Lehet, hogy ez elég talányosan hangzik, így a cikkemben megpróbálom ezt a népi bölcsességet napraforgó termelési szempontból konkrétan megvilágítani, a hibridválasztás fontosságát kiemelten elemezve.

Nem kérdéses, hogy a növénytermesztésben egy gazdaságon belüli vetésszerkezet, és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó termesztéstechnológia, hibridszerkezet kialakítása alapjaiban határozza meg az adott termelési év gazdasági kereteit. Az általános értelemben vett technológiai, és fajta kínálat növekedése ugyan nagyobb mozgásteret ad a napraforgótermesztés területén, de egyben a felelősséget is átruházza a vásárlóra – jelen esetben a termelőre – hiszen a végeredményre gyakorolt hatás, azaz a gazdasági eredményesség is szélesebb intervallumban mozoghat.
Amíg a technológiai lehetőségek szélesedése a napraforgó termelhetőségét lehetővé teheti, illetve azt megkönnyítheti, addig a gazdasági következmények nem annyira egyértelműek, ismertek. Azaz a napraforgó gyomirtási technológiákat valamint a különböző hibridek teljesítményét és megbízhatóságát szembe kell állítani a végtermék értékesítési kondícióival. Nem könnyű feladat ez, hiszen már a tervezés időszakában meg kell hoznunk a szakmai és gazdasági döntésünket párhuzamosan, ráadásul az adott évre végérvényesen. Komoly súlya van tehát a címben feltett kérdéseknek. Így mindenképpen indokolt gondolatébresztő gazdasági útmutatást adni az ezidáig még nem döntött napraforgó termelők számára, ezáltal segítve a napraforgó termelési eredményességüket az elkövetkezendő évben.
Különösen aktuálissá vált tehát ez téma, hiszen a hazai napraforgó termesztésben a magasolajsavas szegmensben is megjelentek az állományban gyomirtható hibridek (HO-IMI és HO-SU hibridek) nem könnyű döntési feladat elé állítva a termelőket.
A fő problémát az jelenti, hogy a különböző szegmensek piaci alapját képző hibridek meglehetősen eltérő teljesítménnyel rendelkeznek, amelyek fundamentálisan meghatározzák az eredményességet, sőt néhány esetben hiányoznak a független hazai vizsgálatok is. Alapvetően három kérdést fogalmaztunk meg, amire ebben a cikkben keressük az objektív választ.
Az első, hogy a „normál” gyomirtású (nem herbicid toleráns, nem HT) hagyományos vagy a normál (nem HT) magas olajsavas (HO) napraforgó termesztése nyújt-e nagyobb gazdasági előnyt?
A második, hogy a herbicid toleráns (HT) hagyományos, vagy herbicid toleráns magas olajsavas (HO-HT, azaz HO-IMI v. HO-SU) termesztése jövedelmezőbb-e?
A harmadik, hogy a „normál” gyomirtású magas olajsavas (HO), vagy a herbicid toleráns magas olajsavas (HO-HT, azaz HO-IMI v. HO-SU) hoz-e nagyobb nyereséget?