára. A jogszabály ugyanis eredetileg azt mondta volna ki, hogy a törvényt a hatályba lépését megelőzően létrejött zsebszerződésekre is alkalmazni kell. Budai Gyula javaslatára azonban lehetőséget adtak arra, hogy a felek a törvény hatályba lépését követően, egy hónapon belül helyreállítsák a jogszerű állapotot, és csak ennek elmaradása esetén kell alkalmazni a törvény szabályait.

A hétfőn jóváhagyott törvény a kihirdetés után egy hónappal lép hatályba.