A Leedsi Egyetem kutatóinak a Nature Climate Change folyóiratban a közelmúltban publikált cikke azt fejtegeti, miszerint a ma ismert növényfajták terméseredményei nem tudnak lépést tartani a klímaváltozás káros hatásaival – olvashatjuk a Science Daily hírportálon.

Így, például a kukorica termesztése Afrikában (éppen azon a földrészen, ahol a népesség legnagyobb arányú növekedésére lehet számítani) az átlaghőmérséklet emelkedésével, valamint a hőhullámok és az egyre szaporodó csapadékmentes időszakok hatására a fokozatos ellehetetlenülés felé halad. A nemesítési munka a versenyfutásban, jelen pillanatban azért látszik kudarcra ítéltnek, mert egy új fajta létrehozásához legalább tíz, de inkább harminc évre van szükség.

szárazság

Jelenleg egy új fajta előállítása 10-30 év – fotó: Shutterstock

Ha tehát egy most elkezdett nemesítésnél a ma uralkodó hőséggel és szárazsággal szembeni tűrőképességet tűzzük ki célul, akkor a 15-20 év múlva termesztésben állítható, új fajtának már jóval magasabb hőmérséklettel és nagyobb szárazsággal kell megküzdenie, mivel a klímaváltozás káros hatásai gyorsabban törnek előre. Itt tehát az klasszikus probléma érvényesül, miszerint a nyílvessző sohasem érheti utol a teknősbékát.

A kutatók világszerte keresik annak lehetőségét, hogy a növénynemesítés folyamatát meggyorsítsák, és erre a legújabb biokémiai, fizikai, illetve méréstechnikai eredmények alkalmazásával és még inkább a nemzeti kutató csoportok erőfeszítéseinek és tapasztalatainak egyesítése révén megvan a remény. Ezért, Andy Jarvis, a Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Központ (CIAT) munkatársa szerint a mezőgazdasági kutatásokra fordított pénz ma a leghasznosabb befektetés.

Ha viszont rövid időn belül nem sikerül új, bőtermő növényfajtákat kinemesíteni, akkor az évente előállítható növényi termékek mennyiségének drasztikus csökkenésével kell számolni, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy a Leedsi Egyetem kutatói tévednek, és az ember – mint már annyiszor – úrrá lesz a természeten. Mindenesetre, az ilyen fenyegetések árnyékában igazán hálásak lehetünk honfoglaló őseinknek, akik ezt a sok szempontból nagyon is kedvező környezetet választottak számunkra lakóhelyül.